Bírálati terv, ajánlati terv, kiviteli terv: részletes útmutató a magyar tervezési folyamatban
A tervezés megkezdését megelőzően meg kell győződnünk arról, hogy a tervezni kívánt épület az adott telken elhelyezhető-e.
Ehhez az építész tervező előkészítő tervezést végez, úgynevezett koncepciótervet készít, melyben meghatároható az épület tömege, és a helyiségek térkapcsolatai, valamint ellenőrizhetőek a telken történő elhelyezés műszaki paraméterei.
A koncepcióterv elkészítését követheti bonyolultabb épület esetében a vázlatterv, mely még mindig vázlatos, ám részletesebb a koncepciótervnél, a helyiségek méretei és kapcsolatai jobban pontosítottak.
Vázlattervhez építész tervező már készíthet tömegmodellt - nem összetévesztendő a látványtervvel! - mely modellből látható a környezet és a tervezett épület kapcsolata, harmóniája.
A vázlatterv során készülhet az épületről több elrendezés is, ez a legizgalmasabb szakasza a tervezésnek, hiszen e fázisban alakul ki a végleges koncepció, itt kerül véglegesítésre a Megrendelő igényeihez illesztett épület.
Ugyanakkor a terv még nagyon képlékeny, így lehetőség van több megoldás bemutatása ahhoz, hogy a lehető legjobb változat kerüljön kiválasztásra.
Érdemes a tervezésnek e szakaszára megfelelő időt hagyni, mivel a jó vázlat elkészítése a legfontosabb az épület további sorsát illetően.
A korábban elvi építési engedélyezési tervként tisztázott kérdéseket 2012 óta Tervtanácsi Elbírálás során lehet tisztázni.
Leginkább akkor érdemes készíttetni és a Tervtanácshoz benyújtani, ha az adott speciális eset engedélyezhetőségéről meg szeretnénk győződni, lehetőleg Főépítésszel lefolytatott tervbemutatást követően.
Ilyenkor nem elegendő a kigondolt specialitásról beadni a Tervtanácsi Elbírálási Tervet, annak legalább vázlattervi szintűnek szükséges lennie, de javasolt majdnem építési engedélyezési terv szintű terv benyújtása.
A koncepcióterv és a vázlatterv végleges változatának kiválasztását követően, a Tervtanács jóváhagyásával kerülhet sor az építési engedélyezési terv elkészítésére.
Ebben a tervfázisban szükséges egyeztetni a Szakhatóságokkal és a Közművekkel.
Az építési engedélyezési terv készítésekor még apró módosítások előfordulhatnak a korábbi tervek vázlatosságából adódóan, valamint a Szakhatóságok kérése miatt is.
Az építési engedélyezési terv készítésekor véglegesedik a homlokzat, mely az épület „arca”.
Nagyon fontosnak tartom az épület funkcióinak jó megtervezését a későbbi kényelmes és praktikus használat miatt, ám tény, hogy az épületet a homlokzata, megjelenése „adja el”, ezért különös gondossággal kell megtervezni.
Miután megvan a végleges alaprajz és homlokzat, az építési engedélyezési tervezés adminisztratív munkája következik: műszaki rajzot kell készíteni a tervekből, valamint meg kell írni a műszaki leírást is.
Sok építész tervező egy családi ház építési engedélyezési tervéhez nem vesz igénybe szakági tervezőket az építési engedélyezési tervekhez, azonban én azt gondolom, hogy a tervet a tervezési szakasz e fázisában minél többen látják és tervezik, annál jobban tud működni a későbbiekben az épület.
Így az építési engedélyezési tervhez minimálisan tartószerkezet-tervező, épületgépész és épületvillamossági tervező alvállalkozókat veszünk igénybe.
Az építési engedélyezési tervhez Megrendelői igény esetén saját terveinkhez tervezői költségbecslést készítünk.
Az építési engedélyezési tervben beadottakhoz képest a következőkben eltérni nem lehet, csak kicsi, önmagában nem építési engedélyköteles mértékben.
Nagyobb módosítási igények esetében módosított építési engedélyezési tervet kell beadni.
A tenderterv a kivitelezők kiválasztásához készül, és leginkább az építési folyamat gyorsítása érdekében készítik, az építési engedélyezési és a kivitelezési terv közötti tervfajta a műszaki tartalmára vonatkozóan.
Része a munkanemekre bontott tervezői költségvetés, de nem minden részletrajzát kell kivitelezési szinten kidolgozni.
Előnye, hogy hamarabb elkészíthető, mint a kivitelezési terv, ezért a kivitelező kiválasztása, valamint a közbeszerzés elindítása hamarabb megkezdhető.
A kivitelezési - más néven kiviteli - terv a végső tervezési forma, mely elkészítésébe bevonandó az Építész Tervezőn kívül az összes érintett Szakági Tervező.
A kivitelezési terv minden esetben az építési engedélyezési tervben foglalt elfogadott megoldásokkal és méretekkel kell elkészüljön.
A kivitelezési tervnek olyan léptékben és részletmegoldásokkal kell elkészülni, hogy abból biztonsággal, minden részletmegoldásra kiterjedően megépíthető legyen a megálmodott épület.
Keressen bennünket elérhetőségeinken!
Közismert, hogy új épület építéséhez építési engedélyre, az engedély beszerzéséhez pedig tervre, tervrajzokra van szükség.
Ki készítheti el a terveket, hogyan keressük meg a legmegfelelőbb tervezőt, mi a különbség az engedélyezési és kiviteli terv között, milyen terv alapján szerződjünk le a kivitelezővel, hogy később ne érjen bennünket csalódás sem anyagiakban, sem minőségben.
Mit kell tennünk, ha időközben módosítani szeretnénk.
Sőt, mit kell tenni, ha a már megépült épületet más célra kívánjuk használni: a gépkocsi-tárolót virágboltnak, nyaralóépületet lakóháznak, vagy a lakóépületet falusi vendégháznak, panziónak.
Nézzük meg tehát kicsit részletesebben, mikor mire van szükségünk!
Az építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatásához jogszabályokban meghatározott tartalmú és részletezettségű építészeti műszaki terv szükséges.
Ezek elkészítése tervezési jogosultsághoz kötött tevékenység.
A jogosultsággal rendelkező tervezőket a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara tervezési szakterületenként tartja nyilván, hivatalos névjegyzékében.
A Tervezői Névjegyzéken belül - a szakmai követelményektől függően - több tervezői fokozat is található.
Az egyes tervezési feladatokat csak a megfelelő fokozatú tervezők végezhetik, továbbá a terv és a már meglévő épület egyaránt szerzői jogvédelem alá tartozik.
Azaz csak törvény által szabályozott feltételekkel változtatható, módosítható vagy adaptálható (építhető meg ismételten).
A tervezés mindig bizalmi feladat, s az építtető egyik fontos - ha nem legfontosabb - döntése a megfelelő tervező kiválasztása.
Sose olyan alapon válasszunk tervezőt, hogy ki ígéri a legkisebb tervezési díjat vagy legrövidebb határidőt.
Hazánkban egy szokásos méretű lakóház engedélyezési tervének díja - az Építész Kamara által is elfogadottan - a bekerülési költség 2-4 százaléka lehet.
Ennek a díjnak sokszorosát - elpazarolhatjuk - egy rossz, gazdaságtalan tervvel.
Gondoljuk meg: egy négyzetméter alapterület jelenleg körülbelül nettó 110-140 ezer forintba kerül, pár négyzetméternyi felesleges közlekedő folyosó, vagy egy rossz helyre elképzelt garázshoz az út megépítése mennyibe kerül!
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a rosszul tájolt - például az északi irányban megnyitott - ház, lakás fűtése milyen gazdaságtalan.
Nem az a jó tervező, aki - szolgaian? -, gyorsan lerajzolja, amit az építtető kockás papírra felvázolt, hanem az, aki sokat kérdez arról, hogyan kíván élni a család, mi a hobbijuk, milyen kedves tárgyaik, bútoraik vannak, mennyi az építkezésre szánt pénzük stb.
Az igazán jó terv az építész és az építtető hosszas közös munkájának eredménye.
Ha tervezőt választunk, a legfontosabb, hogy megnézzük már megépült épületeit, esetleg beszélgessünk el az előző építtetőkkel, mik a tapasztalataik.
Nagyon nagy tévedés, ha azt hisszük, hogy a tervezéssel megtakarított pénzen drága burkolatokkal, díszekkel felcsinosíthatjuk az épületet.
Az egyes építészeti műszaki-tervek szoros összhangban vannak a tervek rendeltetésével, azaz hogy mire szolgálnak.
Rendeltetésük szerint három fő csoportját különböztetjük meg: - az elsőbe tartoznak azok a műszaki tervek, melyek valamilyen hatósági engedély beszerzése céljából készülnek; - a másodikba tartoznak azok a tervdokumentációk, melyek alapvető célja valamilyen választás, döntés meghozatala: ez lehet például a megvalósítási programnak, elképzeléseknek legmegfelelőbb terv és tervező kiválasztása, vagy a legkedvezőbb kivitelező kiválasztása; - a harmadikba magának a kivitelezési munkának a lebonyolításához szükséges tervek tartoznak.
Az építésügyi hatósági engedélyhez szükséges tervdokumentációk fajtái - szoros összefüggésben az engedélyezési eljárásokkal - a következők: elvi építési, építési, bontási, használatbavételi, fennmaradási és a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési tervdokumentáció.
Az elvi építési engedély beszerzése és így a tervdokumentáció kidolgozása nem kötelező, készítése akkor indokolt, ha előzetesen célszerű valamilyen beépítési vagy műszaki feltételt tisztázni.
A telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására akkor célszerű az elvi építési engedélyezési tervdokumentáció, ha azt kívánjuk pontosítani, hova lehet a telken belül elhelyezni az épületet.
A településképi követelmények tisztázására akkor tanácsos elvi építési engedélyezési tervdokumentációt készíteni, ha például zárt sorú, de különböző homlokzatmagasságú épületek közé, védett utcaképbe kívánunk beépíteni egy foghíjat.
Az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési tervdokumentációt ingatlanvásárlás előtt célszerű elkészíteni, ha például egy meglévő lakóépület egy részét egyéb funkcióra kívánjuk átalakítani, és az ingatlanvásárlás gyakorlatilag az átalakíthatóságtól függ.
A műemléki, régészeti tb. követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmát a felvetett szakkérdésnek megfelelően a hatóságok határozzák meg.
Ha a jogszabály kötelezővé teszi az építési engedélyt, a tervdokumentáció kimunkálása is nélkülözhetetlen.
Az építési engedélyről szóló határozat két évig hatályos, illetve egy-egy évre meghosszabbítható.
Ha két éven belül megkezdődik az építkezés, öt év alatt kell az építményt alkalmassá tenni a használatbavételi engedély megadására.
Az építési engedélyezési tervdokumentációk két fő csoportra bonthatók: új építmény építési, illetve meglévő építmény átalakítási, bővítési építési engedélyezési tervdokumentációjára.
Ha meglévő épületet kívánunk átalakítani, azt is dokumentálni kell az előírt formában.
Az engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság beszerzi a szomszéd ingatlanok tulajdonosainak vagy azzal rendelkezni jogosultak nevét és címét, majd kiküldi részükre az építésről szóló határozatot.
Minden építészeti munka a projekthez tartozó tervezési program meghatározásával kezdődik.
Ez bizonyos esetekben magától értetődő, más esetekben komoly munka és időigénnyel rendelkező feladat.
Meglévő épületek felújítása, átalakítása esetén nagy jelentősége van a meglévő állapot precíz felmérésének, meglévő szerkezetek diagnosztikájának.
Iskolánk ma már sok esetben használja, elsősorban bonyolultabb épületek felmérésére, a lézer scaner-es pontfelhő alapú felméréseket.
Tervező csapatunk sok éves tapasztalatára alapozva, felkészültek vagyunk a meglévő épületekszerkezetek műszaki állapotának felmérésében.
Különös figyelmet fordítunk ebben a szakaszban egy tiszta és gazdaságosan tovább dolgozható szerkezeti raszter kialakítására.
A természetes bevilágítás és szellőzés minél jobb hatásfokú kihasználhatóságára.
A térkapcsolatok kidolgozásánál törekszünk a funkcióhoz megfelelő legoptimálisabb közlekedőrendszer kialakításra.
Eddigi tapasztalataink alapján 2-3 vázlattervi verzió elkészítése szükséges ahhoz, hogy egy véglegesen elfogadható és a további tervezési fázisokba juttatható terv tudjon kialakulni.
Az vázlattervi és az engedélyezi tervi szakasz között sok esetben szükséges egy településképi vélemény megszerzése.
Az engedélyezési terv elsődleges célja, hogy az épület építéséhez az építési engedélyt megszerezze.
Ennek a tervnek igazolnia kell az épületen alkalmazott megoldások az OTÉK-nak való megfelelőségét.
A tervcsomag másik fontos célja a jogszabályi megfelelés mellett, az épületen alkalmazott főbb épületszerkezeti megoldások kidolgozása.
A bejelentési terv a 2017 januárja óta érvényben lévő egyszerű bejelentési eljáráshoz köthető tervanyag.
Egyszerű bejelentési tervként nyilvánvalóan a részletesebb, valós kivitelezési terv is beadható, így ennek a konkrét bejelentési tervnek az elkészítése csak néhány speciális esetben indokolt.
Röviden összefoglalva a bejelentési terv az egyszerű bejelentési eljárások során a korábbiakban bevett engedélyezési terv helyettesítését szolgálhatja.
Ez az engedélyezési és kiviteli terv közötti tervállapot.
Ezt a tervszintet akkor célszerű elkészíttetni, ha a kivitelezés gyors elkezdése cél.
A kiviteli terv a tervezési folyamat legrészletesebb eleme.
Ez az engedélyezi tervhez képest az épület műszaki részleteinek pontosabb kidolgozását tartalmazza.
Ezek a tervek már szoros összhangba kerülnek a szakági tervezők rajzaival.
A kiviteli terv tartalmát és elkészítésének kötelezőségét a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet tartalmazza.
Megvalósulási terv az építkezés befejeződése után készített, az engedélyezési terv tartalmával megegyező tervcsomag.
Irodánk vállalja az általunk tervezett épület értékesítés céljára szolgáló anyagok készítését.
Ezek lehetnek az épületről készült, a korábbi tervfázisokhoz képest részletesebb fotorealisztikus külső és belső téri látványtervek.
Mi szabályozza?Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint a Magyar Építészkamara szabályzata a kiviteli tervek tartalmi és formai követelményeiről.
Megadott rendeletek szerint mikor melyik tervfajta szükséges, és milyen tartalommal kell rendelkeznie.
Mikor alkalmazzuk?A Kormányrendelet alapján az alábbi esetekben szükséges kivitelezési dokumentációt készíttetni: építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén is, amennyiben a tartószerkezet 5,4 métert meghaladja, vagy monolit vasbetonból készülnek a tartószerkezet elemei, vagy a rendezett terepszint felett több építményszint van, stb.
A bejelentési eljárás az egyszerű bejelentési tervhez köthető, amely gyorsabb beindítást tesz lehetővé.
A kiviteli terv a végső részletek kidolgozását jelenti, amely alapján biztonságos és kivitelezhető az épület.
A tervezői tevékenység jogi keretei között fontos a szakági tervezők részvételének minimalizálását vagy éppen szükségességét mérlegelni, de gyakorlati vélemény szerint több szakági tervező bevonása előnyös lehet.
A tervezés menete ugye tervezési programtól a koncepcióterven, vázlatterven, tervtanácsi elbíráláson, engedélyezési/bejelentési terven át a tender és végül a kivitelezési tervig fut.
Az irodánk ma már sok esetben használja a lézeres felméréseket, és különös figyelmet fordít a meglévő épületek szerkezeti raszterének tisztaságára.
A beépítésre kerülő anyagok és a főbb jellemzők meghatározott tartalmi elemeket tartalmaznak a kiviteli tervben.
Az építészeti tervekhez kapcsolódó kötelező dokumentációk között megtalálható a helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok és egyéb részlettervek, melyek a kivitelezés szempontjából szükségesek.
tags: #biralati #terv #ajanlati #terv #kiviteli #terv
Népszerű bejegyzések:
- Részmunka- és teljeskörű megoldások könnyűszerkezetes házaknál
- Lipót telek eladó – útmutató vásárlóknak magánszemélytől
- Ütés- és fényelés nélküli hangzatos szobastruktúra lépésről lépésre
- Hazai és nemzetközi megoldások összevetése a Nemzeti építési szoftverfejlesztés témájában
- Hogyan cseréljünk ingatlant Keszthelyen falusi házra: gyakorlati útmutató