Budafoki Kísérleti Lakótelep és Öregek Háza: Az idősek lakhatásának avantgárd kísérlete a Szocialista Magyarországon
A Budafoki Kísérleti Lakótelep az ország lakásépítési múltjának méltatlanul elfeledett gyöngyszeme, amelyen belül a Spiró Éva által tervezett Öregek Házát még kevesebben ismerik.
A 60-as évek elejére már nemcsak a demográfusok, statisztikusok, hanem a politikai döntéshozók számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar társadalom véglegesen az öregedés útjára lépett.
A 65 év felettiek aránya a hatvanas évek közepére már európai összehasonlításban is magassá vált.
A növekvő időskorú népesség, az általuk lakott, már csak nehezen fenntartani tudott lakások magas száma, a szociális otthonok túlterheltsége és tisztázatlan profilja és a 65 éven felüliek egyre nagyobb rétegének vágya - hogy önállóságukat megtartva, de mégis szolgáltatásokkal ellátva élhessenek, - egy sajátos megoldás után kiáltott.
Nem meglepő tehát, hogy a magyarországi építészeket is elkezdte foglalkoztatni ez a probléma.
Az idősek lakhatásával foglalkozó első programadó tanulmány szerzői, Zoltán László és V. Spiró Éva 1961-ben „Az öregek lakáshelyzete" címmel fejtették ki gondolataikat a Magyar Építőművészet hasábjain.
Cikkükben Zoltán és Spiró a kérdés megoldását sürgetve, külföldi példák alapján kijelölte az eldöntendő dilemmákat és megjelölte a lehetséges válaszokat is.
Az általuk javasolt, akkor szállodaháznak nevezett épülettípus lényegében megelőlegezte a Spiró Éva által tervezett „Öregek Háza" összes jellemzőjét.
Az, hogy ez a korai javaslat meg is valósult, a magyar társadalom öregedése mellett részben annak volt köszönhető, hogy az idősek arányának növekedése általános európai probléma volt.
Ezt érzékelve 1965-ben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága kollokviumot szentelt az öregek lakásproblémáinak.
Ezen a kollokviumon a Lakóterv főmérnöke, Zoltán László képviselte Magyarországot.
Az itt megszerzett tudás még egy lökéssel járt hozzá ahhoz, hogy a munkálatok itthon is megkezdődjenek.
A kollokvium által is javasolt új lakóépület-típus első tudatos magyarországi megvalósítása a budafoki kísérleti lakótelepen 1968-ban felépült „Öregek Háza" volt.
A Budafoki Kísérleti Lakótelep és az Öregek Háza ma.
Az Öregek Házát befogadó Budafoki Kísérleti Lakótelep 1966 és 1975 között épült.
Az építők céljai között első helyen állt, hogy a „házgyári alapon létesített nagy lakótelepek közösségi, jóléti, művelődési és épületigényei kapcsán felmerülő problémákra gyakorlati választ kapjanak."
Tenke Tibor, a lakótelep meghatározó építésze, modern technológia segítségével kívánta a hagyományos lakáshasználati módot a közösségi lakhatás irányába tolni.
Ennek érdekében több, hagyományosan a lakáshoz kötött, a lakásban végzett tevékenységet, mint a főzés, mosás, vendégfogadás, gyerekekkel való foglalkozás a fő épületekkel együtt elkészülő szolgáltatóházba delegáltak.
Itt mosoda, napközi otthon, étterem várta a lakókat.
A Budafoki Kísérleti Lakótelep és az Öregek Háza ma.
A 25 lakóegységet magában foglaló Öregek Háza a lakótelep meghatározó épületeivel egy időben, 1968-ban készült el.
Az épületbe belépve egy tágas hall fogadta a lakókat.
A földszinten és az emeleten is a hall körül helyezkedtek el a garzonok.
A kis lakások legfontosabb és legnagyobb helyisége a 17,1m2-es lakószoba volt.
Ezt egészítette ki, egy 3,77 m2-es fürdőszoba wc-vel, illetve egy 4,62m2-es előszoba, ami „főzőasztalkának" is helyet adott.
A főzőasztalka szándékosan csak kisebb, kisegítő jellegű főzésre volt alkalmas, hiszen az étkezés a lakótelep szolgáltatóházán keresztül kívánták megoldani.
A szobák bútorozottak voltak.
Mindegyikben heverő, pipere- és munkaasztal, szék, karosszék színes huzatokkal és tágas, a „normán felül méretezett" beépített szekrény várta a beköltözőket.
Központi fűtés, meleg víz, hűtőszekrény, szőnyegpadló, süllyesztett kád kapaszkodó rúddal, a túlmelegedést jelző villanyrezsó és nővérhívó csengő tette a lakók életét kényelmesebbé és biztonságosabbá.
Az öregek háza által nyújtott szolgáltatásokat, a hetenkénti takarítás, a házban lakó, rugalmas munkaidőben dolgozó, szakképzett ápolónő és a helyben rendelő körzeti orvos egészítette ki.
Az öregek (későbbi nevén nyugdíjasok) háza felépítése mellett felhozott egyik legfontosabb érv az volt, hogy differenciálni kell az idősek számára nyújtott ellátásokat, mivel a korabeli kutatások azt jelezték, túl sok különböző igényű ember zsúfolódik össze, az amúgy is elégtelen kapacitású szociális otthonokba.
Ebből a hiányból próbált betörni az nyugdíjasok háza.
De a sokféle ki nem elégített igény közül melyeknek kívánt megfelelni az új épület?
Másképpen fogalmazva: a nyugdíjasok mely csoportjának szánták tehát a nyugdíjasok háza típusú gondoskodási formát, kiket szerettek volna ezekben az épületekben elszállásolni?
A hivatalos nyilatkozatok, a korabeli sajtóbeszámolók és a felvételi kritériumok alapján azonban egy ennél részletesebb kép rajzolható meg.
Egyrészt egészséges nyugdíjasoknak szánták az öregek házában lévő apartmanokat, hiszen a beköltözés egyik feltétele az orvosilag igazolt önellátás képessége volt.
Szobabelső a budafoki öregek házában.
A korabeli sajtóban kifejezetten pozitív fogadtatása volt az Öregek Házának.
A szociális otthonnal szemben a nyugdíjasok háza legfontosabb előnyének az tűnt, hogy lakói megválaszthatják a közösségi életük mértékét.
Abban a pillanatban, amikor túlzottnak érzik az interakciók számát, visszahúzódhatnak saját lakrészükbe.
Azaz egy olyan lakhatási formáról van szó, mely az új környezet ellenére képessé teszi az időseket arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben megőrizzék korábbi életformájukat.
Ezt olyan szabályok is megerősítették, mint a szabad vendégfogadás lehetősége vagy az "itt semmi sem kötelező" tételmondat a korabeli forrásokban.
Ennek köszönhetően mindig volt lehetőség és (közösségi) tér a másokkal való beszélgetésre, időtöltésre.
Nemcsak az épület szerkezete, belső terei, hanem elhelyezése is a lakók társasági életét igyekezett erősíteni, hiszen a Spiró-féle nyugdíjas ház és későbbi társai is mindig lakótelepek szerves részeként épültek meg.
Az öreg háza kialakításának másik (sokat idézett) előnye, hogy a lakóknak jó életminőségét biztosított az elérhető szolgáltatások mennyisége, minősége és szabadon választható jellege.
A Budafoki Kísérleti Lakótelep és az Öregek Háza ma.
Mivel a lakások általában túlélik építtetőiket, ezért a jó lakás számomra elsősorban rugalmas.
A cikk az Idősek lakhatása. Az Öregek Háza a budafoki kísérleti lakótelepen SZÁZADOK 154 : 6 pp. 1233-1254., 21 p.
Zoltán László - V. Spiró Éva: Az öregek lakáshelyzete. Magyar Építőművészet (1961) 5. sz.
Líra és Logika. Beszélgetés Spíro Éva Ybl-díjas építésszel. Budapest (1969) 5. sz. 15-16.; Kovács Judit: Éva mérnöknő. Lányok, Asszonyok (1970) 7. sz. 14-15.; Csákváry Margit: A fogadalom. Lányok, Asszonyok (1975) 12. sz.
Csorba Tibor: Építési kísérletezések - kísérleti lakótelepek. Műszaki tervezés, (1972) 1.
Budafokon épül az első öregek háza. Népszava, 1963.
Szamosi Miklós: Öregek háza a budafoki kísérleti lakótelepen. Műszaki Tervezés. (1968) 8. sz.
Csorba T.: Építési kísérletezések - kísérleti lakótelepek. i.m.
Szamosi M: Öregek háza a budafoki kísérleti lakótelepen. i.m.
Fedor Ágnes: Felépül az első „öregek háza“. Magyar Nemzet 1967. December 30., 5.; Pongrácz Zsuzsa: Házak - nyugdíjasoknak. Budapest (1975) 5. sz.
Vándor Pál: Az első albérlők háza Kelenföldön, az első öregek háza Zuglóban épül. Népszava, 1971 január 24.; Pongrácz Zsuzsa: Házak - nyugdíjasoknak. Budapest (1975) 5. sz.
Ú.J.: Zuglói lakótelep, „öregek háza“. Műszaki Tervezés, 1971/8.
Várkonyi Margit: Tatabánya már jelentkezett. Népszava 1969. szeptember 19.
Dr. Dobos Ödön: Nyugdíjasok Háza Budafokon. Budapest (1968) 8. sz.
Vándor Pál: Az első albérlők háza Kelenfoldön, az első öregek háza Zuglóban épül.
Dr. Baranyai István - Eiler Erzsébet: A nyugdíjasok számának és ellátásának alakulása. Statisztikai Szemle (1969) 7. sz. 679,; Barta Barnabás: A társadalmi szolgáltatások fejlődése. Statisztikai Szemle (1975) 7. sz.
Szamosi M: Öregek háza a budafoki kísérleti lakótelepen. i.m.
Olvasói levél. Magyar Nemzet. 1967. december 3.; Pongrácz Zsuzsa: Házak - nyugdíjasoknak. i.m.
Csorba T.: Építési kísérletezések, kísérleti lakótelepek. i.m.
A budafoki nyugdíjas ház lakói (levél a szerkesztőségnek) Budapest (1968) 10. sz. 24.; Olvasói levél. Magyar Nemzet, 1967.
Miklós Dezső: Első lépések a korszerű gondozási formák felé. Beszélgetés a LAKÓTERV főmérnökével. Népszava 1967.; Ráthonyi János: Öreg-lak. Magyarország. 1970.
Pongrácz Zsuzsa: Házak - nyugdíjasoknak. Budapest (1975) 5.
Az öregek lakásproblémáiról. A tanulmány A professzionalizáció története Magyarországon a 19-20. században európai kontextusban c. 1958-1960 között elsőként Óbudán jött létre számos építési formát és módot megmutató lakóházegyüttes.
A ’60-as években további kísérletek folytak a hatékonyabb építési mód megtalálása és a megváltozó életformához jobban illő lakások kialakítása érdekében is.
Az izgalmas alternatívák tekintetében kitűnik a Budafok-Háros melletti kísérleti lakótelep, ahol magasházak, paneles megoldások sokszínű kavalkádja figyelhető meg.
Soroksári út 164. Ma már nehezen tudjuk elképzelni a várost hatalmas lakótelepek és paneltengerek nélkül, holott ezek építését csak az 50-es évek végén kezdték el, amikor a lakáshiány megoldását a tömeges lakásépítésben látta az állam.
Ahogy anno a Napraforgó utcai, később pedig az óbudai lakótelep, úgy a Nagytétényi út feletti dombra épülő budafoki lakótelep esetében is az újfajta építészeti és építéstechnológiai megoldások alkalmazásán volt a hangsúly.
Az építésen túl a kísérleti jelleg az életmódra is kiterjedt, ugyanis ezekben a lakásokban „új módon kell élni. Korszerűbben és kényelmesebben” - ahogy a Népszava korabeli számában is olvasható.
Így a budafoki lakótelepen csak egy kis fülke volt a konyha, ami a már előkészített vagy az étteremből hozott ételek elkészítésére, felmelegítésére volt alkalmas, míg a fürdőszobába csak egy mosdó és egy kád fért be - így se mosógép, se centrifuga nem volt a lakásban.
Az így megspórolt helyből viszont egy 3. szobát is ki tudtak alakítani.
Ezt az újfajta életmódot üzemeltetett lakóházakban valósították meg, ahol olyan szolgáltatásokról gondoskodtak, amelyek pótolják a házimunka jelentős részét.
Egyértelműen a 11 emeletes pontházak a lakótelep legjellegzetesebb, ezáltal a leghíresebb épületei.
Bár ma elsőre erre is rámondanánk a panel jelzőt, valójában csúszózsalus technológiával készültek - vagyis szintenként megépítették a zsaluzatot (kb. egy deszkából készült „öntőforma”), kiöntötték betonnal, majd megépítették a födémet, ezután pedig az egész zsaluzatot feljebb tolták, és kezdődött minden elölről.
Ezt a három épületet Tenke Tibor tervezte, akinek neve leginkább az újpalotai lakótelep miatt lehet ismerős, de ezekért a budafoki házakért megkapta az Ybl-díjat is.
A lakótelep egyik érdekes építménye a nyugdíjasház, akkori nevén Öregek Háza.
Ez a lakásforma a 60-as években kezdett megjelenni Európa-szerte, lényege pedig az volt, hogy az idősek az önállóságukat megtartva, de mégis szolgáltatásokkal ellátva élhessenek.
1968-ban a budafoki lakótelepen épült meg az ország első ilyen típusú épülete, amit a kor női sztárépítésze, Spiró Éva tervezett.
25 kis garzont alakított ki itt a tervező, melyek mindegyikénél a lakószoba volt a legfontosabb helyszín, ugyanis a nagyobb épületekhez hasonlóan itt is az étteremből tervezték megoldani az étkezést.
A technológiain túl szakipari újdonságok is megjelentek a budafoki lakótelep lakásaiban.
Ilyen volt a 360 fokban átbillenthető ablak, amit így könnyen lehetett tisztítani, a mosható műanyag tapéta, illetve a kopogástompító szőnyegpadló.
Más újdonságok mellett a csatorna eldugulásának története is hivatkozási alapként szolgál a falak és életmód mérlegeléséhez.
Ugyan a lakók részéről többnyire elégedettség volt, de idegenkedtek az új élettől, a konyha mérete és a közösségi terek használata miatt.
Az 1960-as években a világon egyre inkább terjedő életmód-kísérlet részeként a lakók számára adott volt, hogy a közösségi szolgáltatások támogatásával csökkentsék a házimunkát.
A lakói visszajelzések szerint a közösségi terek túl nagyok voltak, és a privát lakrészek méretét kellett volna növelni.
De a Spiró Éva tervezte Öregek Háza ma is (több mint 50 év után) eredeti funkcióját tölti be, ami megcáfolhatatlan érv sikeressége és különösen a szükségessége mellett.
Magyarországon az időskorúak aránya folyamatosan nő, 2021-ben már elérte a 20,3%-ot.
Nehezen vitatható tehát, hogy az a problémahalmaz, amely megoldásának 1961-től Zoltán László és Spiró Éva vezetésével a Lakóterv keretein belül nekiveselkedtek, ma is aktuális.
A Budafoki Kísérleti Lakótelep és az Öregek Háza ma.
Az 1966-68 közötti időszakban a XXII. kerületben is több nagyszabású építkezés történt, így készült el a budafoki kísérleti lakótelep és Leányka utcai lakótelep is.
A Magdolna Udvar Helytörténeti Gyűjteménye 2021 megnyitása óta a legújabb kori történeti emlékeket is gyűjti és kutatja például a lakótelepi életre vonatkozó emlékeket is.
A Budapest 100 idei tematikájához kapcsolódóan a Magdolna Udvarban májusban kamarakiállítás nyílik az Átriumban, bemutatva a ‘70-es évek építészetét a 22. kerületben.
Időpont: 05.11. 09:00 - 15:00Helyszín: 1222 Budapest, Tolcsvai u.
A kiállítás megtekinthető május 4. és június 1.
tags: #budafok #kiserleti #lakotelep #cim