Birtokbaadás időpontja végrehajtó eljárás menete

A végrehajtás senki számára sem jól hangzó kifejezés, hiszen bebukott ingatlanokat, lefoglalt és elárverezett vagyontárgyakat társítunk az eljáráshoz. Valóban kellemetlen értesülni arról, hogy végrehajtás indult ellenünk, ugyanakkor még akkor sem kell kétségbe esni, ha kézhez kapjuk az erről szóló határozatot. Az eljárás egy végső megoldási kísérlet a lejárt tartozás behajtására. Ekkor is számos garancia védi azonban az adóst, hogy a végrehajtás az adott helyzetben a lehető legméltányosabb módon történjen vele szemben. Még akkor is, ha annak egyetlen célja tartozás teljes mértékben történő kiegyenlítése.

Mostani bejegyzésünkben a végrehajtás szabályaiban merülünk el egy kicsit, megnézzük az eljárás menetét, kitérünk arra, hogy milyen esetekben, milyen feltételek megléte esetén kerülhet sor a foganatosítására. Az állami kényszer megnyilvánulhat az adós munkabéréből történő közvetlen letiltás formájában, de akár vagyontárgyai, végső esetben pedig a tulajdonában álló ingatlan értékesítése útján is. Az eljárás alapját minden esetben valamilyen lejárt, okiratba foglalt tartozás adja.

Mikor kerülhet sor végrehajtás elrendelésére?

Ha lejárt tartozásod van egy bank irányába, először csak felszólító leveleket kapsz kézhez. Ha ennek ellenére sem törleszted adósságodat és az elér egy bizonyos összeget, a bank felmondhatja a szerződést, adataidat megküldheti a KHR részére, a tartozást pedig eladhatja egy követeléskezelő cégnek. A követeléskezelés még mindig nem a végrehajtási szakasz, ilyenkor annyi történik, hogy a követeléskezelő megvásárolja a lejárt tartozást, körülbelül 50-70 %-os, csökkentett áron, és igyekszik az eredetihez közeli összegben behajtani azt. Itt még mindig lehetséges a megállapodás, hiszen a követeléskezelő is érdekelt lehet a gyors fizetésben, akár valamennyi engedményt is tehet ennek fejében. Ha viszont még ekkor sem sikerült rendezni a tartozást vagy valamilyen formában kompromisszumra jutni, sor kerülhet a végrehajtás elrendelésére.

A végrehajtási lap, végrehajtási záradék - mit jelentenek ezek a kifejezések?

A végrehajtás egy szigorúan szabályozott folyamat, az erre vonatkozó rendelkezéseket a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) tartalmazza. A végrehajtási eljárást a bíróság vagy a közjegyző indíthatja meg, első lépésként egy végrehajtható okirat kiállításával - ilyen lehet a végrehajtható lap, vagy a végrehajtási záradékkal ellátott okirat. Például a jegyző határozatát, egy fizetési meghagyást, vagy egy közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződést is elláthatnak ilyen záradékkal, ezáltal pedig az abban foglalt tartozás állami úton is kikényszeríthetővé válik. A Vht. annyit támaszt követelményként, hogy az a határozat, amelynek a végrehajtását kérik: kötelezést (marasztalást) tartalmazzon, jogerős vagy előzetesen végrehajtható legyen, és annak teljesítési határideje elteljen. A végrehajtható okiratot a hatóságok a végrehajtást kérő kérelmére állítják ki. Ezt a végrehajtható okiratnyomtatványon kell előterjeszteni, amelyben meg kell adni az adós azonosításához szükséges adatokat, valamint lakhelyét (székhelyét), illetve a végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak a helyét. A hatóságok a kérelmet megvizsgálják és ha az abban foglaltakat rendben találják, a közjegyző vagy a bíróság a végrehajtható okiratot elektronikus úton megküldi a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére. Itt pedig kiszignálásra kerül egy, az adós lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes végrehajtóhoz.

Milyen szabályok vonatkoznak a végrehajtásra?

A végrehajtás foganatosítása az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik, aki értesít az eljárás elrendeléséről, egyúttal tájékoztat arról is, hogy kinek milyen követelése, milyen jogcímen áll fenn veled szemben. Ezzel párhuzamosan vagyoni helyzeted felmérése céljából betekinthet a különböző nyilvántartásokba, megkeresésekkel fordulhat állami szervekhez. Emellett más intézetektől, például bankoktól is kérhet a vagyoni helyzetedre vonatkozó adatszolgáltatást.

A végrehajtásnak két fontos alapelvét határozza meg a Vht. Az egyik a végrehajtást kérő rendelkezési joga: ez nemcsak annyit jelent, hogy az eljárás az ő kérelme alapján indul meg, hanem bizonyos szempontból végig a rendelkezése alatt marad az ügy. Bizonyos feltételek mellett megválaszthatja a végrehajtás módját vagy azt, hogy az adós mely vagyontárgyaiból kéri követelése kielégítését. A rendelkezési jog egyik korlátját jelenti ugyanakkor a másik fontos alapelv, a végrehajtási kényszer arányos és fokozatos alkalmazása. Az arányosság elve szerint a végrehajtási módnak igazodnia kell a követelés nagyságához. Így például nem indítható ingatlan végrehajtás akkor, ha a tartozás mértéke nem éri el a félmillió forintot. A fokozatosság elve pedig azt jelenti, hogy a pénztartozások behajtása során a végrehajtását először: az adós rendelkezése alatt álló pénzösszegből, valamint az adós jövedelméből, munkabéréből kell levonni.

Ha előre látható, hogy a követelést így nem lehet viszonylag rövid időn belül kielégíteni, akkor kerülhet sor az adós lefoglalható vagyontárgyainak végrehajtására. Itt szintén a fokozatossági szabály szerint kell eljárni, és először az adós ingóságaira kell vezetni a végrehajtást. Ilyenkor a bíróság közvetlenül letiltó végzést hoz, amelyben felhívja a munkáltatód, hogy a munkabéredből bizonyos összeget vonjon le, és azt a végrehajtást kérőnek fizesse ki. Ha azonban a közvetlen bírósági letiltással önmagában nem behajtható a tartozás, elrendelésre kerül a végrehajtás, amennyiben a végrehajtás során felmerülő költséget a végrehajtást kérő megelőlegezi.

Haladjunk haladéktalanul az egyes módokra a fokozatosság elve szerint!

  • Bankszámla inkasszó: a pénzforgalmi számlán kezelt összegre vezetett végrehajtásnál a bank a tartozás mértékének megfelelő részt utalja a végrehajtó letéti számlájára. A levonás nem érintheti a teljes összeget; a Vht. meghatározza a korlátokat: 60 000 Ft alatti összeg mentes, 60 000 Ft és 200 000 Ft közötti rész 50%, a 200 000 Ft feletti összeg pedig korlátlanul behajtható.
  • Végrehajtói letiltás: a végrehajtó felhívja a munkáltatót, hogy a munkabért közvetlenül a végrehajtást kérőnek utalja át. Maximum 33% vonható le, kivételes esetekben 50% (például gyermektartási kötelezettség esetén). A 60 000 Ft alatti része mentes marad a letiltás alól.
  • Ingóvégrehajtás: ingóságok lefoglalása foglalási jegyzőkönyvben, szem előtt tartva, hogy nem vonható végrehajtás alá olyasmi, amit nélkülözhetetlen a foglalkozáshoz vagy a létfenntartáshoz. Bizonyos vagyontárgyak a nyilvántartásokba kerülhetnek, például üzletrész vagy gépjármű is lefoglalható. Az ingóságok általában őrizetben maradnak, és csak árverésen értékesíthetők.
  • Ingatlan-végrehajtás: lefoglalás után 3 munkanapon belül az ingatlant bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. Árverésen történő értékesítés esetén az első jegyzői szakaszban a licit minimuma a kikiáltási ár 90%-a, a második szakaszban 70%, a harmadikban pedig a kikiáltási ár felének megfelelő összeg. Lakóingatlan esetében a harmadik szakasz csak 70%-os kikiáltási ár esetén érvényes. Ha az első árverés sikertelen, megismétlik; ha ez sem sikerül, az ingatlant közzéteszik az elektronikus nyilvántartásokban képekkel együtt.

Miért fontos a jogi segítség végrehajtás során?

Bár sok végrehajtás elkerülhető lenne kompromisszummal, előfordulhat, hogy nincs más megoldás a tartozás rendezésére. Ilyenkor sem szabad hagyni, hogy a dolgok futnak maguktól. A végrehajtás alatt is kérhetsz részletfizetést a végrehajtótól, aki jegyzőkönyvet vesz fel erről, és ha a végrehajtást kérő ehhez hozzájárul, akár a vagyontárgyaidra vezetett végrehajtást is elkerülheted ezen az úton. Folyamatos tájékoztatást kérhetsz a levonásokról és arról, hogy az adott összeget milyen tartozásra számolták el. Ha a végrehajtó jogszerűtlenül járt el, kifogást nyújthatsz be a bírósághoz. Ezen felül vizsgálható a tartozás elévülése is.

Miért válaszd a BP Legal céget?

A BP Legal pénzügyi, végrehajtási és ingatlanjogban jártas munkatársai mindenben segítségedre lesznek. Nemcsak a hitelezővel történő megegyezésben adhatnak hasznos tippeket, hanem ismerik a követelések elévülési szabályait, a követeléskezelés vagy a végrehajtás menetét is. Kérdések esetén érdemes felvenni velük a kapcsolatot.

A Vht. 154. § (1) bekezdése értelmében, ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek. A törvény megfogalmazása is utal arra, hogy ez nem minden esetben jelent tényleges birtokba adást. Lakott ingatlanok esetében például lehet szükség a kulcsok átadására vagy a tényleges birtokba adásra. Ha az árverési vevő kéri a helyszíni eljárást, a végrehajtó köteles jegyzőkönyvet készíteni a birtokbaadásról (Vht. 35. §).

Ezen túl a Ptk. szabályai alapján a birtokátruházás a dolog kiadása iránti igénynek történő átadásával vagyonnak a birtokot szerző félre (árverési vevő) történő átruházásával valósul meg. Ha a dolog harmadik személy birtokában van (például zárgondnok), akkor a birtokátruházás a megfelelő megállapodás alapján valósul meg, és egy jegyzőkönyvet rögzítenek a végrehajtói irodában.

Az utóbbi évek gyakorlati problémáinak összefoglalására és megoldására megfelelő kézikönyvet jelentet meg a Wolters Kluwer Kft., amely a végrehajtás két szakaszát, különösen az ingatlanokra vonatkozó eljárásokat és az árverés utáni birtokbavétel kérdéseit járja körül. A kiadvány bemutatja az ingatlan-végrehajtás rendszerét, a birtokvédelmet és a peres lehetőségeket is.

Birtokbaadás időpontja és a gyakorlat

  1. Az ingatlan betegség nélküli birtokba adását a végrehajtó az árverést követő 30 napon belül szeretné megtudni; a tényleges birtokbaadás annak függvénye, hogy a kilakoltatási moratórium érvényben van-e, és milyen a helyzet az ingatlanban élő személyekkel.
  2. Ha az árverés sikeres és a vevő kéri a birtokbaadást, a végrehajtó 60 napon belül intézkedik, és szükség esetén bevonhatja a rendőrséget is.
  3. Amennyiben a vevő a 15 napon belül nem nyújtott be kérelmet a birtokba adására, további végrehajtási eljárás is indulhat a kiürítés érdekében.
  4. A birtokbaadás részleteit a Vht. és a Ptk. szabályai szerint kell megvalósítani, és a jegyzőkönyvek aláírása kötelező mind az árverési vevő, mind a végrehajtó részéről.

A megoldások között mindig mérlegelendő a lakóingatlan állapota, a jogi védelmet igénylő érintettek jogai és a végrehajtási költségek precedensei. A jogi segítség biztosítása jelentheti a legbiztosabb utat a jogszerű és méltányos eljárás lefolytatásához.

Infografika: Végrehajtási folyamat (több szakasz - költségek, lefoglalás, árverés, birtokbaadás)

21 - Bírósági meghagyással induló végrehajtási eljárás

Ha szükséges, a végrehajtás során előforduló kérdésekre és a birtokbaadási lehetőségekre részletes tanácsokat adhat a szakértői csapat. A folyamat során megérthető, hogy a jogok és kötelezettségek miként alakulnak, és hogyan lehet a legjobb megoldást elérni a hitelintézetekkel és az adóssal szemben.

tags: #birtokbaadas #idopontja #vegrehajto

Népszerű bejegyzések: