Budapesti XI. kerületi földhivatal biztonsági papír és az ingatlan-nyilvántartási eljárások
A fő témát a földhivatali gyakorlat szerkesztett ismertetései és a hozzájuk kapcsolódó jogi keretek adják, különös tekintettel a vevői jog bejegyzésére, a tulajdonjog fenntartására és a külföldön kelt meghatalmazások alaki követelményeire. A korábbi tájékoztatók szerzője, Balogh Béla, hosszú évtizedek óta ismert volt az ügyvédek szakmai érdekeinek képviseletében, s munkáját a Kamara vezetése folytatja a jelenlegi formában is. A témát érintő konferenciákat és előadásokat a Földhivatali Főosztály és a Budapesti Ügyvédi Kamara közösen szervezi, hogy a gyakorlatban felmerülő gyakorlati kérdések megválaszolását segítse.
A jövőbeli építkezésekre vonatkozó vevői jog bejegyzése
A használatba vételi engedéllyel még nem rendelkező projekt esetében kizárólag a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog jegyezhető be. Az Inyvhr. 46. § (3) alapján a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog az épület megépüléséig fennáll, ezt követően kerülhet sor a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzésére, amely addig áll, ameddig az eladó tulajdonjogát fenntartják. A földrészlet tulajdoni lapjára bejegyzett jövőbeli épületre vonatkozó vevői jogot az ingatlanügyi hatóság a társasháztulajdon bejegyzésével egyidejűleg átjegyzi a megfelelő különlapra, az eredeti bejegyzés ranghelyén. A bejegyzéshez szükséges okiratokra és kérelemre is ez alapján kell tekintettel lenni. Ha viszont a felek úgy rendelkeznek, hogy a földrészlet tulajdoni lapjára jegyezzék be a vevői jogot olyan eszmei hányad alapján, akkor az Inyvhr. 45. § (1) bekezdése szerint az eladás tárgya az eszmei hányad, de ehhez külön okirat és bejegyzési kérelem szükséges. Ezekben az esetekben az automatikus átjegyzés nem feltételezett, és a bejegyzéshez szükséges szövegezés kötött jegyzésalapú megközelítéseket is megkívánhatja.
Társasházak és közös tulajdon használata
A társasházakról szóló törvény (Tht.) 6. § (1) bekezdése szerint a társasháztulajdon földrészletre vagy meglevő épületre való bejegyzésének feltétele a jogok törlése vagy megegyezés arról, hogy mely ingatlanokat terhelnek a társasház alakulása után. A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése lehet, hogy nem kerül automatikusan a társasháztulajdon bejegyzésével összhangba, ezért a bejegyzés alapjául szolgáló okirat és a vonatkozó kérelem egyértelműen meg kell határozza a jog terjedelmét, valamint hogy mely ingatlanokra vonatkozik a használat megosztása. Ha például a közös tulajdon használatára vonatkozó jog az egész ingatlanra vonatkozik, akkor a vázrajz hiányozhat, de ha a természetben meghatározott részekre vonatkozóan állapodtak meg, egyrészt szükség lehet változási vázrajzra, másrészt a bejegyzés a III. részben vagy a megfelelő részterületek között történhet.
Külföldön kiállított meghatalmazások alaki követelményei
A külföldön kiállított meghatalmazás alaki követelményei között a Ptk. 6:15. § (2) szerint olyan alak kell legyen, amelyet jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatokra előír. Az Inytv. 32. § (1) bekezdése szerint közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata szükséges. Az Inytv. 39. § (1)-(3) alapján a külföldön kiállított magánokiratot diplomáciai hitelesítéssel vagy Apostille-lal kell ellátni. Ettől függetlenül az Üttv. 44. § szerint az ügyvédi ellenjegyzés szükséges ahhoz, hogy a meghatalmazás elfogadható legyen az ingatlan-nyilvántartási eljárásban. Az ügyvédi ellenjegyzés azonban bizonyos esetekben a diplomáciai hitelesítést kiváltja. Éppen ezért célszerű, hogy a külföldön kiállított meghatalmazást egy belföldi ügyvéd lássa el ellenjegyzésével, így az elfogadható lesz az eljárásban. Az Üttv. 44. alapján, ha törvény lehetővé teszi, hogy szerződéses felhatalmazás alapján az ügyvéd elírást javítson, a kormányhivatali gyakorlat ezt a javítást kötelezően elvárhatja-felek kézjegyével ellátva.
Vizuális segédletek a témához

Alaki és közigazgatási eljárási részletek
A külföldön kiállított meghatalmazás és a bejegyzések foganatosítása során az Inytv. 32. § (1) szerinti okiratokra van szükség, továbbá az Inyvhr. 103. § (1) bekezdése szerint változási vázrajz szükséges, ha a közös tulajdon használatára vonatkozó jogot a természetben meghatározott részre jegyzik be. A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzésének megkövetelt tartalma attól függ, hogy a jog az egész ingatlanra vagy annak egyes részeire vonatkozik. Ha az egész ingatlanra jegyzik be, nem szükséges vázrajz; ha egy meghatározott részre, akkor viszont kötelező a vázrajz. A törvényi előírások értelmében a kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is (Inytv. 43. §).
A digitális és elektronikus ügyintézés jövőképe
2025-től egyre több ügytípus és eljárás igényli az elektronikus benyújtást. A Dáptv. alapján a digitális szolgáltatások nyújtó szervek előtti ügyeinket elektronikusan intézhetjük, és a kapcsolattartás is elsősorban elektronikus úton zajlik. A e-Papír szolgáltatás lehetővé teszi, hogy olyan eljárásokban is beadványokat küldjünk elektronikusan, ahol nem szükséges szakrendszeri űrlapokkal támogatott benyújtás. A rendelkezési nyilvántartás szerepe, hogy az azonosítás és kapcsolattartás elektronikus legyen, és ezt a közigazgatási szolgáltatásokat nyújtó szervek átláthatóan kezelik. Az elektronikus ügyintézés bevezetésével párhuzamosan a zöld papírral (biztonsági okmánnyal) kapcsolatos gyakorlati folyamatok fokozatosan változhatnak, és a későbbiekben az ingatlan-nyilvántartási folyamatokban egyre több lépés válhat elektronikussá.
Különleges helyzetek és gyakorlati tippek
- Ha a vevői jog a jövőbeli épületre vonatkozik, a bejegyzéshez szükség lehet a társasházi bejegyzés egyidejű átjegyzésére a megfelelő különlapokon.
- A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése esetén a megadott személyek közös kérelemmel kell, hogy éljenek, kivéve, ha külön okiratban megállapodás alapján másként rendezik a használat megosztását.
- Külföldön kiállított meghatalmazás esetén mindenképpen érdemes külföldön hitelesíttetni vagy diplomáciai hitelesítést vagy Apostille-t alkalmazni, de az Üttv. alapján az ügyvédi ellenjegyzésre van szükség, amely egyszerre biztosítja a jogerősséget és igazolja a meghatalmazás elfogadhatóságát.
- Az elektronikus ügyintézés bevezetése várhatóan növeli az ügyvédi és közjegyzői költségeket is, de hosszú távon a papír alapú folyamatokat csökkentheti és javíthatja az átláthatóságot.
tags: #budapesti #xi #keruleti #foldhivatal #biztonsagi #papir
