Csákvár kastély alaprajza és kertjének története: barokk alapoktól a klasszicizmusig
A kastélyt Esterházy János építtette Fellner Jakab tervei alapján barokk stílusban a tizennyolcadik század elején. Az évek alatt többször átépítették, az adott stílusirányzatoknak megfelelően változott, de a XIX. század közepén Ybl Miklós tervei alapján elérte a végleges formáját. A kastély 1954 óta tüdő szanatóriumként, majd általános korházként működik; az épület a funkciójából adódóan nem látogatható, de a pompás angolkert és a park minden évben látogatható marad.
A főúri rezidencia körül 77 hektáron terül el a hatalmas angolpark, amelyet évtizedek alatt alakítottak ki. A kastély és a park olyan két egymást követő korszakot ölel fel, amelyek különböző stílusokat és építészeti megoldásokat hoztak magukkal.
A kastély kezdeti formája és az első átépítések
- Az Esterházy-családi kúria 1638-ban került a család tulajdonába; a helyzet akkor változott meg, amikor Esterházy János Csákvárra tette át székhelyét, és elhatározta kastély és park létesítését.
- A kastély tervezője Isidor Ganneval (Isidore Canevale) volt, aki Franciaországban született, majd Bécsben telepedett le. Két tervváltozat készült: egyik téglalap alaprajzú főépületet és melléépületeket idéző, a másik ívesen kanyarodó szárnyakkal együtt.
- Az eredeti formát a fertődi kastély ihlette: a csákvári tervek architektúrája forradalmi, szikár és lapidáris irányt mutatott a magyar viszonyok között, míg a fertődi kastély a barokk-rokokó vonalait őrizte.
A melléképületek sorsa változott: a terv szerint működött egy zárt udvar, de a felhasználási szükségletek és ki tudja milyen megfontolások miatt a főépület köré építették fel, a részletek részben befejezetlenek maradtak. A munkálatok 1779-ben kezdődtek, és 1781-re a főépület megépült; a kerti homlokzatra kettős Esterházy-Pálffy címerrel koronázott tábla került. Először a főhomlokzatra került az Esterházy család portréja, majd a későbbiekben a kastély belső tereit is díszítették.
A park és a kert tervezése
Az Esterházy János által megálmodott parkot Isidor Ganneval készítették el, a területet nem egységként kezelték, hanem különböző rendeltetésű és különféleképpen kialakított részekből álló együttesnek. A szentimentális kert a későbbi korszakokhoz képest áttért a tájképi park felé. A kastély mögött egy kis Angolkert alakult ki, amelyet a fertődi park stílusát idéző sugárirányú fasorokkal és több kis építménnyel egészítettek ki: a Csillag-sétánytól a fácánosig, a konyhakereszt és az Allé-erdő felé haladva.
A kert számos díszépítményt tartalmazott: a Műbarlang, remetelak, az Egyiptomi ház és piramis, a Török építmény, az Indiai műhely, a Kínai gloriett, a Diána-templom és a Gótikus kapu. Ezek az elemek a szentimentalizmus jegyében pedig a családi események emlékeihez kötődtek.
A Rivetti-album segítségével a park részletei napjainkig fennmaradtak: az Apolló-templomot (1792) és a hozzá kapcsolódó díszítő feliratok a latin nyelvű felirattól a lantot tartó Apolló alakjáig megőrizték az időközben megváltozott kert hangulatát. A park fejlődésének időszaka a romantikával és a tájképi szemlélettel összhangban zajlott.
A kastély átépítései és a klasszicizmus megjelenése
A 19. század elején földrengés rongálta meg az épületet, majd klasszicista átalakítást végeztek 1823-ban Charles Moreau tervei szerint. A felújítás folyamán a főépület tömegét megtartották, de átalakították a kerti homlokzatot is, amelyre a négyoszlopos portikusz érkezett. A belső terek tekintetében a kor iconográfiája és berendezései a klasszicizmus jegyeit tükrözték: kápolna, színház, hatalmas könyvtár és gazdag műtárgy-gyűjtemény volt megtalálható a kastélyban.
A díszudvar a klasszicista architektúra kiemelkedő eleme lett: középrizalitjában egy négyoszlopos dór portikusz hangsúlyozta a fő szárny bejáratát, míg a mellékházak nosztalgikus karaktert adtak az összképhez. A templom és a színház a mellékudvar mentén helyezkedett el, bejáratuk tympanonos dór oszlopcsarnok mögül nyílt.
Az Esterházy Miklós által vezetett korszakban tovább folytatódtak a megújítások: a kastélyt és annak környezetét 1817-23 között alakították át úgy, hogy a kerti homlokzat lett a hangsúlyosabb. Bár a jobb szélhez kapcsolódó templom nem valósult meg, a mellékudvaron egy dór oszlopos színház épült, amely az együttes markáns eleme maradt. Esterházy Miklós és Roisin Franciska házassága fontos kulturális kapcsolatok alapját adta, francia kultúra hatott az összképre.
Kutatások, restaurálások és a park védelme
Az 19. század végétől a sajtó több cikkben foglalkozott a kastéllyal és parkjával. A reformkori sajtóban Novák Dániel építész és művészeti író művében a kastély architektúrája kiemelkedő, az 1830-as években Csatáry Ottó pedig részletes leírást készített a belső helyiségekről. A belső terek leírása csak töredékes volt, mert a háború során sok berendezés megsemmisült vagy a helyszínről elszálldott.
A kert-etrajzi és kerttörténeti kutatások jelentősége kiemelkedő: Sisa József és Horányi Ágnes munkái, valamint az 1990-es évek Pro Vértes és Szent György Kórház közötti együttműködés eredményeként felújították és megvédték a kert értékeit. A csákvári angolkert 1797-től épült folyamatosan, és több mint 200 fafajtát ültettek, köztük platánokat, gesztenyéket és mediterrán faartenyőket. A park egyik legkülönlegesebb eleme a napórát formáló kőszobor, amely a kastély felé nézve az időt mutatta.
A 20. század végén a kert is megújult: a Napóra és a Szentháromság emlékmű rekonstrukcióját a kórház és az önkormányzat együttműködésében valósították meg, a Grotta és egyéb építmények felújítása pedig a Pro Vértes szervezetének és más támogató intézmények közreműködésével történt. A Gessner-ház és a hozzá kapcsolódó mesterséges tó megőrzése a Vértesi Tájvédelmi Terület központjává tette ezt a területet, ahol egy múzeum is bemutatja a kert értékeit.
Ma és jövő
Jelenleg a Fejér Megyei Szent György Kórház működik az épületben, azonban a Kastélypark egész évben látogatható. A park és az Angolkert a város és a megye kulturális örökségének fontos része, amelyet a helyi közösség és a kezelőintézmények igényes felújításokkal és karbantartással igyekeznek megőrizni a jövő számára. Az angolkert funkciói ma sokkal inkább rekreációs és oktatási célokat szolgálnak, miközben megőrzik a korabeli kertművészeti hagyományokat.
A 18. századi angolkert és a 19. századi klasszicista átalakítás összefonódása kiemeli a magyar kastélyépítészet egyik legfontosabb példájának jelentőségét. A kert és a kastély együttesét a közelmúltig gondos restaurálások és a helyi közösség összefogása védte meg a pusztulástól, és ma is büszkén mutatkozik be a látogatók előtt.
A kastélyt eredetileg barokk stílusban Esterházy János építtette Fellner Jakab tervei alapján. 1781-1823 között többször átalakították, ekkor kapta Charles Moreau által mai klasszicista formáját. A főúri rezidencia különleges értéke a 77 ha nagyságú angolpark, amelyet a kastély építkezéseivel párhuzamosan részletes és szakszerű tervek alapján évtizedek munkájával alakítottak ki. A kastélyhoz tartozó park és az épület története jól mutatja, hogyan alakult át a késő barokk-kori ízlés a klasszicizmus és a tájképi park irányába, mindeközben megőrizve az eredeti helyszín romantikus hangulatát.
| Évszázad | Jellemző irányzat | Fontos esemény |
|---|---|---|
| 18. század eleje | barokk-rokokó | Kastély tervezése Fellner Jakab által |
| 1823 | klasszicizmus | Átalakítás Charles Moreau tervei szerint |
| 1830-40-es évek | angolkert, tájképi park | Park-átalakítások Ferdinand Zart tervei alapján |
| 1945-1990 | kórház, restaurálás | Épület funkcióváltás, kertrekonstrukciók |
Kiemelten fontos elemek a kertben
- Napóra a főtengelyben; az időt mutatta a kastély felől nézve.
- Szentháromság emlékmű és Grotta (hűtőző) rekonstruált formája.
- Kínai gloriett, Indiai műhely, Egyiptomi ház és piramis - mindegyik a kor látványos kertépítészeti elemei.
- Geszner-ház, vízimalom-szimbolika és patakrendszer a tó és a vízvisszatartás érdekében.
tags: #csakvar #kastely #alaprajz