bérleti jog a mérlegben

A bérleti jogok számviteli és jogi megítélése több szempontból is speciális kezelést igényel. A lakásbérleti jog egy vagyoni értékű jog, ami lehetőséget ad arra, hogy egy ingatlant használjon anélkül, hogy azt megvásárolná. Ez a jog bizonyos feltételekkel átruházható más személyre. Fontos tudnia, hogy ez nem a megszokott értelemben vett adásvételi szerződés. A jogszabályok szerint a bérlő a bérleti jogot csak a tulajdonos hozzájárulásával ruházhatja át.

Számviteli megközelítés: bevétel, elhatárolás, halasztott bevétel

A számviteli törvény 45. § (5) bekezdése kimondja, hogy valamely befektetett eszköze tartós használati jogának átengedéséért kapott bevételt, pl. az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt, halasztott bevételként kell kimutatni, és az alapul szolgáló szerződésben meghatározott idő alatt lehet megszüntetni. A haszonélvezeti jog alapítása esetén a tulajdonosoknak a járó ellenérték után 15 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik.

Ha a konstrukció bevételeit meghatározták, akkor abból a költségek, ráfordítások elszámolása is következik, bár vannak olyan költségek, amelyeket csak a felmerülés időszakában lehet elszámolni. Amennyiben a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, mielőtt a beszámítási összeget az addig esedékes bérleti díjak összege elérné, úgy a beszámítási összegből fennmaradó hátralék megtérítésére a bérlő nem jogosult.

Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. november 13-án: a bérlők által a szerződésben rögzített összegben és időponttal (ütemezéssel) fizetett összegekkel a társaságnál a követelésként kimutatott összeget kell csökkenteni. A bérlők által fizetendő összegnek az előlegkénti elszámolásával nem lehet egyetérteni.

Amennyiben a bérleti díjat havonta, negyedévenként vagy évenként fizetendő összegben állapították meg és rögzítették a szerződésben (esetleg évenként változó összegben), akkor a Ptk. vonatkozó előírása alapján a bérlőnek a bérleti díjat előre kell megfizetnie, ehhez pedig a bérleti díjat havonta, negyedévenként vagy évenként kell számlázni, természetesen az áfa felszámításával. Ez esetben időbeli elhatárolásra jellemzően nem kerül sor.

Előre számlázott, egyszeri és rendszeres bevételek elkülönítése

Ha volt olyan szándék, hogy a használat (bérlet) jogát a bérbevevő értékesítheti, eladhatja bárkinek, aki a bérleti szerződésben rögzített feltételeket magára vállalja, akkor mindenképpen külön kell választani a használat jogának szerződéses feltételeit és díját a rendszeres használat szerződéses feltételeitől és díjától. Ez esetben a 10 éves használat jogát előre le kell számlázni, a szerződés szerinti használat időtartamának kezdetén a teljes összeget árbevételként elszámolni, az árbevételhez hozzárendelve a bérleti jog értékesítésével kapcsolatos költségeket is. (Az időbeli elhatárolás ez esetben fel sem merülhet!) A rendszeres használat bérleti díját a szerződésben rögzített időszakonként számlázni kell, és a már leírt módon elszámolni árbevételként.

Bérleti jog és jogi feltételek, átruházás

A bérleti szerződést szabályozó jogi keretek meglehetősen összetettek. A Polgári Törvénykönyv alapvető szabályokat tartalmaz, de a részleteket a Lakástörvény határozza meg. Az önkormányzati bérlakás rendszer gyökerei a rendszerváltás előtti időkre nyúlnak vissza. Az önkormányzat saját rendeletekkel is szabályozhatja a helyi feltételeket. Ha önkormányzati lakás bérleti jogának átruházását tervezi, feltétlenül tájékozódjon mindkét jogforrásból!

A Lakástörvény kötelező érvényű rendelkezéseket tartalmaz, amelyektől nem lehet eltérni még akkor sem, ha a felek ebben megegyeznének. A csere folyamata során a tulajdonos - jelen esetben az önkormányzat - hozzájárulásával kell a cserét végrehajtani. Csak ez után költözhet be az új lakásba. Fontos, hogy a csere nem szerződésátruházás útján történik. A régi szerződés megszűnik, és egy új jön létre. Ez azt jelenti, hogy az új bérleti szerződést a felek akár új feltételekkel is megköthetik.

Az önkormányzati lakás bérleti jogát átruházni kívánó személynek több dokumentumot is be kell szereznie. A lakásbérleti szerződésének bemutatása alapvető követelmény. Ha lakástulajdonra történő cseréről van szó, akkor a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lapot is be kell mutatni. Nem elég bármilyen régi tulajdoni lap - a jogszabály előírja, hogy csak a lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolata fogadható el.

Az önkormányzat mint bérbeadó bizonyos esetekben megtagadhatja a bérleti jog átruházásához szükséges hozzájárulást. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor az önkormányzat nem utasíthatja el a kérelmet. A törvény védi a bérlők érdekeit is bizonyos indokolt esetekben. Ilyenkor a hozzájárulás nem tagadható meg. Ha egészségügyi problémái vannak, vagy megváltozott a munkahelye, alapos indokok lehetnek, amelyek az önkormányzat számára elfogadhatóak.

Speciális esetek a gyakorlatból

Bizonyos gyakorlatok jogszabályi-aló alátámasztottsága kérdéses lehet. A hosszúra nyúlt kérdés olyan gyakorlatot tükröz, amelyet jogszabállyal nem lehet alátámasztani. Sőt egyes megfogalmazásai a számviteli-adózási előírásokkal ellentétesek (nem mutatnak ki bevételt). Bérelt ingatlanon végzett felújításhoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges.

Bármilyen fa ültetése, telepítése tárgyi eszköznek minősül az ültető, telepítő kft.-nél akkor is, ha a telepítés a bérelt telephelyen történik, természetesen a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával. A számviteli törvény 26. §-a (3) bekezdésének előírása szerint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni többek között a megfizetett energiahálózat-csatlakozási díjakat (közműfejlesztési hozzájárulásokat).

Példa: felújítás beszámítása bérleti díjba

Egy alanyi áfamentes közhasznú egyesület 2024-ben bérbe vett egy ingatlant határozatlan időre havi 250 E Ft bérleti díj mellett. A bérleti szerződésben a felújításra vonatkozóan külön megállapodtak, mely szerint a bérbevevő 12 M Ft értékben felújítást végez. A bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségébe beszámíthatja ezt oly módon, hogy a havi bérleti díjat nem kell ténylegesen megfizetnie mindaddig, ameddig az esedékes bérleti díjak összege a beszámítás összegét el nem éri. A felújítás 2024-ben megtörtént. Az ingatlan még nem került üzembe helyezésre, mivel további felújításra van szükség (pl. mosdó kialakítása), melyre várhatóan 2025-ben kerül sor. A felújítást a bérbevevő kapott támogatásból valósította meg. A teljes felújítás értéke 14 M Ft volt.

A bérbe vevő egyesületnél, ha a felújítást idegen ingatlanon végzett felújításként kell nyilvántartani, az értékcsökkenésnél alapvetően a fenntartási időhöz igazodnánk. Felmerül a kérdés: szükséges-e kiszámlázni a bérbeadó felé a felújítás összegét? A válasz azzal kell kezdődjön, hogy a gyakorlat jogi és számviteli szempontból is vizsgálandó, és tényként kezelni, hogy a hosszúra nyúlt megoldások nem feltétlenül állnak összhangban a szabályokkal.

Mérleg és kivezetés kérdései

A társaságnál a követelésként kimutatott összeget kell csökkenteni a bérlők által a szerződésben rögzített összegek fizetése esetén. Ha a bérleti szerződésben nincs lehetőség átterhelni a felújítási költségeket, a bérbevevő felújítási költségeinek elszámolását és esetleges kivezetését a konkrét szerződés, jogviszony és a tulajdonosi döntés határozza meg. A társaság tárgyi eszközei közül ki kell vezetni a felújítási költségeket terven felüli értékcsökkenésként, amennyiben a bérleti szerződés lejárt és nincs mód a költségek átterhelésére. Ebben az esetben felmerülhet-e térítés nélküli eszközátadás és annak áfavonzata, vagy kivezethető terven felüli értékcsökkenésként? A választ minden esetben a tények és a szerződés feltételei határozzák meg.

Illetékek, adók és kifizetői kötelezettségek

Amennyiben ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? Az ingatlan forgalmi értékét és annak igazolását általában piaci értékbecsléssel kell alátámasztani. A vagyonfelosztási javaslatban nevesített magánszemély esetén - az ingatlan tekintetében - az SZJA-n kívül milyen egyéb kötelezettségei lesznek (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.), és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? A kérdésekre nehéz úgy válaszolni, ha a válaszokat meghatározó tulajdoni hányadokról, a teljes vagyon nagyságáról, a bt. eszközei összetételéről nincs információ a kérdésben. A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja az Itv. 19. § (1) bekezdése és 68. § (1) bekezdése alapján az illetékköteles vagyontárgy forgalmi értéke.

Gyakorlati tanácsok bérleti joggal kapcsolatos tranzakciókhoz

  • Mindig külön kell választani a használati jog (bérlet) egyszeri értékesítését (pl. 10 éves jog eladása) a rendszeres bérleti díj bevételektől és ennek megfelelően kell elszámolni a bevételeket.
  • Bérelt ingatlanon végzett beruházásnál a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges, és azt is tisztázni kell, hogyan kerül elszámolásra a beruházás (idegen ingatlanon végzett beruházásként, tárgyi eszközként, vagy költségként).
  • Ha a bérleti díjat előre fizetik, általában az időbeli elhatárolás nem merül fel; a követelésként kimutatott összeget a szerződés szerinti fizetések csökkentik.
  • Az átruházás és csere esetén minden esetben írásos szerződés szükséges; önkormányzati bérlakásnál különösen ügyelni kell a lakástörvény és a helyi rendeletek előírásaira.

Táblázat: Bérleti jogok számviteli kezelése - főbb esetei

Eset Számviteli kezelés Megjegyzés
Rendszeres bérleti díj (havi/negyevi/évi) Számlázás időszakonként, bevételként elszámolás ÁFA felszámítása szükséges, időbeli elhatárolás általában nem
10 éves használati jog előre értékesítve Előre számlázott teljes összeg árbevételként az időtartam kezdetén Külön kell rendelni a kapcsolódó költségeket
Bérbeadónak fizetett felújítás (beszámítás) Szerződés szerinti elszámolás; ha beszámítás, akkor a bérleti követelés csökken Ha szerződés megszűnik, fennmaradó beszámítási összeg nem mindig érvényesíthető
Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítése Halasztott bevételként kimutatás, megszüntetés szerződés szerinti idő alatt Adózási és illeték vonzatok (pl. SZJA, visszterhes illeték) lehetnek
bérleti jog ábrázolása: ingatlan, szerződés, pénzáram

Mit tegyünk intézményes és magánszemélyi ügyekben?

Ha Ön önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti jogot szeretne cserélni vagy átruházni, ismernie kell a folyamat minden lépését. A cserét írásba kell foglalni, méghozzá lakásbérleti szerződés megkötése formájában. Ki kell térni arra, hogy ki mit ad át kinek, és milyen feltételekkel. Érdemes ügyvéd segítségét kérni a szerződés megszövegezéséhez, hogy minden törvényi előírásnak megfeleljen. A szerződés csak akkor lesz érvényes, ha a bérbeadó is hozzájárul a cseréhez!

Ha Önnek saját ingatlana van, és ezt szeretné önkormányzati bérlakásra cserélni, tisztában kell lennie a jogaival és kötelezettségeivel. A tulajdonos jogai és kötelezettségei lényegesen különböznek a bérlőétől. Érdemes alaposan átgondolni, megéri-e Önnek ez a csere. Figyelembe kell venni azt is, hogy az önkormányzati lakás bérleti joga időben korlátozott lehet, míg a tulajdonjog elvileg örökre szól.

Az ingatlan bérbeadásával, haszonbérletével és a bérleti jogokkal kapcsolatos tranzakciók minden esetben szerződés- és tényfeltárás-kötelesek. A pontos számviteli és adózási kezeléshez javasolt könyvelő vagy jogi szakértő bevonása, különös tekintettel a bevételek jellegének (rendszeres vs. egyszeri), az előre számlázásnak, és a lehetséges anyagi jogi következményeknek az értékelésére.

tags: #berleti #jog #a #merlegben

Népszerű bejegyzések: