Chernelházadamonya története és falusi életének kettőssége

Kastélyszálló, házfalra írt üzenetek a késes Jancsinak, és a végtelennek tűnő nyugalom. Nemrég fotós kollégámmal útra keltünk, Szombathelyt északi irányban elhagyva egészen Chernelházadamonyáig, a várostól 31 kilométerre fekvő kis vasi településig jutottunk. A település határában a névtáblát figyelmeztető felirat kíséri: a faluba érkezőket kamerával figyelik. Talán szükséges rossz, de az tény, hogy amikor ott jártunk, a település nyugodtnak tűnt. Kivéve az első házak egyikét: a falon több üzenet virított, jelezve, hogy az ott lakóknak meggyűlt a baja „késes Jancsival” és más, az általuk „féregnek” és „szarháziaknak” titulált emberekkel. A kerítésen a Nemzeti Önvédelmi Mozgalom logója is ott volt, jelezve, hogy a területet lendítő kezek óvják. Mészáros D. Azért valahol ironikus, hogy a falu szélén a széljobb marginális szerepben tetszeleg. Már-már a magyar rögvalóság megtestesülése, ami egyszerre elgondolkodtató és megmosolyogtató. Mészáros D. Innen tovább indultunk, az út pedig egy Y-elágazásban ért véget. Balra hosszabbnak tűnt a település, így arra vettük az irányt. Bezárt posta, megszűnt kisbolt, önkéntes tűzoltók, játszótér és gémeskút is akad. A falusi élet apró részletei mind láthatóak voltak. Mészáros D. Próbáltunk szóba elegyedni a helyiekkel is, ám az első két ember, akikkel találkoztunk, osztrák bevándorló volt, akik a németen kívül mást nem beszéltek, és beszélgetni sem akartak. Mészáros D. Mészáros D. A kastélyszállón túl egy hazaérkező hölggyel találkoztunk, aki nemrég költözött ide az egyik szomszédos megyéből. Mészáros D. A kellemes beszélgetésen túl egy darabig idegenvezetőnk is lett a hölgy, s bár a szomszédokat nem tudta rávenni a mesélésre, elvezetett minket a falugondnok házához. A kerítés önmagában műalkotásként is megállná a helyét; sajnos a gondnokot nem találtuk otthon. Mészáros D. A faluban jól megfigyelhető a magyar falvak kettőssége: az omladozó házak mellett újépítésű „paloták” is vannak, egyszerre jelenítve meg a múltat és a jelent. Mészáros D. Chernelházadamonyát 1925-ben hozták létre Csernelháza és Damonya egyesítésével, ideiglenesen Chernelháza néven. A végleges név a Chernel nemesi család tiszteletére született. Damonya neve a szláv Damján névből ered, első birtokosai az Osl nemzetség tagjai voltak. A falu történetében jelentős szerepet játszott a Damonyai család és a johannita-lovagrend, akik vám- és harmincadmentességet biztosítottak a lakosoknak. A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. stammenden Adelsfamilie Tschernel festgelegt. bedecktes Grab aus dem 4. Sein Name leitet sich von dem slawischen Namen Damján ab. von denen mehrere den Namen Damonya verwendeten. Ab dem 14. Im Jahr 1671 waren hier 25 Adlige von tausend Einwohnern verzeichnet. Im 18. Zu den Grundbesitzern gehören die Familien Nagy, Chernel, Végh und Guáry. Die Zahl der adligen Einwohner betrug 7. Ab dem 19. Ihre Existenz ist jedoch bereits Ende des 13. wonach Stephan V. für ihre Verdienste im Krieg gegen die Tschechen auszeichnete. Im 18. Das Dorf wurde von der Eisenbahnlinie Sárvár-Répcevis durchquert, die vom 8. November 1913 bis zum 26. Die Strecke wurde stillgelegt. Bevölkerung: Bei der Volkszählung 2011 bezeichneten sich 97,9 % der Einwohner als Ungarn, 3,2 % als Deutsche, 2,7 % als Roma, 1,1 % als Kroaten (2,1 % machten keine Angaben; aufgrund der doppelten Identitäten kann die Gesamtzahl höher als 100 % sein). Zerstörte Schlösser: In beiden Teilen der Gemeinde gab es Schlösser. Das Schloss der Végh oder Nagycenki Zuckerfabrik GmbH in Verebi war das Gebäude im Damonya-Teil des Dorfes, das der Familie Végh Ende des 18. Jhdt. Die Familie Ürmény kaufte es ihnen ab. In den 1930er Jahren gehörte es der Zuckerfabrik Nagycenki, aber zu diesem Zeitpunkt war es in einem sehr vernachlässigten Zustand. Das Herrenhaus Chernelházi stand in der Mezö-Straße. Das L-förmige Gebäude, das früher zwei Stockwerke hatte, war jedoch eher ein Herrenhaus. Das Herrenhaus verfügte einst über zehn Räume, von denen der Festsaal, der so genannte Grand Salon, am reichsten geschmückt war. 1945 wurde die Villa der Familie Chernel entzogen, der Mieter Szemes wurde vertrieben und das Gebäude wurde als Notunterkunft genutzt. Nachdem die Mieter aus dem Schloss ausgezogen waren, verfiel das Gebäude völlig. Die Verantwortlichen der Gemeinde und die Einwohner versuchten, das Schloss zu retten, konnten aber die für die Renovierung erforderlichen Mittel nicht aufbringen. Es wurde 1982 abgerissen. Hl. Holzkreuz: Das Holzkreuz befindet sich neben der Statue des Hl. Schloss Simon: Die Simon Villa befindet sich in der Fö utca 59, einem freistehenden, erdgeschossigen, rechteckigen Gebäude. Die Familie Simon, die das Herrenhaus errichtete, erwarb Anfang des 19. Jahrhunderts Land im Dorf, und ihr Wohnsitz stand laut Katasterkarte bereits 1858 fest. Nach der Enteignung im Jahr 1945 wurde das Haus von der Produktivgenossenschaft Répcevölgye übernommen, die in dem Haus Büros einrichtete, und die Witwe des früheren Besitzers hatte hier eine Wohnung.

Historikus jellegzetességek és a falut formáló tényezők

  1. Chernelházadamonya létrejötte 1925-ben a Csernelháza és Damonya egyesítésével, ideiglenesen Chernelháza néven.
  2. A végleges név a Chernel nemesi család tiszteletére született; Damonya neve a Damján szláv névből ered.
  3. A Damonyai család és a johannita-lovagrend szerepe a vám- és harmincadmentesség biztosításában.
  4. Az 1913-1914 körüli vasúti átjárás és későbbi privatizált vagy megszüntetett pályaudvarok nyomai.
  5. A falu népességének etnikai összetétele és a 2011-es népszámlálás adatai.
  6. A villa- és kastélyépítészet kettőssége: omladozó régi házak és újépítésű „paloták” egymás mellett.

A helyi épített örökség részletei

  • Chernelházi kastély és a hozzá tartozó földterületek története, a 1945-ös kitiltás és a 1982-es lebontás.
  • A Végh/Nagyceki cukorgyár környéki épületkomplexumok sorsa Verebi részen.
  • Az ősrégi mezővárosi jelleg, a Mezö utca és a Simon Villa a Fö utca környékén.
Informatív térkép Chernelházadamonyáról és szomszédos településekről

Az írásban megjelenő visszatekintések és a helyszíni megfigyelések összegzik a falvak kettősségét: a múltból visszamaradt romok és a jelenkorhoz igazított, modern elemek párbeszéde zajlik itt.

Megfigyelések szerint a falvakban a régi épületek romlása mellett felvetődnek a modern, igényes otthonok is, jelezve a település dinamikus változását.

tags: #chernelhazadamonya #elado #haz

Népszerű bejegyzések: