Bókay lakótelep Kossuth Lajos

Telepeink változatos arculatúak. Kertes családi házasak épp úgy vannak, mint nagy háztömbökkel beépítettek, illetve a kettő közötti átmenetet mutatóak. Az egyes telepek „történelme”, életkorukból adódóan nem azonosan színes és gazdag, miként Pestszentlőrinc fejlődésében betöltött szerepüknél sem beszélhetünk egyenlő arányokról.

A maga 130 évével és Puszta Szent Lőrinc, Pestszentlőrinc, a XVIII. A telep születését, több-kevesebb pontossággal az 1870-es évek kezdetére tehetjük. Ma, bő évszázad távolából, a vizsgált időszakot már történelemnek tekinthetjük. A feldolgozás elképzelése a következő volt. Minél több ismeret bemutatásával - hírlapi cikkek, levéltári dokumentumok, szakkönyvek alapján - az érdekes és lényeges eseményekre súlypontozó olvasmányos krónikát készíteni. Gondolatokat is serkentve, a helyiek kiegészítéseit, véleményeit is várva.

Jelezni kívánjuk azt is, hogy a telep krónikáját írva nem a mai közigazgatásban pontosan körülhatárolt Bókaytelep területében gondolkodtunk, hanem az úgynevezett Herrich-birtok Puszta Szent Lőrincen lévő, Üllő felé haladva, az Üllői út jobb oldalán lévő részében.

Bókay Árpád élete és szerepe a terület alakulásában

Pestszentlőrinc nem kis település. Van múltja, jelene, jövője. Voltak, vannak, és minden bizonnyal lesznek meghatározó személyiségei. Ki volt ő? Memoárjának utókor adta címe szerint „intelligens ember”. „1856. augusztus hó 15-én délután 3 órakor születtem a pesti Újvilág utca azon házában, melynek helyén a Gentri Casino épült”. A boldog és büszke atya, Bock - később Bókai - János is híres orvos volt. 1848/49-ben Petőfivel, Jókaival, Vasvárival szoros kapcsolatot tartó nemzetőr.

Bókay Árpád emlékezését olvasva azt is tudjuk, jó tollú író is, a bontakozó főváros történetének bemutatója, a korabeli színházi és irodalmi élet megidézője, kalauzunk a XIX. század végének társasági életében, jogász- és medikusbáljain, ám legfőképpen az orvosképzés és a gyógyítás világában. Mindenek előtt azonban tudós orvos volt. Tehetséggel és apja iránti elkötelezettséggel. Tudományos címeinek sora imponáló: egyetemi magántanár a „belgyógyászati fizikális vizsgáló módszerek” tárgykörben. Majd - első komoly elismerésként - Kolozsvárra érkezett nyilvános és rendes tanárnak. Ott indította el szakirodalmi tevékenységét is. Ennek köszönhette, hogy az Orvosi Szemle társszerkesztőjének választották.

Kiadta „Vénygyűjtemény” című munkáját, jelezve, érdeklődése a gyógyszertan és gyógyszerkutatás felé fordult. Hamarosan Budapesten is katedrát kapott. A Gyógyszertani Intézet élére nevezték ki. Tudományos pályája csúcsát 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagsága jelentette, melyet a család nemesi rangra emelése követett. Komoly szerepet vállalt Korányi és Kéthly társaságában a „Belgyógyászati kézikönyv” megírásában. Egyik alapító tagja volt a gyógyvizek értékeit felismerő és propagáló Országos Balneológiai Társaságnak.

1917-ben a háborús helyzet adott témát Bókay Árpádnak. Ezzel nincsen még vége a Bókay tevékenységét ismertető soroknak. Az I. világháború idején - kora miatt - frontorvosi szolgálatot nem vállalt. Keserűen meglepő volt számára, hogy a politikától következetesen távol maradó Bókay Árpádot a Tanácsköztársaság Közoktatási Népbiztossága felfüggesztette állásából. A későbbi rehabilitálásának már nem sokáig örülhetett. 1919. október 20-án váratlanul elhunyt.

Bókay kapcsolata a pusztával és a Herrich-birtokkal

Hogyan került a pesti fiatalember pusztánkra? Ennek hiteles tanúja emlékirata. A fiatal orvos, a Korányi klinika tanársegédje, 1880 őszén „körülbelül szeptemberben, úgy 12 óra körül” meglátott egy 16-17 éves leánykát, aki a kor illemszabályai szerint nevelőjének és húgának kíséretében sétál az utcán. „Mint Rómeó, mikor Júliát először látta, az történhetett vele, ami velem. Ennek a leánykának arca, szeme, egész lénye lenyűgözött.”

Az imádott leány atyjának Puszta Szent Lőrincen volt háza és birtoka, így idővel itt mutatkozhatott be a családnak az ifjú orvos. Az időpontot is pontosan feljegyezte Bókay: „1881. július 6-án délután volt a nagy nap, midőn kihajtottam Lőrincre”. Később - már családosként - ide is költözött. Bókay Árpád nem csak férje lett Herrich Szidóniának, hanem a településünk életében jól ismert Herrich Károlynak legkedvesebb veje is.

A Kispest - Szent-Lőrinc című helyi lap a XIX. század végén arról tudósított, hogy a Herrich-örökösök 500 holdját 1850 parcellára bontják. Később az is nyilvánosságra került, hogy ebből 290 parcellát a betelepülésben fontos szerepet vállaló Családház Építő Egyletnek tartottak fenn. Bókayné bekapcsolódott a helyi társadalmi életbe is. A katolikus templom építése javára rendezett jótékonysági táncmulatság védnöki tisztét Margó Tivadarné és jeles hölgykoszorú társaságában látta el.

Önállósodási törekvések és Bókay szerepe a közösségi életben

1901. március 17-én a Kispest - Szent-Lőrinci Híradó jelentős cikket közölt Puszta Szent Lőrinc önállósítása címen. „Végre eljutottak addig, hogy Puszta Szent Lőrincnek önálló nagyközséggé alakulása most már befejezett tény.” Az önállósításról - területi kérdéseket is érintve - tárgyalt a szolgabíró is. A Szent Lőrinci Polgári Kör volt a mozgalom motorja, soraiban a két Herrich vővel, Bókay Árpáddal és Kiss Istvánnal.

Az önállósodási törekvések lényegében már 1899-ben megindultak. És nyomban ott találjuk Bókay nevét is. Ő írta alá elsőként azt a kérelmet - 150 birtokostársa nevében - melyet a vármegyei törvényhatósághoz nyújtottak be. A beadvány az önállósodási javaslatot tartalmazta és a vármegye tárgyalási alapnak el is fogadta. 1902-ben Bókay Árpád és Cséry Lajos együtt tárgyalt a kispesti vezetéssel pusztánk önállósodási törekvéseiről. Nyomatékul Bókay újabb kilenc parcellát ajánlott fel községi célokra.

„Bókay Árpád az összes milimár bérlőnek felmondott, hogy a telep építési tervét mielőbb megvalósítsa. November 20-ára el kell készülni az első három mintaháznak, melyek igen csinos stílusban vannak tervezve. Mintegy 1000 ilyen kis ház építését tervezik, és csak a fennmaradó telkek lesznek haszonbérbe adva. Bókay ezen tervének megvalósítása nagyban fel fogja lendíteni községünket.”

1911 tavaszáról is ismertünk egy érdekes hírt, mely az ismert professzor nevéhez is kapcsolódik. Március 29-én megalakult a Kispest Pestszentlőrinci Kórházegyesület. Az alakuló közgyűlés elnöknek Bókay Árpádot választotta. Kispest történésze Herein Károly hívta fel a figyelmet arra, hogy Kispesten 1901-ben, négy ággyal, bérelt helyiségben járványkórházat alapítottak. 1910-ben a helyi közigazgatási jegyző indítványt nyújtott be közkórház létesítésére.

Bókay és a háborús évek, szociális tevékenység

Bókay Árpád őszintén szerette otthonát. Segített, ahol tudott. Így volt ez az I. világháború alatt is. Amikor a családok kereső férfi tagjai bevonultak, az anyáknak kellett munkába állni. A gyerekek felügyelet nélkül maradtak. A katolikus egyház támogatásával szervezték a gyerekek befogadását nappalra. A módosabb családok 4-5 gyermek gondozását is vállalták. Bókayék ekkor 17 gyermeket fogadta be. Bókay Árpád a helyi Vöröskereszt megbízottjaként is tevékenykedett. Így vett részt a Hoffherr (Hofherr) Albert támogatásával fenntartott hadikórház vezetésében. Tette ezt mindaddig, míg bizonyos nézetkülönbség nem jelentkezett Hoffherr és Bókay között. Mikor ez a kórház működését veszélyeztette, Bókay intelligensen visszavonult.

Még az első világháború második esztendejében történt, hogy a vallás és közoktatási miniszter Pest vármegye számára engedélyezett iskola egyikének helyéül a Rendessytelepet jelölte ki. A község csak vizes területet tudott kijelölni, melyet a felső vezetés nem fogadott el. És azt se feledjük el, hogy Bókay, az evangélikus presbiter - egyházának hű fia - ingyen telket adott a katolikusoknak.

A Bókay-emlékirat és helytörténeti értéke

Bókay Árpád számos emlékkel van jelen otthonunkban. Kalandos volt a kézirat sorsa. Az autográf példány áthajózott egyik kivándorló Bókayval Amerikába. Az emlékirat orvostörténet, várostörténet, kultúrtörténet és becses dokumentum egy Pest mellett éledező település Puszta Szent Lőrinc életéről a XIX. Bókay készített életében feljegyzéseket, írt naplót? A kérdésekre határozott választ nem adhatunk. Amit ismerünk tőle, az nem sokkal halála előtt, feltehetően 1916-1918 tájékán került papírra, és szerencsénkre fennmaradt.

Az emlékirat mintegy negyed századot ölel fel részletesen, az emlékező születésétől, 1856-tól, a kolozsvári professzorságig 1883-ig ívelő évtizedeket. Villanó képek azonban a további évtizedekből is megjelennek. „Gyermekeim és unokáim okulására írom ezeket a visszaemlékezéseket, akik ha ezeket a sorokat olvassák, bizony el fognak csodálkozni, sőt talán el sem fogják hinni, de el sem tudják képzelni, milyen egyszerű kis város az én gyermekkoromban Pest.”

A memoár élvezetes stílusban ad áttekintést a XIX. század orvosi és művészeti világáról. Milyen remek portrékat fest szerzőnk a kor neves orvosairól. A memoár mérsékelt tisztelettel jellemzi Stockingert és Ruppot, a Bach-korszakból ottmaradt karrieristákat. Annál nagyobb tisztelettel a gyógyszerhatástan és a vénytan professzorát, Baloghot, a „nagy fejű, erős testű, barátságos arcú, nyílt, kék szemű” embert, az 1848/49-es szabadságharc bukása után meghurcolt Balassát, a neves Korányit, és természetesen a Papát, akitől gyerekgyógyászatot tanult.

A Bókay-kapcsolódás a gyermekkórház történetéhez

Az egyesület Ürményi Ferencz koronaőr elnökletével alakult meg, az indításhoz szükséges pénz rövidesen együtt volt. Önálló épület létrehozatalára még nem gondolhattak, de kibérelték az akkori „ötpacsirta” (jelenleg Puskin) utcában álló egyik házat és ennek emeletén 10 bérelt szobában 1839. augusztus 15-én megkezdte működését a kórház. Az új kórházban 12, majd 19 ágy volt, az ambulancián 1000-1300 beteg jelent meg évente, sok műtétet végeztek, az orvosok maguk keverték össze a gyógyszereket és az elhunyt betegeket felboncolták.

Az intézet gyors fejlődése és az orvosi személyzet bővülése miatt új épületre volt szükség, amely 1883 őszére a mai Bókay utcában felépült. Száz ágyas főépületet terveztek - ez ma is a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikájának főépülete - amelyet további két 24-24 ágyas kerti pavilonnal bővítettek ki. Az összegyűlt pénz, a felvett bankkölcsön és az ősz utcai épület eladása együttesen fedezte a költségeket: 323 017 forintot. 1883. szeptember 17-től átköltözött a kórház az új épületbe, felvette a trónörökösné nevét és elnyerte védnökségét; ekkortól kezdve Stefánia Szegény-gyermek-Kórház.

Bókai János betegeskedni kezdett, az új kórházban alig dolgozott, és 1884-ben október 20-án meghalt. Az új kórház szerkezetére rányomta bélyegét Bókai János senior óriási tapasztalata és a gyermekellátás igényességére történő törekvés. Az ifjú Bókai Jánost (később, amikor nemességet kapott, változott neve Bókayra) szinte azonnal meghívták Németországba, Freiburg in Breisgau városába, ahol összegyűltek a németül beszélő gyermekorvosok, hogy közös szakmai egyesületet hozzanak létre.

A Bókay-nevű városrész és emlékei

Pestszentlőrinc legrégebbi lakónegyede az Ezerháztelep, mely ma a Bókaytelep része. A telep történeti alakulatainak vázlatos története fel-feltűnik a Pestszentlőrinc krónikája lapjain. Megírtuk már külön kiadványokban Ganztelep és Ganzkertváros, az Állami Lakótelep, és a Havannatelep krónikáját. A településünk jelentős részének fejlődése már sínen volt.

Budapest 18. kerületében, a pestszentlőrinci kertvárosban a hagyományos kertes ház hátsó kertjében egy 150 négyzetméter alapterületű, emeletes vasbeton szerkezetű üzemépület bújik meg. A Madách utca 49. szám alatt a két háború között hozták létre az itt lakó Gyerkóék a családi szövödét, amely számára az 1940-es években építették fel a ma is látható épületet. Az épületben 1948-tól a Lőrinci Szövő Ktsz. működött, majd 2005-től a kerületi művészegyesület alkotóháza volt.

A 18. kerület főterének szomszédságában, az egykori téglagyár területén található kiállítótérben a „200 év emlékei” című helytörténeti kiállításon hagyományos és digitális felületeken ismerhetik meg az érdeklődők Pestszentlőrinc és Pestszentimre épített örökségét a kezdetektől az 1980-as évekig. A 2023-ban megújult kiállítóhelyen megtekinthető a pestszentlőrinci születésű Zala Tibor grafikusművész életét és munkásságát bemutató kamarakiállítás, valamint a múzeum oktatástörténeti gyűjteményének különleges darabjai is.

Sétaajánlatok és helyi útvonalak

A séta keretében végigsétálhatunk az Üllői úti üzletsor előtt, megnézzük, hol állt az egykori barakkiskola, összemérjük magunkat a pingvinnel, átsétálunk néhány ún. „házbokron” (jellegzetes térszerkezeti elrendezés), megnézünk 1-2 speciális megoldást (átívelő magasfeszültség, garázssor, porolók, színezés), megmutatjuk, mely épületben forgatták az „Utánam srácok” című sorozat lakásbelsőit. Útba ejtjük az árkádos központot, és megnézzük a laktelep legnagyobb középületében, az Eötvös Loránd Általános Iskolában látható emlékkiállítást.

Tervezett útvonal: Kossuth tér - Üllői út - Fáy utca (egykori szövőmesteri lakóház) - Lakatos-lakótelep - Üllői út - Baross utca - Margó Tivadar utca - Cziffra György utca - Üllői út - Hargita tér - Halomi út - Királyhágó utca - Nemes utca - Vásáros tér - (Gilice tér - Petőfi utca vagy Nemes utca/Béke tér) - Üllői út. Tervezett útvonal a Bókay-kerthez: Kossuth tér - Városház utca - Kossuth Lajos utca - Batthyány Lajos utca - Wlassics Gyula utca - Vasvári Pál utca - Bókay-kert/Bókay-pince.

Kulturális és épített örökség a kerületben

A mintegy 100 m2-es emlékház és galéria a látogatók elé tárja Nemcsics Antal lakóhelyét, ahol a Coloroid színrendszert, a komplex színharmónia-elméletet és a színdinamikai környezetelméletet, valamint a színreferencia indexszámrendszert megalkotta, és amelyet az épített örökség formálása során használt fel. Nemcsics Antal a színek hatalmával formálta mindennapi világunkat - házainkat, munkahelyünket, városunkat. Meghatározott épületvezetési időpontok nincsenek.

Helytörténeti emlékek

A Szent Lőrinc kápolna (barokk kápolna) mint a Bókaytelep büszkesége.
A Stefánia Szegény-gyermekkórház és a mai Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinika története.
Korabeli telekosztások és a Családház Építő Egylet szerepe a kertvárosi fejlődésben.

Ajánlott látogatási pontok

Bókay-kert és Bókay-pince
Ezerháztelep történeti utcái
Madách utca 49. - a korabeli szövöde épülete
„200 év emlékei” kiállítóhely
Eötvös Loránd Általános Iskola - emlékkiállítás

Az egykor önálló Pestszentlőrinc főtere és sugárútja, az Üllői út mentén álló fontosabb középületek és a Kistext gyártelepének végén felújított szövőmesteri lakóház megtekintése jól kiegészíti a Bókay-látogatást. A lakótelepek és kertvárosi részek közötti váltakozás, a helyi emlékek, a gyermekkórház története és a telep kialakulásának dokumentumai együttesen rajzolják meg a Bókay lakótelep és környékének gazdag történetét.

tags: #bokay #lakotelep #kossuth #lajos