Csak osztatlan képzés lehet tanár: részletes ismertetés és gyakorlati útmutató

A közismereti tanárképzésben mesterfokozat és tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető. A tanárszakok egy részének két formája jött létre: a 4+1 éves általános iskolai tanárképzés és az 5+1 éves középiskolai tanárképzés, melyben a plusz egy év az összefüggő iskolai szakmai gyakorlat (11 ilyen tanárszak van). Az általános iskolai és középiskolai közismereti tanárszak adott szakterületen közös képzési szakaszra épül. A szakpárban történő előrehaladás érdekében a képzés első három évében legalább 150 kreditet kell összegyűjteni, arányos elosztásban. Amennyiben az adott tanári szakképzettségből van általános iskolai és középiskolai tanárképzés is, akkor a közös három éves alapozó szakasz végén kell a hallgatónak eldönteni, hogy a két tanári szakképzettség mindegyikét általános iskolai tanárszakként, vagy középiskolai tanárszakként, vagy egyet általános iskolai és egyet középiskolai tanárszakként kíván-e elvégezni. További 11 tanárszakon - például az etikatanár, a hon- és népismerettanár, az ének-zene tanár és a természetismeret-környezettan (természettudományi gyakorlatok) tanár - csak a 4+1 éves képzésben lehet tanár szakképzettséget szerezni. Van négy olyan tanári szakképzettség (a magyar mint idegen nyelv tanára, a finn nyelv és kultúra tanára, a filozófiatanár, a művészettörténet-tanár), amelyen kizárólag az adott szakterületen szerzett mesterfokozat után lehet tanári szakképzettséget szerezni. Az osztatlan tanárképzés meghatározott szakpárokban folyik. E szakpárokról a Szakterületi irányultság alapján szerezhető tanári szakképzettségek c. Már megszerzett alapfokozat és szakképzettség birtokában, tehát oklevéllel is lehet osztatlan tanárképzésre jelentkezni.

Az osztatlan tanárképzés felépítése és helyszínei

A tanári szakképzettség megszerzésére az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakot követően 2 féléves, a tanári felkészítés (a pedagógiai, a pszichológiai, a szakmódszertani, a szakmai gyakorlat) megszerzésére irányuló mesterképzésben is lesz lehetőség. A művészeti tanárszakokon érettségit követően egyszakos osztatlan képzésben vagy a nem tanári mesterképzéssel, illetve osztatlan képzéssel párhuzamosan, vagy művészeti nem tanári mesterképzést követően mesterképzésben szerezhető tanári oklevél. (Utóbbiról A mesterképzésben történő tanárképzésről c. fejezetben érdemes tájékozódni.)

A zeneművészeti ágon két csoport van: a zenetanárszakokon az alapfokú képzés osztatlan, a zeneművésztanár szakokon pedig kétszakos osztatlan képzésben szerezhető a tanári szakképzettség. Már megszerzett alapfokozat és szakképzettség birtokában is lehet osztatlan tanárképzésre jelentkezni. A tánctanár szakon osztott képzésben lehet tanári szakképzettséget szerezni. A képzőművészeti és a design- és vizuálisművészet-tanár szakképzettségek a nem tanári mesterképzéssel párhuzamosan szerezhetők meg. Ezeken a szakmai tanárszakokon osztott 4 féléves képzésben, a mesterképzési ciklusban vagy osztatlan 4+1 éves képzésben szervezhető meg a tanárképzés. Már megszerzett alapfokozat és szakképzettség birtokában, tehát oklevéllel is lehet osztatlan tanárképzésre jelentkezni. A szakmai tanárképzéshez tartozik még az egészségügyi tanár és a pedagógia tanár képzés is. A tanári szakképzettség megszerzésének lehetősége az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakot követően e területen is biztosított, a tanári felkészítés (a pedagógiai, a pszichológiai, a szakmódszertani, a szakmai gyakorlat) megszerzésére irányuló 2 féléves mesterképzésben.

Közös alapozó szakasz és döntési pontok

Ha egy hallgató általános iskolai és középiskolai tanárképzésre is jelentkezhet, a közös három éves alapozó szakasz végén kell eldönteni, hogy a két tanári szakképzettség mindegyikét általános iskolai tanárszakként, vagy középiskolai tanárszakként, vagy egyet általános iskolai és egyet középiskolai tanárszakként kívánja-e elvégezni. A döntést a harmadik év végén (a mintatanterv szerint a hatodik félévben, páros félévben) a MODULO rendszerben kell megtenni. Bizonyos kivételes esetekben - például alapvizsga későbbi teljesítése - a hallgató írásbeli nyilatkozattal is jelezheti szándékát, de ebben az esetben előfordulhat, hogy nem biztosítható az ütközésmentes órarend.

A 4+1 és 5+1 képzési formák közötti elágazás a közös képzési szakaszban történik, a kreditösszeg pedig 69-69 szakos kreditet jelent mindkét választási lehetőség esetén, 12 kredittel a pedagógiai-pszichológiai modulokból. Ha csak az egyik szakban van elágazási lehetőség, ott a 69 kredit meglétét kell igazolni a felvételi során. A szakaszok oktatása és a kreditek felosztása rögzített a mintatanterv szerint.

A felvételi eljárás és a gyakorlati vizsgák

A tanárképzéshez való jelentkezéskor a felvételi beszélgetés neve: szakmai és motivációs beszélgetés. A két féléves mesterképzési felkészítésben a pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és szakmai gyakorlat részek megszerzése a cél. A pályaalkalmassági vizsgálat során a motivációs levél, a pedagógiai témájú szöveg alapján értelmezett nevelési helyzet vagy beszélgetés egy pedagógiai olvasmányról kerül vizsgálatra. A vizsga időtartama 15-20 perc, és a központi vizsgafeladatok között szerepel a szakmai és motivációs beszélgetés. A pedagógus végzettségű jelentkezők mentesülnek az alkalmassági rész egy részétől, de a beszélgetésre továbbra is sor kerül.

Hol lehet osztatlan tanárképzést folytatni?

Az ELTE-n osztatlan tanárképzés 2022-től került be a rendszerbe: a közismereti tanárképzésben a kétszakos, osztatlan képzésben szerzett szakképzettség adja a végzettséget. Budapesten és Szombathelyen is indítanak nappali osztatlan tanárképzést. A budapesti képzéseket a Tanárképző Központ, a szombathelyieket a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ szervezi. A meghirdetett szakpárok listája és a kar listája a felvételi tájékoztatóban érhető el.

Az osztatlan, kétszakos tanárképzésben a tanulmányokat a két tanárszakon egyszerre kell megkezdeni és befejezni. A záróvizsgára bocsátás feltétele a két tanárszakon való befejezés, a szakdolgozat elkészítése és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat teljesítése. Ha a közismereti tanárszakon mindkét szakra lehet választani, akkor a közös képzési szakasz végén eldönthető, hogy melyik végzettség legyen a végső kettős kimenet. A kimenet típusa szerint a krediteloszlás és a vizsgáztatás részletei mérlegelés alatt állnak, és adott esetben a kivételek 69 kreditet és a pedagógiai modulokat érintik.

Szakcsoportok és különleges tanárképzések

A zenetanár- és zeneművészeti tanárszakok két csoportban érhetők el. A klasszikus zenész és a népzene-tanár szakok a középfokú művészetoktatásra készítenek fel, míg az ének-zene művésztanár szak a középfokú intézményekre irányul. A roma és beás nyelv-kultúra tanár szakok speciális céllal képzik a tanárokat a hátrányos helyzetű, roma/kiszorított csoportok oktatására. A horvát nyelv és kultúra tanára, illetve romológiatanár szakok székhelyei és alapképzései is több helyen érhetők el, és bizonyos programok támogatásokat kínálnak.

A művészeti képzésekhez kapcsolódóan a pedagógiai végzettség angol nyelvű jelölése Master of Education (MEd) formájában jelenik meg az osztatlan képzésben. Ha valaki nem tanári mesterképzést választ, a szakosodás ennek megfelelően módosul. A szakok között lehetőség van összetett párok felépítésére, például nyelvek és természettudományok kombinálására is.

Miért válassz osztatlan tanárképzést?

Az osztatlan rendszer lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy rögtön az érettségi után két szakot tanuljanak, végül kétszakos mesterképzéssel kapják meg a végzettséget. Az elérhető szakpárok és a széles képzési paletta miatt az ELTE és más egyetemek a pedagóguspályát választók számára kiemelt lehetőségeket kínálnak. A képzési ciklusban a praxis és a tanári felkészítés egyaránt hangsúlyt kap, a gyakorlatok során a diákok komplex oktatás-nevelési feladatokat sajátítanak el, és felkészülnek a Nemzeti alaptanterv követelményeire.

Gyakorlati példák és feladatok

  • A közösségi pedagógiai gyakorlat célja a gyakorlatban történő megismerés a pedagógiai modulban megismert jelenségek alapján.
  • A csoportos tanítási gyakorlat során a hallgató a gyakorlóiskolában vezetőtanár irányításával tanít és tapasztalatokat szerez a tantárgy oktatásában.
  • Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat két félévet ölel fel, mentorokkal való együttműködésben történik a gyakorlás, teljesítése pedig a záróvizsgához szükséges.
Infografika: osztatlan tanárképzés felépítése és kredites követelmények

PTE - Osztatlan tanárképzés, magyar-matematika (Mits Nóra) | Húsz perc együtt 55.rész

Rövid összegzés a kreditekről és feltételekről

A közös három éves alapozó szakasz után a hallgató eldönti, hogy melyik végzettséget szeretné reselemek, azaz általános iskolai vagy középiskolai szakképzettséget. A kredit elosztása a 69-69 rendszerben történik, és a pedagógiai-pszichológiai modulokra is szükség van. A záróvizsgához mindkét tanárszakon a tanulmányok lezárása és az összefüggő gyakorlati tevékenységek befejezése szükséges. A felvételi beszélgetés és az alkalmassági vizsga fontos része a jelentkezésnek, és a hallgatók a jövőben doktori vagy egyéb továbbtanulási lehetőségek felé indulhatnak.

tags: #csak #osztatlan #kepzes #lehet #tanar

Népszerű bejegyzések: