Bulinegyed népszavazás Alberlok: részvétel, érvényesség és a környék jövője

Update: Ez még nem hivatalos, de érvénytelen a népszavazás. A bulinegyed nyitvatartásának korlátozása érdekében tartott népszavazásra a jogosultak kevesebb mint ötöde járult az urnákhoz, még az érintett belső-erzsébetvárosi lakók többsége sem vett részt a népszavazáson, ők is a távolmaradásukkal szavaztak - közölte a hvg.hu-val Molnár Bence, az Élő Erzsébetvárosért Egyesület szóvivője.

Ez az egyesület a bulinegyed fennmaradását támogatta, párbeszédes megoldást sürgető petícióját közlése szerint több mint 50 ezren írták alá. Molnár Bence értékelése szerint az alacsony részvétel üzenete egyértelmű: a lakók döntő többsége nem ért egyet a korlátozást kezdeményező másik egyesülettel, vagyis a tiltás helyett győzött a párbeszéd iránti igény.

A hvg.hu napközben végig követte a részvétel alakulását, és az adatokból borítékolni lehetett az eredményt, azaz az érvénytelenséget. Fél hatig például, mint arról önkormányzati forrásokból értesültünk, mindössze a jogosultak 14,55 százaléka adta le szavazatát a szórakozóhelyek éjféli zárását megcélzó erzsébetvárosi népszavazáson.

A kerületben 43 520 választópolgárt tartanak nyilván, ebből a leginkább érintett belső-erzsébetvárosi területen 12 ezret, a részvétel délután egy óráig itt is csak kicsit haladta meg a 20 százalékot. A referendumot a helyi képviselő-testület írta ki, és a választópolgárok az alábbi kérdésben nyilváníthatnak véleményt: Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút- Király utca- Erzsébet körút- Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?

Az önkormányzat nem jószántából járt el így. Kezdeményezésüket fölkarolta a helyi LMP-s képviselő, és ímmel-ámmal a többi baloldali szervezet is, míg a bezárás párti kör vezéralakja, az Európai Baloldal nevű, a Thürmer-féle Munkáspártból kiszakadt szervezet elnöke, Vajnai Attila. Bár a híradásokban leegyszerűsítve rendre lakókként említik a tiltakozókat, léteznek helyben eltérő vélemények is, és vannak, akik Budapest szórakoztató központja nem pusztán kerületi kérdés, hanem a főváros egészének jellegére és a turizmusra is hat, így az éjfél utáni nyitvatartást támogatók is mozgolódtak.

Az általuk indított aláírásgyűjtést eddig több tízezren látták el kézjegyükkel - pontos számot a szervezők az este hét utáni urnazáráskor fognak mondani. Délelőtt írtuk, hogy a mostani részvételi adatokat összevetve a korábbi választások időarányos adataival a végleges részvételi arányt 10-15 százalék körülre lehet becsülni, ami 5-6000 ezer szavazót jelent. Ehhez képest kicsivel magasabb a várható részvétel, valamivel 15 százalék fölött lehet. Ha ez így lesz, a népszavazás érvénytelen lesz.

Arra a kérdésre keressük a választ: ki volt előbb?

Ma délután kettőtől tüntetni fognak az erzsébetvárosi bulinegyedben. Hetek-hónapok óta áll a bál a VII. kerület partiélete körül. Tiltakozó lakók, terjedelmes újságcikkek, szigorítani akaró hatóságok, kiboruló Tibi atya - ezúttal pedig azok vonulnak az utcára, akik meg akarják őrizni a városrész szórakoztatóipari jellegét. Holnap meg ismét utcára vonul a másik oldal.

Bulinegyed: Siófok vagy Eldorádó? Miközben a bulinegyedben egymással vívnak a lakók és a kocsmárosok, az igazi gondokat más okozza, olyasmik, amelyekkel szemben az érintettek éppenséggel szövetségesek is lehetnének. Bármi lesz is az eredménye az erzsébetvárosi népszavazásnak, az ingatlantulajdonosok valamiféle javulást érzékelhetnek majd. Az egyik lehetőség, hogy sokkal élvezhetőbb lesz a városrészben lakni, mert korlátozzák a bulinegyed nyitvatartását. A másik, hogy folytatódik a lakáshotelek népszerűségéből adódó pörgés.

Az Erzsébetvárosban, Budapest VII. kerületében népszavazás lehet a köznyelvben bulinegyedként ismert környékről. A helyi önkormányzat ugyanis az Erzsébetvárosban lakók és a vállalkozók között egyensúlyozva népszavazásra bocsátotta a szórakozóhelyek nyitvatartásáról szóló vitát. A kérdés ez lenne február 18-án, vasárnap: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest VII. kerület Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”

Ám az ügy nem ilyen egyszerű, a népszavazást ugyanis több fórumon is megtámadták. Ezért most eljutott az Alkotmánybíróságig, amely soron kívüli eljárásban úgy döntött, hogy nem gördít akadályt a népszavazás elé. A legfontosabb kérdés már csak az, hogy a VII. Nem kell aggódni a kerületben található ingatlanok áresése miatt, bárhogy döntenek az erzsébetvárosiak.

Fotó: H. A népszavazás és az alkotmánybírósági döntés apropót ad arra, hogy részletesen megvizsgáljuk a környéket az ingatlanok, ezen belül is a lakáspiac szempontjából. Ez annál is inkább indokolt, mert a bulinegyed jelentősége nem csekély Budapesten. Sőt még az ország gazdasága is megérezheti a kieső bevételeket, ha tényleg korlátoznák a nyitvatartási időt. Több száz vállalkozást érintene a népszavazás.

Országgyűlési kérdésre a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly közölte, hogy a VII. kerületi székhelyű szálláshely-szolgáltatási, illetve vendéglátási főtevékenységet folytató vállalkozók és cégek majdnem 6,6 milliárd forinttal járultak hozzá az államháztartás bevételeihez 2016-ban. A vita persze nemcsak az állami és önkormányzati bevételeket érinti, hanem a helyi lakosokat is. Az ott élők közül nagyon sokan zajra, rendetlenségre panaszkodnak, nekik megoldást jelenthetne a nyitvatartási idő korlátozása.

Mindkét szám látványosan növekedett, mint a budapesti átlagdrágulás, amely az eladó lakásoknál 82 százalékos, a bérleti díjaknál pedig 83 százalékos volt. Így összesítéseink szerint egy erzsébetvárosi lakás négyzetméter ára 550 ezer forint, ha eladásról van szó. Ha éjfélkor tényleg elrendelik a zárórát az Erzsébetváros belső részében, a bulinegyed forgalma és a vállalkozások bevételei vélhetően csökkenni fognak, és a rövid távú bérbeadás, azaz a lakáshotelek népszerűsége is visszaeshet. Alapesetben ez a lakásárak és a bérleti díjak csökkenését eredményezheti.

Nagyobb visszaesés azonban a piac várható átalakulása miatt nem várható. Ha a korlátozás valóban érvénybe lép valamikor, akkor csak a kereslet egyik típusa eshet vissza: a rövid távú bérlés. Új szereplőkként megjelenhetnek viszont olyanok, akik nyugodt, csendes, jó tömegközlekedési feltételekkel rendelkező belvárosi környezetet keresnek. Így az árhatás aligha lesz drasztikus az Erzsébetvárosban, ha megszavazzák az éjféli zárórát.

Infografika: bulinegyed és lakáspiaci trendek

2018. Októberében az Alkotmánybíróság beadvány alapján megítélte, hogy mégse lehessen népszavazni az erzsébetvárosi bulinegyed kocsmáinak éjszakai nyitva tartásáról, de a vita továbbra is él. A kérelmező egy helyi ingatlantulajdonos volt, aki kocsmáknak ad bérbe ingatlanokat, és úgy vélték, hogy a népszavazás jellege jogsértő lehet.

A lakók és a vállalkozók közötti viszony sok oldalú. A polgármester Niedermüller Péter szerint a belső-erzsébetvárosi bulinegyed reformja hosszú távú folyamat, és a kritériumrendszer segítségével lehetőség van a kulturális negyed továbbfejlesztésére. A lakók panaszait figyelembe véve stratégiai cél, hogy a városrész hangereje és zajszintje csökkentésre kerüljön, miközben a turizmus fenntartható módon alakítható át.

A lakáspiacon végzett elemzések szerint a VII. kerületben a kiadó lakások bérleti díja és az eladott lakások négyzetméterára mind jelentősen emelkedett az utóbbi éveken, meghaladván a budapesti átlagot. Balogh László szerint az esetleges korlátozás mérsékelheti ezt a prémiumot, és egyes lakásoknál árcsökkenést is hozhat, különösen a lakóingatlanokra és a lakóhotelekre igaz ez a hatás. Ugyanakkor a turisták és a lelakatolt turizmus megmaradása miatt a kereslet részben megmaradhat, így a drágulás üteme mérséklődhet, de drasztikus árzuhanásra nem számítunk.

Az események következtében a kerület ígéretet tett intézkedések bevezetésére a lakók védelmére és a nyugalom növelésére, részben a rendészeti erőforrások tapasztalásának növelésével. A Szimpla Kert üzemeltetője szerint a problémák hosszú távú megoldása kulturális megközelítést igényel, és a közös munkacsoportok folytatása lehet a gyümölcsöző út a belső-erzsébetvárosi közösség érdekében. A kilátás viszont egyelőre az, hogy a bulinegyed megmarad, és a lakók köreiben továbbra is vita folyik a kerület jövőbeli arculatáról.

Kihívások és kilátások

  1. Az érvényességhez szükséges részvételi küszöb meg nem érintése a právis értelmezés szerint érvénytelen népszavazáshoz vezetett.
  2. A lakások ára és bérleti díja az éjszakai zárás esetleges bevezetése után is rezonálhat a kereslet formájában, különösen a megmaradó, minőségi kínálat esetén.
  3. A belső-erzsébetvárosi közösség a lakók nyugalmát és a turizmus fenntartható összhangját próbálja egyensúlyban tartani a hosszú távú koncepciók révén.

Ha a FELNŐTT GYERMEKE nem tiszteli Önt – tegye EZT még ma este | Bölcs gondolatok

Ha a népszavazás eredménye érvénytelen marad, az önkormányzat továbbra is elő kíván lépni a lakók védelmében és a környék fejlesztésében, miközben a turisták jelenléte és a gazdasági hatások együttes figyelemre kerülnek. A népszavazás után a közösség és az önkormányzat együtt dolgozik a zajcsökkentésre és a rendezett belső-erzsébetvárosi negyed megtartására, miközben a kulturális és gazdasági célok egymással összefonódnak.

tags: #bulinegyed #nepszavazas #alberlok

Népszerű bejegyzések: