Ingatlan bérbeadás adózása: bevétel, költségek és jogosultságok részletesen

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 16. Az Szja tv. 17. § (1) - (2) bekezdéseiben foglaltak alapján az önálló tevékenységből származó bevételt e törvény 2. és a 4. Az Szja tv. 17. § (3) bekezdése szerint bérbeadás esetén az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétellel szemben költségként számolható el az Szja tv. 11.

Egyértelműen megfogalmazza a jogszabály, hogy a jövedelem keletkezésének időpontja a bevételszerzés időpontja, és tételesen meghatározza a különböző formában megszerzett bevételek időpontját.

A bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták.

Ebből következik, hogy előfordulhat olyan eset, amikor a konkrét fogyasztás bevétele és költsége két eltérő adóévben kerül elszámolásra a pénzforgalmi szemlélet miatt.

A jogszabály ehhez köti a kedvező szabály alkalmazását: ha az igénybevétellel arányos-e az áthárított díj, akkor alkalmazható a kedvező eljárás; ha nem, akkor sem alkalmazható.

A felújítási, karbantartási munkákra fordított összeg költségként minősül, az építményadó pedig vagyoni típusú közteher, amely akkor is fizetendő, ha a magánszemély nem adja bérbe az ingatlant.

Tehát nem az önálló tevékenység végzéséhez kapcsolódó közteher, így költségként nem számolható el.

Azonban ha igazolható, hogy az ingatlant terhelő építményadó kötelezettségét - vagy annak magasabb összegét - a magánszemély adott bevételszerző tevékenysége váltja ki, akkor ebben az esetben nem kifogásolható az építményadó, vagy az adótöbblet költségként elszámolása.

A bérbeadónál a bérlő által elvégzett felújítás költsége akkor lesz bevétel, ha a bérleti szerződés megszűnik, az ilyen esetben a felújítási költség összegéből a bérlet megszűnésének időpontja szerinti piaci érték lesz a bevétel.

A lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját.

E feltételek közé tartozik, hogy a bérbeadás időtartama meghaladja a 90 napot.

További feltétel, hogy a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számolhat el, és az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.

A bérleti jogviszonyt a bérleti szerződés igazolja, a díj megfizetését pedig a bérbeadó magánszemély által kiállított számlával vagy számviteli bizonylattal - ha a bérbeadó nem kért adószámot - kell igazolni.

Ha valaki kiadja lakását, a jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie negyedévenkénti adóelőleg formájában.

A jövedelem nem egyezik meg a bevétellel, mert a költségeket le lehet vonni a befolyó összegből.

A bérbeadás jövedelmének kiszámítása a bevételből történik, költségek levonásával, és a jövedelem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amit az összevont adóalapba kell beszámítani a bevalláskor.

A jövedelmet két módon lehet megállapítani: 10 százalékos költséglevonásként és tételes költségelszámolással.

A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százalékát tekintik jövedelemnek, amely után 15 százalékos SZJA-t kell fizetni.

A tételes költségelszámolás során a bérbeadó a ténylegesen felmerült kiadásokat (használattal kapcsolatos kiadások, rezsi, karbantartás, javítás, felújítás, értékcsökkenés) levonhatja a bevételből.

Ha a bérbeadó másik településen bérbe vett lakásának díját is figyelembe veszi, az kizárólag abban az évben igazoltan megfizetett díjakkal számolható el, és pontos feltételek mellett veheti ezt figyelembe.

A bevétel megoszlása, és hogy mely költségek vonhatók le, a kiválasztott adózási módszertől függ, de minden esetben az összevont adóalap részeként adózik a jövedelem.

Az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni a kifizető vagy a magánszemély érdekében járó nyilatkozat alapján.

Az ingatlan bérbeadása tárgyi adómentesség alatt állhat, azonban vannak kivételek, amikor az adó alá esik a bérbeadásra vonatkozó tevékenység.

A 15 százalékos SZJA mellett az EHO (egészségügyi hozzájárulás) szabályai is érinthetik az adózást, bizonyos esetekben a járulékfizetés alsó vagy felső határáig.

A termőföld bérbeadásából származó bevétel adómentes lehet, ha a haszonbérbeadás időtartama eléri az öt évet.

A magánszemély adóelőlegeit és kötelezettségeit az Szja törvény előírásai alapján kell teljesíteni.

A lakáskiadás adózási szabályai között a bérbeadónak adószámot általában nem szükséges kiváltania, kivéve ha adóalanyiságot kíván választani vagy áfamentességből kilépésre kerül sor.

Az adószám megállapításához a T101 jelű nyomtatványt kell benyújtani a NAV-hoz, és az adózási forma kiválasztásától függően különböző kötelezettségek lépnek életbe, például számlázási kötelezettség vagy számviteli bizonylatok kiállítása.

Az adózási szabályok általános érvényűek, de konkrét élethelyzetekben érdemes külön figyelembe venni a kiválasztott módszert és a lejáratokat.

Infografika: Bérbeadás adózási útvesztője

A kalkulátor a rezsit nem számolja a bevételek közé, így a kiadásoknál sem számol ezzel a tétellel.

Általános költségelszámolás diagramja

A földhaszonbérbeadás adózása: a termőföld bérbeadása adója 15 százalékos különadózó jövedelemként jelenik meg, mely adóalápontosságokra is kihat.

Mi a költségvetés, és hogyan készítsük el?

A magánszemély bérbeadóként gyakran fontolhatja a 10%-os költséghányadot, de tételes költségelszámolásra is válthat az adóév végén.

A sürgető és gyakorlati tanácsok között szerepel a szerződés pontos megfogalmazása, a kaució szükségessége, a közüzemi mérők pontos vezetése és a fizetések dokumentálása.

  • Írásbeli bérleti feltételek rögzítése és a díjak dokumentálása.
  • Kaució következetes jelenléte és a felhasználás feltételeinek pontosítva.
  • Birtokba adási jegyzőkönyv és részletes berendezési lista.

A bérbeadási tevékenység adózási kereteit érdemes mindkét módszerrel kiszámolni, hiszen nincs minden helyzetben optimális megoldás, és az egyéni körülmények alapján a fizetendő adó mértéke eltérhet.

Összegzésként: hogyan érdemes dönteni?

A magánszemély magánszálláshely-szolgáltatást vagy rövid távú bérbeadást is végezhet adószámos magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként.

Mindkét módszer esetén a megállapított jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetni, az SZJA kulcsa 15%.

A 10%-os költséghányad és a tételes költségelszámolás közötti választást érdemes alaposan kiértékelni, mert a lehetőségek közül a jövedelem-kialakítás és az adóterhek nagymértékben függenek a kiadott költségek valóságától.

A lakáskiadás adózási sajátosságai közé tartozik az adószám kérdéskör, az adóelőlegek megfizetése, az összevont adóalapba történő bevallás és a kedvezmények igénybevétele lehetősége.

tags: #bes #ingatlan #berbeadas

Népszerű bejegyzések: