Családi házak energia kibocsátása és a szén-dioxid lábnyom csökkentése

Az Európai Unió tagállamai közös döntésük alapján a fogyasztói eszközöket egy energiacímkével látják el. Az energiacímkék egyértelműen és egyszerűen jelzik a termékek energiahatékonyságát és egyéb kulcsfontosságú jellemzőit a vásárlás helyén. Ez a kis címke jelentősen befolyásolhatja a vevőket abban, hogy melyik terméket vásárolják meg, hiszen a mosógép vételára után azt üzemeltetni is kell, aminek szintén költsége van. Az üzemeltetési költségek arányosak az eszköz által felhasznált energiával és egyéb forrásokkal.

Egy épületben többféle energiaforrást is használhatnak a fűtésre, hűtésre, meleg víz készítésére, így az épületek energiacímkéje összetettebb, mint egy mosógép esetén. Ebben az esetben egy családi ház energetikai besorolásának alapja az épület energiafelhasználása egy évre vetítve és az alapterületével elosztva (kWh/m2év). Fontos megemlíteni, ez csak egy becsült érték, mivel - hasonlóan a mosógépes példához - itt is rögzíteni kell néhány változót ahhoz, hogy az egyes épületek egymással összehasonlíthatóak legyenek. Ilyen rögzített érték pl. a belső hőmérséklet, amit 20 °C-ban határoznak meg. Egy mosógép fogyasztása is más, ha 5 fő használja vagy ha 1 fő, így egy családi ház vagy lakás fogyasztása is változhat, ha valaki pl. 25 °C-ra vagy 20 °C-ra állítja télen a termosztátot.

Az energetikai besorolás alapját az ún. összesített energetikai jellemző értéke adja. Ahogy az elnevezése is sejteti, ez az épületre jellemző érték magában foglalja az összes épületen belül felhasznált energiát. A felhasznált energiamennyiség mértéke függ attól, hogy milyen hatékony a hőtermelő maga, vagyis a kazán, hőszivattyú stb. Milyen hatékony a hőleadás pl.: radiátor, konvektor, padlófűtés.

Egy hőszigeteléssel nem rendelkező „Kádár-kocka” épület, amiben egy régi ÉTI kazán fűt, és elektromos bojler készíti a meleg vizet, jellemzően „H” vagy „I” besorolást kap. Egy meglévő épület energetikai besorolását elsősorban megfelelő vastagságú hőszigeteléssel és/vagy a nyílászárók cseréjével lehet javítani. Csak a külső hőszigetelés fejlesztése után érdemes a gépészeti rendszert hatékonyabbra cserélni, amivel további 2 vagy 3 kategória ugrást is el lehet érni a besorolásban.

Magyarországon ugyanis az épületek a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók és energiafogyasztók közé tartoznak. A lakásonként felhasznált energiamennyiséget tekintve Magyarország az EU legtöbbet fogyasztó tíz országa közé tartozik. Az épületállomány megújulási aránya növekvő tendenciát mutat, de a felújítási arány évente a lakóépületek esetében még mindig csak közel 1 százalék. A stratégiában meghatározott intézkedések megvalósításával elérhető lenne, hogy a felújítási ráta 2030-ig elérje az évi 3 százalékos arányt, ezzel pedig a lakóépületek összes energiafelhasználása és a CO2-kibocsátás akár 20 százalékkal tudna csökkenni.

Az energetikai tanúsítvány szerepe

Az energetikai tanúsítvány olyan magánokirat, amely az ingatlanod energetikai besorolásáról ad tájékoztatást. Az Európai Unió kiemelten foglalkozik az ingatlanok energiahatékonyságával, így a tagországok számára is kötelezővé tette ezen tanúsítványok bevezetését. Az energetikai tanúsítványokról való legfontosabb rendelkezések két jogszabályban találhatóak meg. Az egyik a 176/2008. számú kormányrendelet, ami az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szól, a másik pedig az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. ÉKM rendelet.

Amennyiben olyan ingatlan van a tulajdonodban, melyet eladnál, ezen okirat nélkül nem tudod megtenni. Továbbá ingatlan bérlés esetén igényelheti a közjegyző, és használatbavételi engedélyhez is szükséges új építésű házak esetében. Ez a tanúsítvány igazolja, hogy az adott épület megfelel a hatályos energetikai előírásoknak. 2024. január 1-től már minden ingatlan adásvételhez és bérbeadáshoz szükséges egy új energetikai tanúsítvány készítése, mert már nem fogadják el a régi tanúsítványokat. Ennek az az oka, hogy megváltoztatták az épületenergetikai követelményeket és követelmény értékeket.

Az energetikai tanúsítvány megalkotásával az volt az Európai Unió célja, hogy hosszú távon az alacsony energiaigényű és korszerű épületek irányába tendáljon a kereslet. Továbbá, hogy informálja ingatlan tulajdonosokat, bérlőket és építtetőket egyaránt, illetve, hogy javítsa az épületállomány energiahatékonyságát és hozzájáruljon a CO2 kibocsátás csökkentéséhez.

2023 november 1-től már nem csak az energetikai besorolás látható az energetikai tanúsítvány kezdőlapján, hanem az adott ingatlan CO2 kibocsátása is. Így az új energetikai tanúsítvány nagyobb hangsúlyt fektet az egyes szerkezetek és gépészeti rendszerek korszerűsítésére és a korszerűsítési javaslataira. Fontos tudni, hogy a két besorolás nem feltétlenül egyezik meg minden esetben.

Új építésű családi házak követelményei

2023. november 1-től bejelentett építés esetén nem szükséges a 25% megújuló részarány teljesítése, azonban az új CO2 kibocsátási határérték (20 kg/m2/év) megköveteli a hatékony és magas hatásfokú fűtési rendszerek beépítését. Ez azt jelenti, hogy az épületben továbbra is kénytelenek lesznek az építtetők hatékony épületgépészeti rendszereket beépíteni, amivel ez a határérték tartható.

Az új építésű lakóépületek esetén 2023. november 1-től nem kötelező a 25% megújuló részarány teljesítése, azonban egy új CO2 kibocsátási határértéknek meg kell felelni, ami 20 kg/m2/év. Sőt, építés esetén egy új ún. CO2 kibocsátási követelményszintnek is meg kell felelnie az épületnek, ami 20 kg/m2/év.

A rendelet szerint a közel nulla energiaigényű épületnek meg kell felelnie a rendelet 1. és 2. pontjaiban foglaltaknak. Közel nulla energiaigényű épületnek számít az az épület, melynek energetikai és CO2 kibocsátás szerinti besorolása is eléri a „A” kategóriát.

Szén-dioxid kibocsátás számítása és csökkentési lehetőségek

Magyarországon az épületek a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók és energiafogyasztók közé tartoznak. Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe. Egy családi ház szigetelésével akár 40-50 százalékkal, mintegy fél tonnával is csökkenthetjük egy háztartás CO2-kibocsátását.

A kutatók összehasonlították a különböző fűtési rendszerek szén-dioxid kibocsátását. Modelljükben egy nyolcvanas évekbeli, 100 négyzetméteres családi házzal számoltak: ha a ház fűtését gázfűtéssel oldják meg, akkor egy év alatt 5484 kilogramm szén-dioxidot bocsátanak ki. A klímával való hűtés egy év alatt további 358 kg szén-dioxidot bocsát ki. Geotermikus hőszivattyús rendszerrel ez az érték 3762 kilogrammra csökkenthető. Jobb szigeteléssel, modern nyílászárókkal 2337 kilogrammra. A két módszerrel együtt a kibocsátás az eredeti érték közel egynegyedére, 1505 kilogrammra csökken.

A legjobb megoldás természetesen az, ha egy új ház építésénél figyelünk a szigetelésre, módosított faanyagokat és intelligens tömítőket használunk: egy ilyen építésű ház szén-dioxid-kibocsátása 506 kilogrammra csökkenthető.

Az épületek energiafelhasználásának CO2 egyenértékét úgy számolhatjuk ki, hogy az adott energiahordozó CO2 kibocsátási tényezőjét (ƒCO2) megszorozzuk a felhasznált mennyiséggel. Különböző emissziós tényezőket használhatunk, attól függően, hogy mi a számítás célja.

Fedezze fel a szén-dioxid-kibocsátás kalkulátorunkat, amely segít pontosan kiszámolni a felhasznált energia karbonlábnyomát (épületek, gépjárműflotta, stb.). Egyszerű, gyors és felhasználóbarát eszközünkkel átláthatóvá válik az energiafogyasztás környezeti hatása, lehetővé téve a tudatos és fenntarthatóbb döntések meghozatalát.

tags: #csaladi #haz #energia #kibocsatott #szendioxi

Népszerű bejegyzések:

• Lakókörnyezet modellezése diákoknak
• Területalapú támogatások és kisajátítás: a bírósági döntés
• Az Újpalota lakótelep fejlődése
• Funkcionális munkahelyi bútorok
• Komplex építőipari megoldások Budapesten