Bordány építési szabályzata: helyi rend és történeti-környezeti összefüggések
Bordány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk(2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, tekintettel a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 7. § (6) és 24. § (5) bekezdésére, az Alaptörvény 32. I. 1. § Bordány címere reneszánsz pajzs, amelynek az alapmezeje kék színű. A pajzsderék oszva van egy jobb haránt vörös szalaggal, amely felett lévő mezőt hasítás osztja ketté. A jobb oldali mezőben aranyló nap sugarai törnek elő, vörös szőlőfürt és zöld levél mögül. (Valaha híres szőlőtermő vidék húzódott a mai Bordány dűlő területén, amelyről a források szerint az egész község elnevezése származik).
A bal felső mezőben államalapító Szent István királyunk aranyjobbja látszik, amint arany kettőskeresztet emel (Ez az egész alakos helyi bronzszobor meglétét hivatott jelezni, kifejezve, hogy hagyományosan Szent István a település védőszentje). A szalag alatti kék mezőben pedig egy aranymázú fekete ajtó- és ablakbélésű, vörös tetejű és vörös toronysisakú aranykeresztes templom látszik. A torony a pajzs jobb oldalára esik. (A templom utal a település korábbi Dudás-kápolna, majd 1910-től Kistemplomtanya elnevezésére).
A pajzson a magyar Szent Korona enyhén stilizált változata látható, eredeti színekhez közelítő összeállításban. (A korona utal arra, hogy a település helyén a X. és XI. században Árpádkori falu volt). A foszlányok jobbról és balról is vörös és arany színűek. (E címerdísz az egykori Kiskundorozsmához való tartozást jelképezi).
II. III. IV. 4. § (1) A 2. V. 8. § A település zászlója téglalap alakú, smaragdzöld színű selyem. (A zöld szín nemcsak a település alföldi jellegére utal, hanem megegyezik Csongrád megye zászlójának alapszínével, amely kifejezi a település területi elhelyezkedését is egyúttal.) A zászló két oldalán középen a település címere látható természetes színezésű hímzéssel kivitelezve. A zászló alsó szélen rojtozás van. A zászló méretaránya 2:1, alapmérete 2x1 méter.
VI. (6) A zászló használatának módjára, engedélyezésére a 3-7. VII. 10. § (1) E rendelet 2015. január 1. 11. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK(2006. Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született.
- A Városligeti építési szabályzat 1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 11. A Duna-parti építési szabályzat 2013. június 8-i hatállyal került be az Építési törvénybe és a helyi építési szabályzatok közé. A Városligeti építési szabályzat mint helyi építési szabályzat 2013. december 24-étől került az Építési törvénybe. Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban állapítja meg [1997. évi LXXVIII. tv. 13. § (1) bek.].
Az Étv. építésjogi követelményeinek értelmében építési munkát végezni csak a helyi építési szabályzat és szabályozási terv előírásainak megfelelően lehet, így tehát igen fontos, hogy abban az egyes övezetekre vonatkozóan milyen előírásokat határoznak meg. Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi építési szabályzatban (röviden HÉSZ) a helyi sajátosságok figyelembe vételével az OTÉK előírásait alkalmazza, azonban megállapíthat annál szigorúbb szabályokat is. Bizonyos esetekben, amennyiben az indokolt a HÉSZ megengedőbb szabályokat is megállapíthat, de csak akkor, ha azt különös településrendezési ok vagy a kialakult helyzet indokolja, közérdeket nem sért, továbbá a megengedőbb határértékkel is biztosíthatóak az építményekre vonatkozó követelmények, továbbá ahhoz a területi főépítész hozzájárult.
A helyi építési szabályzat az OTÉK 7. §-ában meghatározottakon túl megállapíthat további előírásokat is a helyi sajátosságokra tekintettel, a településkép tervszerű alakítása vagy éppen megőrzése érdekében. Az építészeti karakter jellemzőit meghatározó, további előírások segítik a helyi sajátosságok érvényesítését az építészeti tervek kidolgozása és az épületek megvalósulása során. Ezek közé tartozhat például az épületek magassági értékeinek számítása, amely jelentősen módosult az elmúlt években. A településrendezési eszközök és módosításaik térképi részei feltöltésre kerülnek az E-TÉR rendszerbe a hatályos jogszabályi kereteknek megfelelően.
Az építési szabályzat célja, hogy a település közigazgatási területének felhasználását és beépítését a helyi feltételekhez mérten rendezze, figyelemmel a környezet természeti, táji és épített értékeire, valamint a település történeti örökségére. Ennek része a zászló és címerszimbólumok használatának rendje is, amely szoros összefügésben áll egy adott települési identitás megerősítésével és a helyi közjólét szolgálatával.
Helyi jelképek és azok jelentősége
- A címer: a reneszánsz pajzs, a Szent István-áldozat rögzíti a település védőszentjét és az Árpád-kori települést idézi.
- A zászló: smaragdzöld selyem, a címerrel díszítve, a megyei identitást és a település alföldi jellegét hangsúlyozza.
- A templom és a torony: a helyi történeti emlékekre utaló építészeti jellegzetességek, amelyek a közösségi identitás részét képezik.
tags: #bordany #epitesi #szabalyzata