Családi pótlék és szülői ház elhagyása: feltételek és eljárások
A szülői ház elhagyásának engedélyezése a gondozás, nevelés kivételével a szülők felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti, ezt a gyámhivatal a határozatában megállapítja.
A szülők a szülői felügyelet körébe tartozó gondozási, nevelési feladatuk körében saját háztartásukban kötelesek gondoskodni kiskorú gyermekük állandó lakásáról.
A gyámhivatal a 16. életévét betöltött gyermek számára engedélyezheti a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, ha az fontos okból érdekében áll.
Az eljárás kérelemre indul, a kérelmet a gyámhivatalnál írásban vagy szóban terjesztheti elő a gyermek, a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy a gyermeket gondozó szülő.
Az eljárás során a gyámhivatal meghallgatja a szülőt és azt a személyt, akihez a gyermek költözik, illetve háztartásában környezettanulmányt készít.
Az eljárás során a gyámhivatal megvizsgálja, hogy a megjelölt helyen a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása miképpen biztosítható.
Amennyiben a gyámhivatal a kérelmet elutasítja és a gyermek már engedély nélkül elhagyta a szülői házat, kötelezi a gyermeket a visszatérésre.
Amennyiben a feltételek megváltoznak, az engedély visszavonható.
A cselekvőképességet érintő gondnokság
Cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú személy, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyez.
A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti per indítására a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér és az ügyész jogosult.
Amennyiben nincs perindításra jogosult hozzátartozó, vagy a pert nem kívánja megindítani, abban az esetben a gyámhivatal jogosult a pert megindítani.
A perindítás előfeltétele a gondnokság alá helyezendő személy elmebeli állapotáról készült szakorvosi vélemény beszerzése.
A keresetlevélhez mellékelni kell a szakorvosi véleményt, a gondnokság alá helyezendő személy születési anyakönyvi másolatát, a tulajdonát képező ingatlan tulajdoni lapját.
Gondnokul elsősorban hozzátartozót kell kirendelni, amennyiben nincs olyan hozzátartozó, aki a gondnokság viselésére alkalmas, akkor a gyámhivatal hivatásos gondnokot rendel.
A gondnok működéséről, a gondnokolt helyzetéről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhivatalnak.
A gondnok a vagyonkezelésről - eltérő rendelkezés kivételével - évente köteles számot adni, melyet a letölthető formanyomtatványon kell benyújtani.
A gondnokság megszűnik, ha a gondnokság alatt álló meghal, vagy a bíróság a gondnokságot megszünteti.
Gyámság alá tartozó gyermekek
Az a gyermek, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik, részére a gyámhivatal gyámot rendel.
A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges.
A bíróság, az anyakönyvvezető, a hagyatéki leltározást végző és az egyéb államigazgatási feladatot ellátó szervek kötelesek a gyámhatósággal közölni a hivatalos eljárásuk során tudomásukra jutott minden olyan esetet, amelyben valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni.
A gyám kirendelését azonban bármely más szerv vagy személy is kezdeményezheti.
A gyámság viselése elsősorban azt illeti, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben gyámul megnevezett (nevezett gyám).
A nevezett gyámot csak akkor szabad mellőzni, ha a törvény értelmében gyámságot nem viselhet, vagy a gyámság átvételében gátolva van, vagy ha kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné.
Nevezett gyám nemlétében a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas rokont, illetőleg a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személyt rendel ki gyámul.
Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben nem áll fenn jogszabályban meghatározott kizáró körülmény.
A gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, nevelője, vagyonának kezelője és törvényes képviselője.
A gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll.
Működéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhivatalnak.
A gyám a vagyonkezelésről - eltérő rendelkezés kivételével - évente köteles számot adni.
A gyámság megszűnik, ha a gyámság alatt álló meghal, szülői felügyelet alá kerül, vagy nagykorúságát eléri.
A gyám tisztsége megszűnik a gyámság megszűnésével, vagy a gyámhivatal általi felmentésével, vagy elmozdításával.
Családba fogadás és örökbefogadás
Ha a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt gyermekét átmenetileg nem képes gondozni és nevelni, kérheti a Gyámhivatal hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család befogadja.
Az eljárás a szülő, illetve szülők együttes kérelmére indul.
A szülő által megjelölt személy csak akkor fogadhatja családjába a gyermeket, ha ezt vállalja és erre alkalmas.
A gyámhivatal személyesen meghallgatja a szülőt, a szülő által megjelölt családba fogadó személyt és vizsgálja annak alkalmasságát, környezettanulmányt készít.
A gyámhivatal meghallgatja az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket is az ügyben.
Ha a családba fogadni szándékozó személy alkalmas a feladatra, úgy a gyámhivatal a gyermek részére gyámul rendeli ki.
A családba fogadást évente felül kell vizsgálni.
A családba fogadást meg kell szüntetni, ha a felek kérik, ha nem áll a gyermek érdekében, vagy ha megszűnt a megalapozó ok.
Ha a családba fogadás megszűnik, de a vér szerinti család továbbra sem alkalmas a gyermek nevelésére, a gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik.
Az örökbefogadás előtti eljárás azt hivatott biztosítani, hogy az örökbe fogadandó gyermek az örökbefogadásra felkészült és arra alkalmas személyek családjába kerülhessen.
Az eljárás az örökbe fogadni szándékozó kérelmére indul, melyet a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központjánál kell benyújtani.
Az örökbe fogadni szándékozónak pszichológiai alkalmassági vizsgálaton, örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelenni.
A szakszolgálat a kérelmező családi- és lakáskörülményeiről a helyszínen győződik meg.
A Gyermekvédelmi Központ az ügyfél kérelmére valamennyi iratot megküldi Gyámhivatalunknak.
A gyámhivatal környezettanulmányt végez, meghallgatja az ügyfeleket és dönt az örökbefogadásra alkalmassá nyilvánításról.
Ha az alkalmasságot megállapítja a gyámhivatal, akkor annak érvényessége 2 év, és 1 évvel meghosszabbítható.
Az örökbefogadásra alkalmas személyt a Gyermekvédelmi Szakszolgálat felveszi a nyilvántartásba és az ügyfél kérelmére továbbíthatja adatait az országos nyilvántartás felé is.
Az örökbefogadás célja, hogy olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek.
Az örökbefogadással az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolat jön létre.
Örökbefogadó csak az a cselekvőképes nagykorú személy lehet, akit a Gyámhivatal örökbefogadásra alkalmassá nyilvánított.
Az örökbefogadás lehet nyílt és titkos.
Nyílt örökbefogadás során a szülő hozzájárul, hogy gyermekét az általa megnevezett személy fogadja örökbe.
Nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő vonatkozásában az öröklési jog fennmarad.
Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul.
A feltételek fennállása esetén a gyermeket a Gyámhivatal legalább 30 napra kötelező gondozásra helyezi ki az örökbe fogadni szándékozó háztartásába.
Ez idő alatt a gyermek családba történő beilleszkedését figyelemmel kell kísérni.
Ennek eredményes eltelte után az örökbefogadást a Gyámhivatal határozattal engedélyezi.
Átmeneti nevelésbe vétel
Ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, vagy a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható, a gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi és nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve fogyatékos, vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el, továbbá részére gyámot rendel.
Az eljárás során a gyámhivatal meghallgatja a szülőt és feltárja azokat a körülményeket, amelyek a szülőt akadályozzák a gyermek nevelésében és a veszélyeztetettség elhárításában, továbbá a gyermek személyiségével, neveltségi és egészségi állapotával kapcsolatos körülményeket.
A gyámhivatal a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szakvéleményére alapozott elhelyezési javaslatot szerez be a gyermekvédelmi szakszolgálattól.
A gyámhivatal az átmeneti nevelés elrendeléséről határozatban dönt.
A szülők szülői felügyeleti joga szünetel az átmeneti nevelés ideje alatt, ezért a gyermek részére gyámot rendel.
Az átmeneti nevelést évente (három év alatti gyermek esetén félévente) felül kell vizsgálni.
Amennyiben a szülők saját hibájukból nem változtatnak körülményeiken az átmeneti nevelés megszüntetése érdekében, vagy a gyermekkel nem tartanak rendszeres kapcsolatot, akkor a gyámhivatal pert indíthat a szülői felügyeleti joguk megszüntetése iránt, vagy a gyermeket örökbe fogadhatónak nyilváníthatja.
A gyámhivatal a szülő kérelmére vagy hivatalból a gyermek átmeneti nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn.
Pénzbeli ellátások és támogatások
Felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújításra vagy bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására bérlői jogviszony megvásárlására.
Ez a pénzbeli ellátási forma azoknak a gyermekeknek az érdekét szolgálja, akiknek külön élő szülője a tartáshoz átmenetileg nem tud hozzájárulni.
Helyettük az állam előlegezi meg a tartásdíj összegét, amelyet a kötelezett szülőnek kamatostól vissza kell fizetnie az államnak.
Az eljárás a tartásdíjra jogosult gyermek gondozó szülőjének, törvényes képviselőjének illetve a nagykorúvá vált, középiskolai tanulmányait folytatót, legfeljebb huszadik életévét betöltő jogosult gyermeknek kérelmére indul.
Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítja, az a kérelem benyújtása napjától esedékes, legfeljebb 3 évig tart.
A folyósítás indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 3 évre ismét elrendelhető.
A támogatás iránti igényt a kérelmező, a lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnál, a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb 24. életévének betöltéséig, vagy ha a nagykorúvá vált fiatal felnőtt még tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll, a tanulmányainak befejezéséig, de legkésőbb 25. életévének betöltéséig terjesztheti elő.
Szeptembertől a gyermek rendszeres iskolába járásához kötik a családi pótlék folyósítása
Kapcsolattartás szabályozása
Az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse.
A gyámhivatal vita esetén a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik.
A kérelemhez csatolni kell a házasság felbontásáról szóló jogerős bírósági ítéletet.
A kapcsolattartási jog formái: folyamatos és időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatása, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés.
A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő nem él vagy tartósan akadályozott, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa jogosult.
A gyámhivatal a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával - tárgyalás megtartásával - rendezi.
Ennek során a szülő és más kapcsolattartásra jogosult a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről, az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról, valamint - szükség szerint - egyéb formáiról megegyezhetnek.
Egyezség hiányában a gyámhivatal a szülő és más kapcsolattartásra jogosult méltányos érdekére, körülményeire és a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében határozattal dönt.
A gyámhivatal a kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet elutasítja, ha a jogosult a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, illetőleg a szülő szülői kötelességeit saját hibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta és magatartásán nem változtatott.
A kapcsolattartási jogot a gyámhivatal megvonhatja.
A nemzetközi gyakorlatban már régóta szerepel ez a fogalom, de Magyarországon még nem bevett szokás, hogy a szülők házasságának felbontását követően a közös gyermek, vagy gyermekek mindkét szülővel egyforma mennyiségű időt tölthetnek.
A váltott elhelyezésre csak akkor van lehetőség, ha erről a szülők a válás során megegyeztek, és a bíróság a válókeresetben leírt egyezséget jóváhagyja, valamint jegyzőkönyvbe, majd ítéletbe foglalja.
A családi pótlék mindkét szülőnek jár, egyenlő arányban, tehát 50-50 %-ban megosztva.
Ehhez a folyósító szervnél két külön igénylést kell leadni, az egyiket az édesapa, a másikat az édesanya készíti el, mindkettőben fel kell tüntetni, hogy bírósági ítéletre hivatkozva kérik a megosztást.
A családi pótlék összege az egyedülálló szülő részére folyósítandó összeg, két részre osztva.
Minden hónapban a bankszámlára jóváírva, vagy készpénzben lakcímre utalva.
A családi pótlék igényléshez az szükséges, hogy a gyermek lakcíme megegyezzen az igénylő lakcímével.
Ezért célszerű a gyermek(ek) lakcímkártyáján mindkét szülő címét feltüntetni.
Családi adókedvezményt is meg lehet osztani.
A gyermek személyi igazolványának kiállítását, meghosszabbítását elintézheti az egyik szülő önállóan is, ehhez viszont a másik szülőtől egy nyilatkozat szükséges.
tags: #csaladi #potlek #szuloi #haz #elhagyasa