Családi házak tűzállósági fokozatai

Az összeállított anyag a tűzvédelmi tervezés alapjaival foglalkozik. A tűzvédelmi tervezés alapjaival megismeréséhez már számos fogalom pontos ismeretére és értelmezésére van szükség. A tűzveszélyességi osztályba sorolás a tűzvédelmi szabályrendszer alapja, ezért azt az előírások szerint pontosan ismertetjük. A tűzállósági fokozat az építmények passzív (beépített) tűzbiztonsági szintjét fejezi ki, és ez az építészet legfontosabb tűzvédelmi követelményeinek meghatározója. Az épületszerkezetek tűzvédelmi követelményeinek értelmezéséhez szükség van az építőanyagok, szerkezetek és kapcsolódó rendszerek tűzvédelmi jellemzőinek ismeretére. A tananyagot a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel megjelent és 2011 októberében hatályba lépett új Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján állítottuk össze.

A tűz elleni védekezés alapelvei

A tűz elleni védekezés alapvető célja, hogy olyan építményeket építsünk, amelyek tűz esetén állékonyságukkal egy előírt, de korlátozott időtartamra biztosítsák a bentlévők biztonságos menekülését, mentésük lehetőségét és a tűzoltói beavatkozást.

Kiürítés és tűzgátló előtér

  • Tűzgátló előtér: tűzgátló szerkezetekkel kialakított előtér, amely önálló szellőztetéssel rendelkezik, ajtószerkezeteinek mérete biztosítja a gyors menekülés lehetőségét és ajtószerkezetei önműködő csukó szerkezettel ellátottak.
  • Kiürítési útvonal: a kiürítése számításba vett útvonal, amely a veszélyeztetett helyiség elhagyásának útvonalából áll, és a veszélyeztetett tűzszakasz építmény elhagyásának útvonalát is magában foglalja.

Veszélyességi övezet és alapterület

  • Veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete.
  • Alapterület: gépek és berendezések esetében függőleges vetület alapján meghatározott terület, illetve szabadtérnél a raktározásra kijelölt terület oldalamat.

Rövid fogalomjegyzék: Nyitott gépjárműtároló, Zárt gépjárműtároló, Gépesített garázs, Középmagas és Magas épület, Talajszint alatti helyiség, Tető-felülvilágító, Álmennyezet, Átrium alapterülete.

Tűzvédelmi osztályok és tűzállósági fokozatok

A tűz elleni védekezés alapja hazánkban a tűzveszélyességi osztályba sorolás, amely minden anyagot, technológiát, tevékenységet, veszélyességi övezetet, helyiséget, szabadteret, tűzszakaszt, épületet, műtárgyat és létesítményt besorol.

Az osztályozás alapja az anyag tűzvédelmi jellemzője: elsődlegesen annak meghatározása, hogy az adott anyag tűzvédelmi egységen belül melyik övezetbe tartozik. Bizonyos tűzvédelmi egységeket pedig a rendeltetés alapján sorolnak tűzveszélyességi osztályba.

Fontos különbség: a tűzvédelmi osztályok és a tűzveszélyességi osztályok közötti különbség. A tűzvédelmi osztály a termékek tűzzel szembeni viselkedését jelöli (A-tól F-ig), míg a tűzveszélyességi osztály minden éghető anyagra vonatkozik, és az A jelzés itt a legveszélyesebb anyagokat mutatja.

Példák a tűzvédelmi osztályokra

  • A-tól F-ig terjedő osztályrendszer: A a legbiztonságosabb, éghetetlen anyagokat jelöl; E és F a legkevésbé biztonságosakat jelentik a tűzzel szembeni viselkedés alapján.
  • Füstfejlesztés: a tűzesetekben bekövetkező halálesetek jelentős része a keletkező füst miatt történik; ezért a füstfejlesztés kategóriája is fontos a besorolásban.
  • A1, A2, B, C, D, E, F jelölések különbsége: A1 vagy A2 jelölés például az éghetetlen anyagokat jelöli, míg a poliuretán és polisztirol alapú hőszigetelő anyagok gyakran D vagy E osztályba esnek.

Megjegyzés: a tűzvédelmi osztályok és a tűzveszélyességi osztályok ellentétes értelmet adhatnak a jelöléseik alapján, ezért ezt a különbséget alaposan meg kell érteni.

Tűzállósági fokozatok - I.-V. osztályok

A tűzállósági fokozat az épület passzív tűzbiztonságának szintjét fejezi ki, és az épületszerkezetek tűzvédelmi követelményeinek meghatározója. Öt fokozatot különböztetünk meg, I.-től V.-ig, ahol az I. a legszigorúbb, a V. a leggyengébb tűzbiztonságot jelenti.

  1. Az épület vagy tűzszakasza a tűzveszélyességi osztálytól függően I.-V. fokozatba tartozik.
  2. Legalább II. tűzállósági fokozatot kell alkalmazni középmagas épületre, bölcsődékre, óvodákra, szociális otthonokra, zárt gépjárműtárolókra és más speciális funkciókra, amelyeknél a tűzvédelmi igények szigorúbbak lehetnek.
  3. Legalább III. tűzállósági fokozatot kell alkalmazni 2. pont szerinti területek például intézmények és magasabb kockázati szintű részek esetén.
  4. Legalább IV. tűzállósági fokozatot követel meg például az egyszintes üdülőépületek és hasonló létesítmények esetén.
  5. Legalább V. fokozat a legkevésbé szigorú, de még elfogadható tűzbiztonságú épületeknél érvényes.

Bizonyos tűzszakaszok olyan módon is létesíthetők, hogy területük önműködő tűzjelző és oltóberendezéssel legyen ellátva, vagy területük a megengedett legnagyobb alapterület 25%-a lehet, ennél kisebb legyen a szükséges tűzállósági határérték.

Ha az előírások szerint nem állapítható meg a tűzállósági fokozat, azt az OKF határozza meg. Ezen kívül az épületen belül eltérő tűzállósági fokozatú épületrészek csak dilatációs hézagokkal elválasztva és a szigorúbb fokozatú tűzszakaszhoz tartozó beépített tűzgátlókkal elválasztva létesíthetők.

Építőanyagok és osztályozás

Ahhoz, hogy az építőanyagokkal és beépített eszközökkel szemben tűzvédelmi követelményeket értékelhessünk, azokat tűzvédelmi osztályokba soroljuk. A 7-7 osztályrendszer jellemzően műszaki követelmények táblázatos formájában kerül rögzítésre a padlóburkolatok és egyéb szerkezetek vonatkozásában. A besorolás alapja az adott anyag tűzvédelmi jellemzője, de a rendeltetés alapján akár az anyagtól függetlenül is előírásokat alkalmazhatnak.

A tűzvédelmi osztályok A-tól F-ig terjednek, ahol az A jelzés a legbiztonságosabb és az éghetetlenséget, füstfejlesztés hiányát és csepegés elmaradását jelzi. Az E és F osztályok viszont a legnagyobb tűzveszélyt jelentik. A legfontosabb azonban, hogy a tűzvédelmi osztály nem azonos a tűzveszélyességi osztállyal: az előbbi az építőanyagokra vonatkozik, az utóbbi pedig minden éghető anyagra kiterjed.

Példák a gyakorlati alkalmazásra: üveggyapot és kőzetgyapot alapú hőszigetelő anyagok gyakran A1 vagy A2 osztályba tartoznak, míg a poliuretán és polisztirol alapú szigetelőanyagok jellemzően D vagy E osztályba tartozhatnak. Fontos, hogy a külső felújítások vagy hőszigetelések esetén olyan anyagokat is beépítenek, amelyek az eredeti tervekben nem szerepeltek, ez pedig módosíthatja a tűzvédelmi elvárásokat.

A tűzvédelmi osztály meghatározása során fontos figyelembe venni, hogy a füstképződés és a hőfejlődés mennyire mérgező és veszélyes a kiáramló gázok szempontjából. Emellett a tűzvédelmi osztályok és a tűzveszélyességi osztályok közötti különbségek pontos megértése szükséges a helyes tervezéshez.

A 193/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet és az OKF előírásai szerint az épületek tervezésekor a tűzvédelmi műszaki leírást és dokumentációt be kell építeni a tervdokumentációba. A felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt bevonni a tűzvédelmi dokumentáció elkészítéséhez. Bizonyos alacsony kockázati kategóriájú lakó- vagy üdülőépületek esetén jogszabály szerint nem szükséges külön tűzvédelmi dokumentáció, ha a feltételek adottak, például legfeljebb egy pinceszintsel rendelkeznek.

Az alábbiakban a tűzvédelmi szempontokat érintő főbb szempontok összefoglalása található:

  • rendeltetés meghatározása és a helyiségek befogadóképessége
  • helyiségek elhelyezkedése a kijárati szinthez képest
  • menekülési képesség és a benntartózkodó személyek ébrenlétének meghatározása
  • a tűzvédelmi osztályok figyelembe vétele a tervezés során
  • tűzvédelmi osztályok és tűzvédelmi szakértő bevonásának kötelezettsége

Ha a tűzvédelmi követelményeket nem lehet egyértelműen meghatározni, akkor a tűzvédelmi tervező szakértő bevonása javasolt, és szükség esetén tűzvédelmi dokumentáció készítése szükséges.

Infografika: tűzvédelmi osztályok és tűzállósági fokozatok kapcsolata

tags: #csaladi #hazak #tuzallosagi #fokozat

Népszerű bejegyzések: