Bukóablak ábrázolása alaprajzon: gyakorlati útmutató lépésről lépésre
Rögtön a kérdésre válaszolva a két legfontosabb ok: időt és pénzt spórolunk. Ez a cikk több mint 2 éves. Akinek nem áll módjában lakberendezőt, vagy belsőépítészt fogadni, azok számára is van néhány tanács, melyeket követve gördülékenyen megy majd az új otthon megtervezése és berendezése.
Meg kell készíteni egy alaprajzot a megvásárolni vagy felújítani kívánt ingatlanról. Egy mérőszalag segtíségével minden falat és a belmagasságot is meg kell mérni. A nyílászárók méretéről se feledkezzünk el, az ablakok alatti ún. alaprajzunk felszerkesztésére két mód van: kézzel, vagy egy ingyenes, számítógépes programot használnva. Ilyen például a Sweet Home 3D vagy a Floorplanner. Ezeket a programokat elég hamar át lehet látni és meg lehet érteni.
Ha papírra szerkesztünk, akkor írószerboltban célszerű léptékvonalzót beszerezni és egy A3-as méretű lapon felrajzolni az alaprajzunkat. Elsőként a tartószerkezeti falakat, közismerten a főfalakat szerkesszük fel, majd haladjunk az ingatlanon befelé és húzzuk meg a válaszfalakat. A falak vastagságát valószínűleg csak megsaccolni tudjuk, így a főfal kaphat 30 cm-es vastagságot, míg a válaszfal 10 cm-t. Nagyon fontos tudni, hogy tartószerkezeti falat, azaz főfalat soha nem bontjuk el. Ha elkészültek a falak, akkor helyezhetjük el a nyílászárókat. Ügyeljünk arra is, hogy a falon pontosan ugyanott legyenek, ahol a valóságban is. A fűtés módja sem elhanyagolható. Ha radiátorok, konvektor van a házban és marad is, akkor ezeket is feltétlen jelöljük be, egy rövid hullámvonallal.
Nem akarsz éveket várni kőművesre? Sokan nem gondolnak rá, pedig nagyon fontos tudni, hogy az ablakok milyen égtájak felé néznek. A konyha és a kamra ideális helye az északi oldal, de az észak-kelet, kelet is belefér még. A nappalinak a legjobb, ha nyugati elhelyezést kap, hiszen a legtöbb ember munkából hazatérve még használja ezt a helyiséget. Főképp nyáron klassz dolog, ha a nappalinkba még beáradnak a napsugarak. Ajánlott először ceruzával tervezni, így a hibák könnyebben javíthatók, s miután elkészültünk, kihúzhatjuk a rajzot tussal vagy fekete színű tollal, hogy a grafit később ne maszatolódjon el.
A nyílászárók tervezésekor fontos tudni, hogy a műanyag ablakok sztenderd méretekben is elérhetők, és a méret eltéréseknél sokszor nehezebb lehet a beépítés. Amennyiben egyedi ablakot gyártatnánk, figyeljünk oda, hogy a hőszigetelés és a hangszigetelés is megfeleljen az elvárásoknak. A szokványos, szabvány ablakoknál a méretek könnyebb megszerzése, de egyedi igények esetén a gyártás és a beépítés részletei is több odafigyelést igényelnek.
Ablaktípusok és a méretek felmérése
Az Ablakválasztás komoly döntés, mely során számos kérdésünk lesz a szaküzletben. Az ablak méreteinek meghatározása természetesen a felmérés és a megrendelés kulcskérdése, és bizony nagyban meghatározza az árat is! Fontos! A kétszárnyú-középfelnyíló ablakot „stulposnak” is hívják, ebben az esetben nincs mindkét oldalon kilincs, viszont mindkét szárny nyitható egy, a tokban elhelyezkedő kallantyú segítségével. Az ablak és a szárnyak mérete, valamint a helyszíni beépítési lehetőségek határozzák meg a jó döntés meghozatalát, amiben kérje a szaküzlet és a felmérő-beépítő segítségét!
Ablakok nyitási mód szerint: bukó, bukó-nyíló, fix, tokosztott bukó-nyíló, középen felnyíló bukó-nyíló. A mérés és ábrázolás során mindig rajzoljunk az ablakokról, jelöljük a nyitási irányt és a méretarányokat. A belső és külső méretvonalak és a méretek magadása következik. Például egy fal-ablak-fal szerkezetű falszakaszt úgy méretezz, hogy megméred a faltól az ablakig, majd az ablak mérete következik, és az ablak másik oldalától a falig.
Anormális előírások szerint a falnyílás méretéből körben egy-egy centimétert vonunk le, mert erre a helyre jön a poliuretán hab. A mérésnél figyelembe kell venni a fal szerkezetét és a kivitelezés körülményeit. A példában adott névleges méretek és a valóságban tapasztalható eltérések miatt érdemes mindig ellenőrizni a gyártóval vagy kivitelezővel az értelmezést, hogy a toktoldók méretét a nyílászáró méretéből le kell-e vonni vagy sem.
Milyen méretek léteznek és mikor érdemes egyedi méretet kérni?
A szabvány méretek előnyei közé tartozik a könnyebb beszerzés és a logisztika. Esetenként gyakran alkalmazottak szabvány ablakméreteket: például egyes helyiségekhez (kamra, WC) 60×60 cm, fürdőszobára vagy hálószobára 90×120 cm, nappalira pedig 150×150 cm méret ajánlott lehet. Az ablakméret növelése azonban növeli a hőszigetelő üveg fontosságát. A legfontosabb, hogy a tájolásra is gondoljunk: északi fekvés esetén nagyobb ablak szükség, délnyugati vagy déli tájolásnál pedig figyeljünk a nyári hőigényre.
Ha standard méretek nem elégítik ki az igényeket, egyedi ablakméretekre van szükség. Szerencsére a technika fejlődésével ez ma már gond nélkül kivitelezhető: milliméter pontosságú gyártás és CNC vezérlésű gyártósorok segítenek. Egy fix szerkezet például 30×30 cm-től 240×240 cm-ig gyártható, mozgó ablakszárnyaknál pedig a tartomány szűkebb, de sorolással bármilyen elképzelés megvalósítható.
Az ablakméret és nyílásméret közötti különbséget meg kell érteni: a falnyílás nyílásmérete elméleti méret, míg a nyílászáró mérete a megvalósult, beépített méretet jelenti, amelyhez hozzáadják a hab vastagságát és a beépítési hézagot. A méretek meghatározásakor a szélesség az általános gyakorlat: a keret szélességét előre veszik, majd a magasság kerül megadása szerint.
Összegzés a tervrajz és a bukóablak ábrázolásáról
A bukóablak ábrázolása alaprajzon részletes és körültekintő folyamat: először a külső falak ablakait és ajtóit jelenítsük meg, majd a belső nyílászárók következnek. A falak kontúrvonalainak kihúzása után a járószint feletti vízszintes metszetet képzeletben 1,00 m magasságban megrajzolva segít a lefektetendő elrendezésben. Fontos a derékszögek pontos megmérése és a kémények, radiátorok, padlóburkolatok helyének jelölése. A méretarány használata (általában 1:50, 1:100 vagy 1:20) lehetővé teszi a részletek pontos ábrázolását, és megkönnyíti a koordinációt a kivitelezővel.
Gyakorlatban: hogyan jelöljük a bukóablakot az alaprajzon?
A nyílászárók ábrázolása után a falak kontúrvonalait kiemelhetjük vastag vonallal. Az ablakok és ajtók jelölésénél fontos a nyitási irány feltüntetése és a középvonal meghúzása, amelyhez a körzőt használjuk a részletes méretek rögzítéséhez. A parapetmagasságot (PM) és az üveg rétegszámait is tüntessük fel, hogy a kivitelező pontosan értelmezze a tervezést. A bukóablak típusától függetlenül minden ablaknál legyen terves, hogy a beépítés zajlásának és az illesztésnek kedvező legyen.
Ha a méretarány és a részletek pontosan kerülnek meghatározásra, a végleges alaprajz segít a megrendelésnél és a beépítésnél elkerülni a problémákat. A kockázatok minimalizálásához mindig ellenőrizze a gyártóval és a felmérővel a toktoldók és a beépítési hézagok méreteit, valamint a párkány elhelyezését a víz- és esztétikai szempontok figyelembevételével.
tags: #buko #ablak #abrazolas #alaprajzon