Budapesti bérházak lépcsőházai: emblémák, szerkezetek és stílusok
Budapesti bérházakat bemutató tematikus sorozatunk újabb állomásához érkeztünk: a kapualjakon belépve, majd a gangos udvarokra kitekintve megindulunk a lépcsőházak felé. A lépcsőházak funkcióját természetesen nem kell hosszan magyarázni: az épületek szintjei közötti teremt összeköttetést a lépcső, illetve az annak elhelyezésére szolgáló lépcsőház. Pusztán ennyi a definíció, de mégis ez az egyik leglátványosabb belsőépítészeti műfaj. Annyit érdemes még tudni, hogy a lépcsőkar a pihenők közötti lépcsőfokok sora, a lépcsőkarok által közrefogott tér pedig az orsótér.
Megkopottan is lenyűgöző lépcsőház a Vámház körúton. A pesti bérházakban a lépcsőház legtöbb esetben a kapualj oldalából nyílik közvetlenül, vagy egy előcsarnokon át. A lépcsőn feljutva érhetők el az egyes lakások, vagy a nevezetes körfolyosók, ahonnan további lakásokat lehet megközelíteni. Ez az elrendezés már a 18. Klasszicista nyugodtság az Apáczai Csere János utcában. Egyszerű, mégis nagyszerű lépcsőház. A tűzvédelemre hazánkban, és ezen belül Budapesten mindig is nagyon ügyeltek, az előírások még a nyugat-európaiaknál is szigorúbbak voltak (számos német, holland, vagy francia városban található fából épült lépcsőház!), a falépcső már a 19.
A pihenőket alátámasztó oszlopok a lépcsőház szinte egyetlen díszei. Különálló "toronyban" elhelyezkedő lépcsőház a József körúton. Aki járt már hagyományos bérházban, tudja, hogy a legtöbb esetben két lépcsőház van, egy főlépcsőház a módosabb lakók és vendégeik és egy a cselédek, házalók számára. A bejegyzés témája a hagyományos bérház, de nem lehet nem megemlíteni a pesti főúri palotákat, lakóházakat. A Festetics-palota lépcsőháza.
A pesti lépcsők szerkezetüket tekintve is viszonylagosan egységesek. A legtöbb épületben úgynevezett lebegő lépcsőt alkalmaztak. Ez annyit jelent, hogy az egyes lépcsőfokokat konzolként befogják a falba az egyik végénél, míg a másik vég szabadon "lebeg" a nyitott orsótérben, ami rendkívül könnyed, elegáns és mégis stabil megoldás. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? "Lebegő" lépcsőház. A megvalósult példák mellett érdemes megnézni, hogy néz ki egy ilyen lépcsőház a tervlapon. A rendkívüli gondosság már ezeken a részleteken is nyomonkövethető, minden lépcsőfokot beszámoztak, méreteztek, aprólékosan ábrázoltak, jól látható a lépcső "lebegése". A háborúban elpusztult Múzeum körúti Ráth-ház tervdokumentációjánál részlete, Ybl Miklóstól. Persze nem minden lépcsőház "lebeg", és nem mindegyiknek van orsótere. Orsótér nélküli lépcsőház a Nagykörúton.
Olyan változat is előfordul, hogy a lépcsőháznak van orsótere, a lépcsők mégsem "lebegnek", hanem oszlopok támasztják alá. Neoromán lépcsőház Lipótvárosban. Budapest legelegánsabb bérházai szó szerint a luxusszállodák színvonalát hozták. A Gresham Biztosító 1907-ben átadott székházában a kor szokásának megfelelően bérlakásokat alakítottak ki a felső emeleteken. Ezeket a többszáz négyzetméteres, hat-nyolc szobás lakásokat a passzázsból nyíló két lépcsőházból lehetett megközelíteni. Az Andrássy-lépcsőház a Gresham-palotában, ami ma luxusszállodaként működik. Józsefvárosi lépcsőház.
A pesti lépcsőházakon a 19-20. század építészeti stílusai végigkövethetők: a klasszicizmust felváltotta a historizmus, vagyis az egymással párhuzamosan futó neobarokk, neoreneszánsz, neogótika. Majd a huszadik század elején érkeztek a könnyedebb szecessziós formák, amik elborították a várost - legalábbis a még beépítetlen telkeket. Szecessziós lebegés a Hajós utcában. Az 1900-as évek elején a bérházak mérete is megnőtt, megszokottá vált az öt emeletes beépítés, ráadásul új városrészek kiépülése is elindult, ekkor kezdődött Újbuda és Újlipótváros népszerűsége.
Bartók Béla úti lépcsőház kék kerámiacsempe-burkolattal. Az első világháború után különös módon tovább folytatódott a luxusbérházak építése, és az új városnegyedek kialakulása. A MÁK-bérház egyik lépcsőháza alulról... és felülről. A MÁK-bérház még neobarokk stílusban épült, de már ezzel párhuzamosan megjelent a klasszikus modern, a "bauhaus". A bérházépítést jelentősen fellendítette egy 1934-es fővárosi adórendelet, ami jelentős kedvezményeket adott elavult épületek helyén létesülő új épületekre. Ekkor lendült fel újra a már említett Újbudán és Újlipótvárosban az építőkedv, valamint ekkor épült fel több jelentős modernista ház a Margit körúton. Ezek közül leghíresebb a "dugattyús-ház", vagyis a Csepeli Weiss Manfréd Vállalatok Nyugdíjintézetének bérháza. A Margit-körúti "dugattyús-ház" lépcsőháza.
Ezek a modernista bérházak rendkívül pazar, szinte pazarló módon bántak a térrel: csarnokrendszerek vezetnek a lépcsőházakhoz, amik további elosztóterekben folytatódnak. Az Astorián álló Georgia Biztosító bérházának belső tere. Ugyanaz a tér egy 1935-ös felvételen, érdemes megnézni az eredeti liftaknát. Egy lipótvárosi épület színes története - 150 éves a Burián-ház.
Budapest belső része persze leginkább nem ehhez hasonló palotákból, hanem bérházak seregéből áll. A lépcsőházakban érdemes nyitott szemmel járni, ugyanis a korabeli építők rendkívüli módon ügyeltek a részletekre. Budapest legerősebb luxusbérházai közül több ma már luxusszállodaként működik. A Párisi-udvarban vagy a Drechsler-palotában is találhatók bérház-lépcsőházak, melyek ma a főváros legmindent átszövő történeti hangulatát adják vissza. A Bajcsy-Zsilinszky úti bérház lépcsőháza pedig a középen kettéágazó, háromkaros megoldás ritkasága.
A szocializmus időszaka kevésbé az eleganciáról és a lépcsőházak pompájáról szólt, de továbbra is megőrződtek kivételes példák. A belső terek között akad néhány korszakokon átívelő példa: a Zeneakadémia lépcsőháza üvegablakokkal, műmárvány felületekkel és Zsolnay kerámiadíszekkel díszített tere, a Parlament lépcsőháza pedig dramaturgiailag kiemelkedő a nemzet bemutatásának színpadaként.
Érdemes megemlíteni a Régi Műcsarnokot az Andrássy úton, amelynek lépcsőháza Lotz Károly freskóival és Róth Miksa üvegeivel gazdagodik. A Budai Vigadó belső tere kifejezetten reprezentatív, a neoreneszánsz keretben népies, tulipános kifestéssel kiegészítve. A Csarnokok és középületek között kiemelkedik az Operaház lépcsőháza - Ferenc József állítólagosan tiltott, hogy a ház nagyobb legyen, mint Bécsben; ezt az akkori uralkodó mégis elismerte, amikor az épület megnyílt.
Az egyik legfontosabb történeti áttekintés a Kúria aulája, ahol a tereket a lépcsőházak közvetlenül a tárgyalók felé vezetik. Hauszmann Alajos iterációja a Budavári Palota Krisztinavárosi szárnyában is megmutatkozik: a falak ma is állnak, de belső enteriőrré alakult. A Láng Adolf tervezte Régi Műcsarnok újabb részleteiben Lotz Károly freskói és Róth Miksa üvegei tündökölnek. A belvárosi bérházak közül a Zrínyi és Október 6. utcák találkozásánál álló Burián-ház különleges példája annak, hogyan ötvöződik a bezárt előudvaros megoldás a szecesszióval.
Budapest továbbra is a belső terek gazdagságát kínálja: a híres legszebb lépcsőházak között szerepel a Pesti Opera-lépcsőház és sok más középületi belső, amelyeket a korszak építészei gondosan megterveztek. A századfordulón kialakult eklektikus stílus az egyes épületekben tovább él, és a modern kor kortárs középületein is megfigyelhető volt a törékeny, de mégis masszív elegancia. A belső terekben rejlő kincseket érdemes felfedezni, mert a lépcsőház nem csupán közlekedési útvonal, hanem reprezentációs tér is, amely messzire mutat a város történetén át.
Felsorolni az összes példát lehetetlen e rövid áttekintésben, de Budapest belső részeinek lépcsőházi kincsei folyamatosan inspirálnak - legyen az a revárosi igényes modernizáció vagy a historizáló elemekben gazdag klasszicitás. A következő részben tovább barangolunk a legszebb lépcsőházak között, ahol a dekoráció és a funkció együtt mesélnek a város történetéről.
tags: #budapesti #berhazak #lepcsohazai
Népszerű bejegyzések:
- Satorteto teto beepites részletei: tetőszerkezetek beépítése
- Kortalan elegancia népi építészettel: az Acéltornácos ház Nagykovácsiban
- Bauhaus stílusú kerti házak alapoktól a kész külsőig
- Részletes áttekintés: Sopron városi főépítészi iroda pályázata
- Gyálon található kiadó albérletek OLX-en – részletes útmutató