Hogyan kezelhető a rezsi és a bérleti díj írásbeli szerződés nélkül: gyakorlati útmutató
Gyakran előfordul, hogy a bérbeadók az adófizetés elkerülése miatt nem akarnak szerződést aláírni. Sok bonyodalom adódhat azonban abból, ha a lakás kiadásakor nem születik írásba foglalt megállapodás a bérlő és a bérbeadó között. Ez nem csak a bérbeadónak, de a bérlőnek is rendkívül hátrányos és költséges lehet. A hozzánk érkező megkeresések alapján bemutatunk egy tipikusnak tekinthető helyzetet és a rá adható válaszokat.
Nem írtunk alá szerződést. Nincs is szerződésem? Nem! Attól még, hogy nem került írásba foglalásra a szerződés, a szerződés létrejött. Fontos viszont, hogy a törvény szerint a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Ha nem kerül írásba foglalásra a szerződés, akkor az semmis, tehát olyan, mintha meg sem kötötték volna.
Jogszabályi háttér
Jogszabály:a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 2. § (5) bekezdés; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:108. §.
Mit lehet tenni ilyenkor?
Legjobb a megegyezést keresni és visszamenőleg írásba foglalni a szerződést, így az a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik. Jogszabály: Ptk. 6:111. §
Mi történik, ha nem tudunk megegyezni?
Ilyenkor mind a bérbeadó, mind a bérlő kérheti az “eredeti állapot helyreállítását.” A bérbeadó visszakövetelheti a lakást, tehát kérheti, hogy a lakó ürítse ki és bocsássa a bérbeadó rendelkezésére, a bérlő pedig visszakövetelheti a bérlőnek átadott összeget. Ha azonban már két hetet laktak a lakásban, akkor a bérlő a lakás használatáért és a közüzemi szolgáltatásokért fizetni köteles. Jogszabály: Ptk. 6:115. §
Írásban nincs szerződés, de a megállapodás mégis számíthat valamit?
Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Az írásbafoglalás elmaradása ellenére tehát érvényes lesz a bérleti szerződés, ha a bérbeadó átadta a lakás birtokát és elfogadta a bérleti díjat. Jogszabály: Ptk. 6:94. § (1) bekezdés
Ha végül is utóbb mégis érvényessé válik a szerződés, akkor a megemelt lakbért is ki kell fizetni?
Nem. A lakbér emelése a bérleti szerződés módosítását igényli. Ha a felek a lakbér módosításában nem tudnak megegyezni, annak megállapítását a bíróságtól kérhetik. A bíróság jogerős határozatáig a lakásért a korábban fizetett, ennek hiányában a bérbeadó által közölt lakbért kell fizetni. A lakbér emelését tehát a bérbeadónak kell kérnie a bíróságtól, a bérlőnek ezzel nincs teendője. Jogszabály:Lakástörvény 6. § (2) bekezdés
Jogszerűe-z a zárcserével fenyegetés?
Nem. A bérbeadó minden követelését törvényes úton kell, hogy érvényesítsen. A zár lecserélése vagy a bejárati ajtó levétele nem az. Ha a bérbeadó lecseréli a zárat vagy eltávolítja a bejárati ajtót, akkor a bérlő birtokvédelmet kérhet ellene az illetékes önkormányzat jegyzőjénél. Ilyen esetben nem számít, ki a tulajdonos, a jegyző a békés birtoklást fogja védeni. A birtokvédelmi kérelemért 3000 forint illetéket kell fizetni az önkormányzatnak. Jogszabály:Ptk. 5:5. §, 5:8. §; a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. §
Hogyan történhet a lakás kiürítése a gyakorlatban?
A bérbeadó a bíróságtól kérheti a lakás kiürítését jogalap nélküli birtoklás címén. A lakás kiürítése perben kérhető. A pert a lakás fekvése szerint illetékes kerületi vagy járásbíróságnál lehet megindítani. Jogi képviselet, tehát ügyvéd nem kötelező semelyik félnek. Önkéntes teljesítés (kiköltözés) hiányában más módon a lakás kiürítése nem oldható meg. Nem lehet tehát rendőrt hívni és a rendőrséget kérni a kilakoltatásra, mivel a rendőrség csak bírósági végrehajtó kérésére működik közre kilakoltatásnál. Nem lehet kérni továbbá, hogy a bíróság gyorsított eljárásban önkényes beköltözőként kezelje a lakót, mivel a lakó a felek szóbeli megállapodása alapján, tehát nem önkényesen beköltözve jutott a lakás birtokába. Jogszabály:Ptk. 5:9. §; a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 5. §
Hogyan történhet a kifizetett bérleti díj és a kaució visszaszerzése, ha nem írtunk alá szerződést?
A lakó visszakövetelheti a már kifizetett bérleti díjat és kauciót, amit még nem lakott le a lakásban. Először érdemes a bérbeadót írásban felszólítani. Ha bérbeadó eleget tesz a felszólításnak, akkor a feleknek el kell számolniuk egymással. Ha a bérbeadó nem tesz eleget a felszólításnak, a bérlő csak akkor tud bármilyen jogi lépést tenni, ha ismeri a bérbeadó hivatalos lakóhelyét, ennek hiányában a tartózkodási helyét. Ilyenkor ún. fizetési meghagyás kibocsását kérheti a bérbeadóval szemben jogalap nélküli gazdagodás címén. A közjegyző felhívja a bérlőt, és a perben a bérlőnek kell bizonyítania a jogosultságát. Ha a bérbeadó a fizetési meghagyást nem veszi át, átveszi, de nem válaszol, vagy éppen válaszol és elismeri a követelést, akkor a követelt összeget végrehajthatják rajta. Ha viszont válaszol és vitatja a követelést (ellentmond), akkor az eljárás perré alakul és a bérlőnek keresetlevelet kell benyújtania a bírósághoz. Jogszabály:Ptk. 6:579. §; a fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény 14., 19., 20., 37., 47., 48. §
Van más jogi lehetőség a peren kívül?
Önmagában azért, mert a bérbeadó nem adja vissza a neki átadott pénzt vagy a bérlő nem költözik ki a lakásból, nincs értelme feljelentést tenni. A rendőrség csak szabálysértés vagy bűncselekmény esetén jár el. Mivel az ígéret megszegése egyik közé sem tartozik, ezért a rendőrség az ilyen feljelentéseket el fogja utasítani. Ha azonban a bérbeadó nem hajlandó írásban szerződést kötni és úgy fogadja el a bérleti díjat, hogy nem adja át a bérlőnek a lakás birtokát, utóbb kiderülhet, hogy nem is volt jogosult kiadni a lakást, például mert nem ő a tulajdonos, rövid időn belül megemeli a bérleti díjat, ez pedig csalás gyanúját vetheti fel. Szabálysértési ügyben feljelentés akkor tehető, ha a csalással nyert összeg kevesebb, mint 50 ezer forint. Fontos tudni azonban, hogy egy szabálysértési vagy büntetőeljárás hosszú ideig tarthat, így ilyen esetben sem jut hamar a bérlő az összeghez. Jogszabály:a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (1) bekezdés b) ponta; Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 373.
Hogyan kerülhet kiszámolható a rezsi és a bérleti díj kapcsolata?
Az SZJA-trv. alapján az ingatlan bérbeadás során nem számít bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre áthárított díja. A fenti rendelkezésbe a lakás használatával kapcsolatos kiadások érthetők bele, és nem az ingatlan létével kapcsolatos kiadások. A bérleti szerződésben a felek többnyire megállapodnak abban is, hogyan fizetik a rezsiköltséget. Ezen szolgáltatás díja alatt az ingatlan használatával összefüggő, más személytől vásárolt szolgáltatásoknak a bérlőre áthárított díja értendő. Így nem alkalmazható ez a szabály a közműbiztosításra, a közös képviselő díjazására, a felújítási alapra. A bérlőre áthárított közös költség sem alkalmazható, még akkor sem, ha az rezsi elemeket is tartalmaz. Tehát a bérlő által megfizetett közös költség az ingatlan bérbeadásából származó bevételnek minősül, amellyel szemben van lehetőség költségelszámolásra. Ha a felek abban egyeznek meg, hogy a bérbevevő a bérleti díj mellett a közüzemi költségeket havi átalány formájában fizeti meg, akkor ez a költségátalány nem közvetlenül arányos a tényleges igénybevétellel. Amikor a bérleti díj úgy kerül megállapításra, hogy azon túl már külön rezsiköltség nem kerül megtérítésre, akkor a teljes bérleti díj bevételnek minősül. Amikor a bérlő a tényleges fogyasztás után fizeti a közüzemi költségeket, akkor a térítés összege nem minősül a bérbeadó bevételének. Az ingatlanukat bérbe adók nem csak a bérleti díj nem fizetésének problémájával szembesülhetnek. Gyakorta előfordul, hogy amikor a főbérlő nem íratja át a közüzemi órákat az albérlőre, az rezsitartozást halmoz fel. Fontos leszögezni, hogy csak érvényes albérleti szerződés alapján lehet jogi lépéseket megindítani a bérlő fennálló tartozása miatt. Ellenkező esetben nincs hivatkozási alap, és a pénzt nem lehet behajtani, legalábbis törvényes kereteken belül nem. Mindkét fél érdeke, hogy a problémamentes albérlői viszony fennmaradjon, így a költségek fizetésének átmeneti problémájánál érdemes tulajdonosként haladékot vagy részletfizetési engedményt adni az albérlőnek. Ha ez nem jár eredménnyel, a közjegyzőtől kell kérni fizetési meghagyást, amely ugyan költséggel jár, de legálisan indítja el a behajtási folyamatot, amely fizetésre késztetheti a tartozót. Hivatkozni lehet arra, hogy ki nem egyenlített tartozás miatt a Lakástörvény alapján a tulajdonos felmondhatja az albérleti szerződést. Ha nem fizet a bérlő, és nem behajtható a rezsitartozás, van arra mód, hogy hivatalos úton a közművek ideiglenes szüneteltetését indítványozza az ingatlan tulajdonosa. Ennek költségei vannak, de rosszindulatú és notórius nem fizető albérlőnél szükséges lépés. A saját lakás vásárlásánál ötletes felújítással és némi kreativitással nagyon sokat lehet spórolni. Ha nem reagál a bérlő a fizetési meghagyásra, a főbérlő felmondhatja a szerződést. Ennek írásban kell, hogy nyoma legyen. Fontos, hogy tartalmazza azt, hogy közműtartozások nem fizetése miatt bontotta a tulajdonos a szerződést.

Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? A felmondás végére kilátásba kell helyezni a polgári peres eljárást, melynek költségeit a hibás fél, vagyis az albérlő fogja megfizetni. Ha még erre sem reagál az albérlő, az ingatlan elhelyezkedése alapján a hozzá tartozó járásbíróságon kell keresetet benyújtani a hátralék kifizetésére. Előfordulhat olyan kritikus élethelyzet, ami átmeneti fizetésképtelenséggel jár. Ebben az esetben a tulajdonos úgyis a kaucióhoz fog nyúlni, ami pont az ilyen vis majorokra van félretéve. Ha a tulajdonos eltekintett a letéttől, akkor kérni kell a részletben történő fizetést. A tulajdonosnak tehát közvetlen érdekében áll, hogy a bérlő számláinak kiegyenlítése megvalósuljon a lehető leggyorsabban.
Birtokvédelmi és követeléses eljárások áttekintése
- Ha a bérlő nem fizet, a bérbeadó lehetőségei közé tartozik a közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárás, amely lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgál.
- A fizetési meghagyás elindításához a követelés 3 millió forintig terjedhet, és az eljárási díj 3%-a a díjalapnak megfelelő összeg.
- Ha a bérlő 15 napon belül ellentmond, az eljárás peres eljárássá alakul, és a bérlőnek a bíróság előtt kell bizonyítania jogosultságát.
- A bírságok és kamatok a Ptk. alapján kerülhetnek meghatározásra, és a késedelmi kamat a jegybanki alapkamat mértékét követi.
Összefoglaló gyakorlati tanácsok
- Mindig törekedjünk írásos megállapodásra, mert a szerződés írásba foglalása visszamenő hatállyal érvényessé teheti a megállapodást.
- Fizetési határidőket és rezsiköltségeket rögzítsünk egy közös dokumentumban, hogy később legyen hivatkozási alapunk.
- Ha vita alakul ki, először kíséreljük meg írásos felszólítással rendezni a helyzetet, majd jogi lépéseket fontoljuk meg.
- Zárcsere és egyéb önálló intézkedések helyett a jogszerű úton történő eljárásokat válasszuk.
tags: #berleti #dijat #fizet #rezsit #nem #elszamolas
