Budavár ostroma alaprajz: művészi és történelmi dokumentumok árnyalatokkal
A II. világháború végének tragikus eseménye volt Budapest ostroma 1944-1945 fordulóján. A két hónapig tartó harcok Pesten 1945. január 18-ig, Budán február 13-ig folytak, és bár a hadtörténet vizsgálata részletes, a budapestiek személyes megéléséről kevesebb szó esik. A romos Budapestet ábrázoló korabeli festmények és rajzok-beleértve az újjáépítés kezdeti szakaszát is- ritkák, ezért ez a kiállítás különleges kuriózumnak számít: ismert és ismeretlen alkotók művei mutatják meg a város pusztulását a szemlélő emberi oldaláról is. Dr. Tóth László kiállítása ebből a szemszögből világít rá az ostromra és az újjáépítés megkezdésére.
A kiállított anyag fő irányai
A város romjainak megörökítése nem csupán dokumentatív feladat: a festmények és ceruzarajzok olyan részleteket mutatnak, mint a lerombolt Erzsébet híd, a Szentháromság tér ostrom utáni állapota, a Margit híd 1944-es állapota, illetve a vázlatok, amelyek a romos házakat, hídroncsokat és a városrészek egy-egy mozzanatát örökítik meg. A kiállítóteremben olajképeket, akvarelleket, ceruza- és krétarajzokat láthatunk a háború végkimeneteléről, a kő- és romhalmazról, a lakóházakról és a városrészekről. A légópincék sötétje az ostrom túlélőinek emlékeit idézi-minden plakát és kiáltvány az óvóhelyek életét tárja fel. A kiállítás középpontjában a romokból felépülő idők képei állnak, köztük a Halászbástya romos kilátóteraszáról készült felvételek is, melyek a Dunába rogyott hidak látványát mutatják.
Fontos épületek és helyszínek a háború idején
- A Lánchidat a visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án felrobbantották; 1949-re közadakozással épült újjá.
- A Ferenc József-hidat 1945. augusztus 20-án adták át (új néven, Szabadság híd), a Gellért-hegyen pedig a Szabadság-szobor 1947-ben állt fel.
- A Margit híd 1944-es állapotát és a vasszerkezetű Petőfi pontonhidat (a népnyelvben „Böske-híd”) 1945-ben alkalmazták, amelyet 1949-ben bontottak el.
- A kiállításon a tabáni Szent Demeter templom romjaitól a Margit hídig számos helyszín jelenik meg-a háború utáni pusztulás és a későbbi újjáépítés kezdetének dokumentumai is láthatók.
Építészet és romoktól az újjáépítés felé
Az ostrom során az akkori Budapest épületeinek háromnegyede sérült meg, közel egynegyedük súlyosan, míg 4 százalékuk teljesen megsemmisült. A romeltakarítás és a hidak, épületek helyreállítása megkezdődött a romokon túl, így az újjáépítés első lépései az 1949-es időszakban jelentkeztek. A kiállításon megmutatott képek közül kiemelkedő a körpillér-magányosan meredő-, amelybe a romok és hídroncsok vezetnek, és mögötte halványan felsejtődik Buda és a királyi vár tetőzet nélküli sziluettje.
Történeti háttér és dokumentumok
A kiállítás mellett a Budapest ostromának kutatása napjainkban komoly előrelépéseket produkál: a szovjet dokumentumok megjelenése a Pamjaty Naroda oldalán óta lehetővé teszi részletes térképekkel történő vizsgálatokat. A dokumentumgyűjtemények között szerepel a 2. és 3. Ukrán front térképei, az NKVD ezredek jelentései, valamint a frontokhoz kapcsolódó záró osztagok létesítésére vonatkozó parancsok. E témában megjelent 2019-ben Kamen Nevenkin könyve, A Budapest Erőd, amely a szovjet iratok közül eddig több dokumentumot dolgozott fel. A kiadványok közlésének szempontja az volt, hogy olyan eredeti forrásokat mutassanak be, amelyek eddig nem jelent meg másutt teljes terjedelmében.
A háború emberi oldalának megélése
A kiállítás nemcsak a katonai eseményeket, hanem a civilek szenvedéseit és a túlélés formáit is bemutatja: a légópincékben közel másfél hónapot töltő budapestiek, az óvóhelyek életét átitató plakátok, kiáltványok és a légoltalmi ABC is részei a tárlatnak. A korabeli művészet emberközeli megközelítése segít átélni a tragédia érzelmi oldalát, és hozzájárul a háború utáni újjáépítés közös emlékezetéhez.
Megemlítendő azonban: a szovjet oldalon a záró alakulatok fenntartása a háború végéhez közeledve teljesen feladatává vált, és a frontok mögötti katonai fegyelmi intézkedések, a kivégzések és a megerősített hadifogoly- és közigazgatási mechanizmusok mindennapjait is befolyásolták.
Vizualitás és adatközlés a kiállításon
- Lépten-nyomon megjelennek a háború végeredményét ábrázoló olajképek, akvarellek és ceruzarajzok, amelyek a romos város egy-egy részletét mutatják.
- A légópincék életét bemutató részen plakátok, kiáltványok és légoltalmi eszközök kaptak helyet.
- A kiállítás olyan ismert és kevésbé ismert alkotók műveit gyűjtötte össze, amelyek a budapestiek mindennapjainak tragédiáját és az újjáépítés kezdetét egyaránt dokumentálják.
Meta leírás és kulcsfontosságú tények áttekintése
A budapesti ostrom a háború utolsó szakaszának súlyos részét képezi, amely során a városmegmaradt részei is a harcok színterévé váltak. A kiállítás a romos város vizuális dokumentumain keresztül ad képet a harcok emberi oldaláról, és bemutatja az újjáépítés kezdetét, a hidak és épületek helyreállítását, illetve a romos tabán és várnegyed történetét is.
tags: #budavar #ostroma #alaprajz