Blaha Lujza tér és Népszínház utca sarok építményei: történet, tervezzük a jövőt

Még 2017 nyarán döntött az akkor Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés a Blaha Lujza tér felújításáról.

Azóta többször bejelentették a tér rekonstrukciójának elindulását, de ez mindig elmaradt.

A kormány egymilliárdos támogatását 2021 végéig azonban fel kell használni.

Pont egy éve arról beszélt, hogy a Blaha Lujza tér esetében az építőipari árak emelkedése és forráshiány miatt a költségkeret nem fedezi a kész tervek teljes kivitelezését, szükség lesz áldozatokra.

Ám akkor optimistán úgy gondolta, 1-2 hónap alatt kiírják a közbeszerzést, ám az végül csak tavaly december végén történt meg.

Eredetileg nagyon bő költségkerettel terveztették a teret, ezért is szerepelhetett benne egy kis túlzással golyóálló, irreális árú pavilon.

A tér terveinek a költségoptimalizálás, a fák, a villamos miatti újranyitása több egymásba kapcsolódó, egymástól függő szakmai kérdést generált, amikre megoldást kellett találni.

Például a villamos kérdése?

Korábban arról is beszélt, hogy a Népszínház utcai villamosok a Luther utcára kanyarodnának.

A kérdés máig nyitott.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) korábbi tanulmányai azt mutatják, hogy nem a legjobb megoldás a Luther utcai kanyarodó, bár ezek nem a végletekig kidolgozott elemzések, ugyanis összetetten, minden szempontot - az utazási és átszállási időt, műszaki megoldhatóságot, társadalmi hatásokat és a költségeket - együttesen nem vizsgáltak.

Menjünk vissza odáig, hogy a Blaha felújítását a 2019-es önkormányzati választás ösztönözte, végül a tér nem, csak a tervek készültek el addigra.

Ezekben fel sem merült a villamos térre vezetése.

Ez nem a mostani fővárosi vezetés döntése, hanem a korábbié.

A tervezés kezdetekor kellett volna tisztázni, hogy érdemes-e számításba venni a villamost a Rákóczi úton és később a Népszínház utca felől.

Ugyanúgy, a térfelújítási projekt nulladik lépéseként a szakmának meg kellett volna fogalmaznia, mi is a Blaha Lujza tér.

Szerintem ugyanis minimálisan eltart a Dohány utcáig a Nagykörúti teresedéssel, hozzátartozik a Somogyi Béla utca torkolata a Stáhly utcáig, a Népszínház utca torkolata a Víg utcáig, kis túlzással akár a Rákóczi téri csomópontig.

Ennél kisebb egységként nem lehet értelmezni a városi szövetben.

Innental már látható az, hogy a térrendezés egyik főszereplője a Népszínház utcai kapcsolat, a villamos, amihez szorosan fűződik például a Rákóczi út hosszútávú terve, a Nagykörúté szintén.

A készen kapott tervek a Nagykörút és a Rákóczi út járdaszegélyig aposztrofálják a Blahát.

A módosítások lehetővé teszik a villamos átvezetést és sokat zöldítenek a téren, de közben nem kell még éveket várni egy térfelújításra.

Bontsuk le a legendákat!

Jelen pillanatban van egy kimilliméterezett költségvetés és költségbecslés.

A költségek csökkentésére irányuló felülvizsgálat kényszerhelyzet elé állította a szakembereket.

Az eredeti költségbecslés 4,8 milliárd forintról szólt, de ekkora összeg a fővárosnak sosem állt rendelkezésére erre a projektre.

Most 2,67 milliárd forint van rá, ebből 1 milliárd forint az állami támogatás.

Az utóbbit 2021 végéig kell elköltenie a fővárosnak.

A határozatot a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésén fogadták el a kormányzati szereplők, és nem hagytak benne mozgásteret.

A rendelkezésre álló időbe tehát az fért bele, hogy a térfelülettel foglalkozzunk, azonban a villamos térre vezetésének tervezése nem.

Ha a kivezetés célja a végállomás áthelyezése a térre, az nagyon megbolygatná a viszonyokat például a hatósági követelmények, a térépítészeti kérdések és a műszaki logisztika tekintetében is.

És azt se felejtsük el, hogy a villamossíneket a Nagykörutat, a 4-6-os villamost keresztezve kellene lefektetni.

Mondjuk úgy, hogy közéleti (szerintem jogosan közérdeklődésre számot adó téma), de egy része valóban a pártpolitikába mutat.

Hangsúlyozom, a jelenlegi tervezés semmilyen városfejlesztési iránnyal nem megy szembe.

A kérdés az, hogy bizonyos félelmek szerint, ha a villamos vélelmezett nyomvonalára kerül a mostani tervek szerint egy vízjáték, és néhány fa, akkor lesz-e majd bátorsága az aktuális fővárosi vezetésnek, hogy átengedjen ott egy villamost.

Van egy jó, frissített, még zöldebb új Blaha irány, és ebbe bele lehet integrálni a villamost, amikor ott tartunk és ez a legjobb megoldás.

A Rákóczi úton semmi értelme bármit csinálni, amíg számos kérdés nyitva.

A főváros vizsgálja a kelet-nyugati tengely megújításának lehetőségeit, de első helyen a Nagykörút szerepel.

Alapvetően olyan elemek estek ki, amik nem okoznak túl nagy veszteséget.

Első körben a nem teljesen evidens részletek javítása történt, és azt vettük ki, amire nincs feltétlen szükség, mint a méregdrága pavilonépület, és az aluljáróbővítés.

Például, ha lesznek felszíni gyalogátkelők, akkor nem nagy probléma, hogy az aluljárót nem bővítik.

Az aluljárók a metró miatt elkerülhetetlenek, de a XXI.

A BKK közleménye szerint máskor, más forrásból valósul meg a pavilon, ami az eredeti tervek szerint a villamos nyomvonalában volt?

A kulturális funkciója és a vendéglátó része is megmarad előreláthatóan.

Szerepét tekintve a Móricz Zsigmond körteri Gombához hasonlítanám.

Nem pont ott épül, ahová az eredeti tervek szerint került volna.

A Corvin beruházóinak ötlete volt, amihez városfejlesztési szempontból könnyű volt azonosulni, hogy a Somogyi alakuljon sétáló utcává a Blaha torkolatánál, hogy ott új teraszok érvényesüljenek.

Az Europeum parkolójának van ott egy bejárata azután viszont nem szükséges fenntartani azt az utcaszerkezetet, ott egy teresedés, illetve a tér kapuja is létrejöhet.

Az utca egyirányúvá válik a Gutenberg tértől a Stáhly utcáig így kisebb lesz a forgalom.

Szélesebb járdák kerülnek kialakításra, és több fa is lesz.

A kétoldali parkolás marad, de jobban szervezve.

A VIII. kerületi vezetés választási programjában szerepelt a Népszínház utcai buszvégállomás felszámolása.

A tér fejlesztése miatt is foglalkozni kell a Népszínház utca torkolatával.

Az utcában ősszel csomópont átalakítások zajlottak, amik továbbfejlesztése folytatódik, és érdemi kommunikációt kezdeményeztünk a lakossággal.

A következő fontos lépés a buszvégállomás megoldása, a Népszínház utca élhetőségének és a Blaha Lujza térrel való kapcsolatának egyik alapvető feltétele, ez már szóba került a BKK-val való egyeztetéseken.

A 99-es buszt a budai forgalomba lehetne integrálni, bár műszakilag nagy kihívást jelent.

A buszok vélhetően a Luther és Kiss József utcán közlekednének, vagyis a Népszínház utca elején megszűnne a buszforgalom.

Egy komoly értékű köztér jön létre a mostani méltatlan állapothoz képest: rendezett térarculat lesz, rendezett forgalomszervezéssel.

Az, hogy milyen közösségi tér alakul, és milyen lesz itt időt tölteni, azt jelentősen befolyásolja, hogy mi történik majd a közeli területeken.

Amíg számos forgalmi sáv határolja, nagy zaj veszi kerül, addig csodát ne várjunk, addig a Mikszáth tér jobb közösségi helynek számít.

Valahol azonban el kell kezdeni.

A Blaha felújítása, ami idén tavasszal elindul, egy folyamat lépcsőfoka.

Nemrég jelent meg egy fotóválogatás a 24.hu-n, melynek szerzője a bevezetőben 60 esztendősre saccolta a Blaha Lujza teret.

Utánanéztem, az utcanévlexikon szerint 1918-ban született az elnevezés, valójában azonban 1920-ban döntöttek a névadásról.

Amikor egy tér (út, vagy utca stb.) nevének történetét írjuk, nem tekinthetünk el magának a közterület kialakulásának a taglalásától.

A mai Blaha helyén egyáltalán nem volt tér korábban, az itt végigfutó Kerepesi (ma: Rákóczi) utat csak keresztutcák szabdalták, egyedül a Bodzafa (ma: Somogyi Béla) és a Sertéskereskedő (Ma: Népszínház) utcák találkozásánál volt egy névtelen apró térforma.

De az utcakép sem nagyon emlékeztetett a maira, hiszen a bérházak sokasága csak a XIX. század második felében épült fel.

A Népszínház és környezete 1877-ben.

Előtérben a Kerepesi (ma: Rákóczi) út, a színház körül pedig apró, földszintes házak.

A József körút még sehol nem látható.

A Népszínház felépítésére volt szükség ahhoz, hogy maga a tér létrejöjjön, ám a fejlődés itt kicsit meglassulva következett be: 1875 októberében megnyílt a Népszínház - amiből majd 1908-ban lesz Nemzeti Színház -, de akkor még a körút kiépítettsége messze nem volt a ma ismert mértékű.

Mint a fenti kép is tanúsítja, a Népszínház mellett még apró, földszintes házak álltak, igaz, a közterületek szerkezete már hellyel-közzel kiadta a későbbi tér formáját.

A József körút menti bérházakat az 1890-es években építették, akkoriban alakulhatott ki ténylegesen is a tér.

Ennek azonban nem volt még neve, pontosabban: a színház átadását követően a tér egyik oldalán húzódó utcaszakaszt a nem túl előkelő Sertéskereskedő helyett Népszínház utcának keresztelték át.

A Népszínház utca 1. szám lehetett a mai Corvin Áruház telkén, a 2-es számot maga a színházépület viselhette.

Ekkor - tehát az 1890-es évekre - a tér ugyan kialakult, de nevet még nem viselt.

Ugorjunk 1918-ra, ekkor már tíz éve Nemzeti Színházként működik az eredetileg Népszínháznak szánt épület.

1918. december 5-én - tehát a Károlyi Mihály vezette kormány alatt - a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) Polónyi Géza elnök javaslatára számos közterület átnevezéséről döntött, így többek között a Népszínház utcát is átkeresztelték Blaha Lujza utcává.

Ez azonban még mindig nem a tér, de sok helyen felbukkan az 1918-as dátum a tér névadása kapcsán - helytelenül.

Az FKT döntéseit a közgyűlésnek - akkor: Budapest főváros törvényhatósági bizottságának - kellett helybenhagynia, ám a gyorsan változó politikai helyzetben erre végül nem került sor.

1919 októberében az FKT ismét foglalkozott a kérdéssel, és némi zavart okozva a Gizella - mai Vörösmarty - teret javasolta elnevezni Blaha Lujzáról.

Bár van olyan sajtóorgánum, amelyik még az utcatáblák elhelyezéséről is hírt adott, ez azonban aligha történhetett meg, hiszen a fővárosi törvényhatóság jóváhagyása még mindig hiányzott.

A Fővárosi Közlöny 1920. január 23-i számában látott napvilágot az FKT másfél évvel azelőtti rendeletének önrevíziójáról szóló közlemény, mely szerint a Népszínház utca nevét meghagyják, de az utca József körúton túl hosszabb részét Blaha Lujza térnek nevezik el.

Még arról is rendelkeztek, hogy az utca számozását ez a változás nem érinti, vagyis a Népszínház utca első házszáma a József körúton túl a 4-es és a 7-es maradjon - ez a mai napig így is van, ebben az utcában nincs 1-es szám...

Névadó ünnepséget ugyan nem rendeztek, de az utcanévtáblák 1920. március 10. utáni kihelyezését a színház dolgozói és a sajtó is nagy érdeklődéssel figyelte.

Blaha - aki ebben az évben töltötte be a 70. évét - ekkor már nem volt aktív tagja a színháznak, mégis felkeresték kollégák és újságírók egyaránt.

A színésznő igen közel, az EMKE épületében lakott (VII. Erzsébet körút 2.), akár rá is láthatott az új utcanévtáblákra.

Örömmel és meghatottan fogadta a hírt, s megjegyezte, hogy már két évvel ezelőtt is hallotta, hogy róla utcát akarnak elnevezni, ám a politikai változások szelében el is feledkezett.

A Blaha Lujza tér a névadás évében, vagyis 1920-ban.

Egyesek szerint az elnevezést a művésznő névnapjára időzítették.

Ebben nehéz igazságot tenni, mivel március 5. és 15. Lujza nap, sőt, a művésznő eredeti, születéskori keresztneve a Ludovika is március 15-re esik.

A táblák kihelyezéséről március 11-én és 12-én egyaránt beszámoltak a lapok, valamikor azt megelőzően történhetett tehát az aktus, tehát közel a névnaphoz, de pont nem akkor.

Magát a teret tehát a Népszínház utca eleje és a színházépület által elfoglalt telek alkotta oly módon, hogy sem a Népszínház utca, sem a Rákóczi út házszámai nem változtak.

Az 1875-ben felépült Népszínház ugyan már rég nincs meg, de nevét még őrzi kerületünk egyik központi utcája.

Kevesen tudják: a Népszínház utca egykoron a mai Márkus Emília utcánál, a Blaha Lujza tér és a Rókus kórház sarkánál kezdődött, és a Keresztúri országút nevet viselte.

Később a Baromvásár utca, Sertésvásár utca, Fleischergasse (Hentes utca), 1838-tól Borstenvieh händlergasse (Szarvasmarha-kereskedők utcája), majd a Sertéskereskedő utca neveket kapta, mielőtt 1874-ben elnyerte mai nevét.

A Népszínház utca a teátrum megépítése után rövidült le, azóta kezdődik ott, ahol ma is.

Itt indítottuk a sétánkat.

A Népszínház utca elején ikonikus téglaépület van a bal oldalon, ami ma az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara.

Ez 1879-ben készült el, itt állt a Trefort Ágoston által létesített Budapesti Állami Közép-Ipartanoda, amit abból a célból alapítottak, hogy felkészített szakembereket neveljenek a kiegyezés utáni gazdasági fellendülés továbbvitelére.

Tény, Budapest akkor gyorsan növekedő világváros volt, ahol tanult szakmunkásokra nagy szükség volt.

A klinkertéglából készült épületet Hauszmann Alajos tervezte, akinek többek között a Műegyetem központi épületét is köszönhetjük, valamint Ybl halála után az ő nevéhez köthető a Budavári Palota átépítése is.

(A Hauszmann-életműből a kerületünkben áll még a Kiscsibész térrel szembeni József körút 48. alatti bérház is.)

A historista építésznek a tanári munkássága is jelentős, tanítványai közt volt Alpár Ignác, Hültl Dezső, Korb Flóris Nándor, Nagy Virgil, Petz Samu, Tőry Emil, akik mind-minkább a fővárosunk jelentős építészei.

Népszínház u. 2., iskolaépület

Mementóként maradt itt a hivatalosan végállomási létesítménynek is nevezett kis bódé, aminek ajtajára menetirányító van kiírva, de hívhatjuk forgalmi irodának, vagy éppen „bábszínháznak” is, ahogy a benne ülő hölgy mondta: a kis függöny alatt az ablakon ugyanis skubizni lehet az utca színházát.

Hogy mióta áll itt, pontosan nem tudjuk, de a tabulátorkezelő, amivel a 28-as, 37-es és 62-es villamosokat irányítják, illetve olykor a Nagykörútról/ra kanyarodó sárga monstrumokat is, igazi muzeális darab, van benne olyan biztosíték, ami 1980-ból származik.

Egy 1955-ös archív képen pedig látni a kis építményt oldalról, ezek szerint 68 évet már biztosan eltöltött itt.

Balra a Csokonai utcában van az egykori Népszínház titkos víztornya, de olyan takarásban, hogy igazán jó fotót nem sikerült volna róla készítenünk.

De itt egy korábbi cikkünk pár távoli fényképpel.

Népszínház u. 13., Csokonai Mitnéz Mihály

A Népszínház és a Víg utca sarkán egy korát igencsak megelőző épületet érdemes megnézni, aminek ráadásul kimondottan jó állapotban van a homlokzata is.

Amikor rámutatok és megkérdezek valakit, tippelje meg, hogy mikor épülhetett, többnyire a 30-as vagy az 50-es éveket mondják.

Határozottan úgy néz ki elsőre, mint egy valódi budapesti Bauhaus-épület, az 1937-ben emelt Margit körúti Dugattyús-ház például kívülről emlékeztet is erre az épületre.

A Népszínház u. 19. a Lajta-ház, amely 1911-ben épült és 1957-ben is láthatók voltak nyomai.

A Népszínház u. 19. 1957-ben: A házon azért még látni az 56-os forradalom nyomait, a környéken heves harcok dúltak - A fotó forrása: UVATERV / Fortepan

A Népszínház u. 16. alatti kalapos üzletet a cégére szerint több mint másfél évszázada, 1870-ben alapították, és még mindig működik.

A Népszínház u. 22., az egykori Polgári Serfőzde

A Napház történetét korábban részben már megírtam, pontosabban az 1911-1912-ben Révész Sámuel és Kollár József tervei alapján épült 5+1 emeletes eklektikus lakóház aljában működő Eldorádó moziét, ami 1951-ben lett Nap mozi.

Jelenleg Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Ház a hely neve.

A Napházat a fővárosi önkormányzat alapította 1993-ban kimondottan a roma identitás és kulturális értékek megőrzése, ápolása és továbbvitele céljából.

Azóta a funkciója is változott, de valami menthetetlenül itt maradt a 90-es évekből.

A Népszínház utca a Blaha Lujza tértől, a Teleki térig tart, és talán nem túlzás azt állítani, hogy a főváros egyik legizgalmasabb utcája.

A sokszor „hírhedt Népszínház utcaként” emlegetett hely szépségeit, különlegességét gyakran tényleg nehéz észrevenni a „hétköznapi népszínházi miliőben”.

Honnan is indulhatna egy séta, mint az utca elejétől.

Azonban a Népszínház utca ebből a szempontból is kakukktojásnak számít, hiszen a Blaha Lujza tér felől érkezve, az elején állva a 4-es számot láthatjuk az első épületen.

Átnézve a túloldalra szintén nem bukkanunk az 1-es szám nyomára, ahogy az aluljáró túloldalán sem, mivel ott már a Blaha Lujza tér házai állnak.

Az első házszám a hetes.

Nem tévedés és nincs szó adminisztrációs hibáról sem.

A Népszínház utca egykor a mai Márkus Emília utcától indult, ekkor a Blaha Lujza tér még nem is létezett.

A Népszínház utca elején az 1965-ben felrobbantott Népszínház, a Sajtópalota és a most felújított Corvin Áruház állt, amelynek az eredeti címe még Népszínház utca 1-2.

Népszínház pedig ugyan azóta már nincs, de az utca máig őrzi az egykori kulturális intézmény nevét.

Korábban az utcát, a Népszínház 1875-ös megnyitása előtt más neveken ismerték.

Eleinte a Keresztúri országút elnevezést viselte, majd Baromvásár és Sertésvásár, valamint Fleischergasse, azaz Hentes utca volt.

Az utca első épülete tehát a Népszínház utca 2.

A klinkertégla épületet Hauszmann Alajos tervezte, akinek a nevéhez fűződik többek között a Műegyetem központi épülete is.

Az 1879-ben elkészült épület a Budapesti Állami Közép-Ipartanodának adott otthont.

Ha tovább szemlélődünk az utcán, nem sokkal a pékség és a lottózó után, de még a kebabos előtt a Kínai negyed éttermet láthatjuk.

Ez nem is feltétlen a multikulti ételkínálat miatt érdekes, hanem a Népszínház utca 13-15-ös számú épületek szokatlan összeolvadása miatt, ahogy a többemeletes lakóházak közé ékelődött a kis, földszintes ház.

Az egészen biztos, hogy ez az egyetlen földszintes épület a Népszínház utcában, de a környéken sem sok hasonló ház van.

Az apró épület tökéletesen jelképezi az utca sokszínű múltját és jelenét is.

Érdekessége, hogy elsőre úgy néz ki, mint egy 50-es évekbeli Bauhaus épület, ám valójában 1911-ben épült.

A különleges, hegyes és keskeny formájú telekre Harsányi Ferenc és Adolf kérésére tervezte meg Lajta Béla az ötemeletes bérházat, amely az engedélyezési terveken még sokkal díszesebb volt.

A díszítettség jellemzően a háború utáni időszakban tűnt el, ezért a Lajta-ház „csupaszsága” szokatlannak számított.

A Kiss József utca sarkán áll a Népszínház utca 22., amelynek talán a legfeltűnőbb eleme a mozaikkép a homlokzaton.

A díszt 1908-ban Dudits Andor tervezte, témáját tekintve elsőre egy történelmi jellegű képnek tűnhet lovakkal, azonban valójában a sörkészítés és a sörivás dicsérete a fő motívum.

A sörháznak nevezett épületet Vidor Emil tervezte 1906-ban.

Ez volt a Polgári Serfőzde bérháza, így nem véletlen a mozaik sörös tematikája sem.

1934-ben itt hozta létre a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt.

Az izgalmas homlokzatdekorok sorát a Népszínház utca 25.-tel lehet folytatni.

A Népszínház utca 27.-hez érve már elsőre érezhető, hogy valami eltér itt az átlagostól.

mivel az utcára néznének a folyosók. Ebben az esetben ezek a folyosónak tűnő részletek valójában erkélyek, de tény, hogy a látvány rendhagyó.

Sajnos, a tervezőről és az építtetésről nincs túl sok információ, de állítólag az építészt a párizsi házak inspirálták.

Az utca egyik legimpozánsabb sarokháza a Népszínház-Bérkocsis-Nagyfuvaros utcák sarkán álló Népszínház utca 31., amelyet Révész Sámuel és Kollár József tervei alapján 1911-ben építettek.

Az 5+1 emeletes lakóház mondhatni az „elitnek” épült, lakbérrel szűrték ki a nem odaillő embereket.

Korábban a ház aljában működött az Eldorádó mozi és mulató, majd 1951-től a Napmozi egészen 1986-ig.

Jelenleg Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Ház a hely neve.

Nem épület, de mégis évtizedek óta az utcaképhez tartozik a „zöld bódé” a Népszínház utca elején.

Hogy mióta van itt és mi pontosan a funkciója, azt hosszasan lehetne találgatni, ám egyes források szerint már legalább 68 éve őrzi a megfigyelő állás szerű építmény az utca rendjét vagy éppen rendszertelenségét.

Infografika: Blaha Lujza tér és Népszínház utca kapcsolatai

„Természetes volt, hogy egy férfi iszik és szétveri a családját” | Nagy Zsolt és Kovács Patrícia

  1. Rövid bevezetés a Blaha Lujza tér felújításának történetéről és a költségvetési keretről
  2. A villamoshurkolat kérdései: Népszínház utca és a Luther utcai kanyarodás dilemmája
  3. A tér felújításának fő elemei: gyalogos- és zöld területek bővítése, aluljárók és közlekedés átszervezése
  4. A Népszínház utca névváltozásának története és a mai állapot kilátásai
  5. A tér és utca történeti hâzai: kiemelt épületek és építészek, különleges homlokzatok
  6. A jövőbeni közösségi terek és a környék fejlesztési irányai

Történeti összefüggések és építészeti értékek a Népszínház utcában

A Népszínház utca egykoron a mai Márkus Emília utcától indult, és a Blaha Lujza tér még nem létezett.

A Népszínház utca eleje ikonikus téglaépületet rejt, amely ma az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának ad otthont.

Ez az épület 1879-ben készült el, itt állt a Budapesti Állami Közép-Ipartanoda, amelynek célja a korabeli gazdasági fellendítés elősegítése volt.

Hauszmann Alajos tervezte a klinkertéglából készült épületet, akinek nevéhez fűződik a Műegyetem központi épülete és más jelentős budapesti műemlékek.

A Népszínház utca 19. a Lajta Béla által tervezett ötemeletes bérház, amit a díszítettség jellemzett; ez a ház sokáig a korszak modernitását testesítette meg.

A Népszínház utca 22. és a 25. számokhoz kapcsolódó épületek gazdag mozaikkal és történelmi motívumokkal büszkélkednek.

A Népszínház utca 27. olyan hely, ahol a folyosók helyenként erkélyekké nyílnak, ez a vizuális megoldás rendhagyó a környéken.

A Népszínház utca 31. az elitkörbe tartozó lakóház, amelyet 1911-ben építettek, és amely a historizmus jegyeit ötvözi modernebb formákkal.

Részlet a Népszínház utca látványából 1911 környékéről

Egykor a Népszínház utca a Sajtópalota és a Corvin Áruház környékével együtt a kulturális központot képezte, s a tér neve máig hordozza ezt a múltat.

Jelenleg a Blaha Lujza tér felújítása a közterületi elemek modernizálását és a közösségi terek átstrukturálását célozza.

tags: #blaha #lujza #ter #nepszinhaz #utca #sarka

Népszerű bejegyzések: