Csapo Szuzsanna ingatlan: történet és jelenkori értelmezés

A téma az ingatlantörténet és a személyes vonatkozások összefonódását vizsgálja, fókuszban a Csapó utca 23. szám alatti ingatlannal és annak történeti tulajdonosainak örökségével. A források alapján 1642-től 1845-ig nyomon követhető a ház gazdája- sorozat, amely az akkori társadalom és gazdaság sokoldalú működését is tükrözi. 1845-től Koncz Lajos kereskedő háza volt az ingatlan, majd 1869-ben mélyebb adatok kerültek rögzítésre a családtagokról és a lakók összetételéről. A 20. század elején Sipos Bálint kőművesmester építészeti tevékenysége vált meghatározóvá az épület karakterében, amit a helyi hatósági dokumentumok és térképek is alátámasztanak. A római kortárs kontextusban a ház mai formája és tervrajzai a század első évtizedében fogalmazódtak meg, különösen az utcafronti homlokzat és kapuátvezetés tekintetében.

A történeti jegyzetek és az ingatlan mai állapota

Az 1869-es népösszeírás szerint az ingatlan a Koncz Lajos által korábban birtolt csapó utca 319-es ház volt, ahol id. Koncz Lajos önálló kereskedő lakott a családjával Debrecenben. Felesége, Király Zsuzsánna, és gyermekei is a házban éltek. Az I. lakásban id. Koncz Lajos önálló kereskedő lakott, míg a II. lakásban Stein Imre mérnök lakott. A 1872-es kataszteri térkép már oldalhatáron álló népi lakóházat ábrázolt a helyszínen.

Utcakép és történeti térkép a Csapó utca 23. szám környékéről

1905-1910 között Sipos Bálint kőművesmester építési tevékenységet végzett az ingatlanon, amely a XX. század elején meghatározóvá tette az épület városképi jellegét. A tanácsi mutatókönyvek alapján ezen években engedélyt kért és végzett építési tevékenységet a ház környékén, így a kapuáthajtó és az utcai front kialakítása valószínűleg e korszakban születhetett meg. 1937-es adatok szerint a házban több fontos személy élt, köztük Sipos Bálint, a családtagok és más részben híres személyiségek. A 1939-es adatokban Sipos Bálint mint építészt jegyzik, és 1948-ban a ház védendő értékeként az utcafronti homlokzat rekonstruálása és felújítása kerül említésre.

Historikus források és családi nyilvántartások a Csapó utcai ingatlanról

Az ingatlan elhelyezkedése és karaktere

A jelenlegi rendeltetés közfunkció, kávézó, és a földszinti lakás jellegzetesen régi városi lakóház jellegét őrzi. Az adatok szerint az utcafronti homlokzat rekonstruálva felújítva az utcaképi jelentőségű elemek közé tartozik. A ház története során több tulajdonos váltotta egymást, de az épület legfontosabb jellemzője az időtálló téglaboltozatos helyiségek és az 1905-1910 közötti építési periódus részletei. A 1937-es választási dokumentumokban is megjelenik a ház, ahol Sipos István rajzoló és Sipos László építész neve szerepel.

< tagimg>Csapó utca 23. homlokzata - 20. századi rekonstrukció

Építészeti és társadalmi összefüggések

Az ingatlan nem csak épület, hanem családtörténet, amelyben Történeti Tár és a Déri Múzeum gyűjteménye alapján feltárt adatok mutatják be a 17-19. századi tulajdonosok sorrendjét, a későbbi építészeti beavatkozásokat, és az épület funkcióváltozását. A földszinti lakásban 1869-ben űrtartalékos és funkcionális elrendezés volt: 3 szoba, 2 kamra, 2 konyha, 1 pince és 1 félszer volt megadva. A másik lakásban pedig mérnök lakott. A történeti adatok alapján az ingatlan a városi kereskedelmi élet és vallásos feleződés szemszögéből is kiemelt helyet foglal el.

Részletes családi lista és tulajdonosi adatok

Történeti adatok és források

Az adatok forrásai között szerepel a Tiszántúli Néplap 1948. június 25-ei cikke, amely a lopásról és a környező építkezésekről szól. A Déri Múzeum Történeti Tár és a MNL HBML IV.B gyűjteménye gazdag részletekkel szolgálnak a 1642-től 1845-ig terjedő tulajdonosi láncról, az 1869-es népösszeírásról és az 1905-1910 közötti építési életről.

< tagimg>Források: Déri Múzeum és MNL HBML gyűjtemények

Az ingatlan mai értelmezése és megőrzése

Jelenleg az ingatlan turisztikai és kulturális értéket képvisel, ahol az utcaképi elemek megőrzése kiemelt fontosságú. Az utcafronti homlokzat rekonstruálása és felújítása hozzájárul a városi történeti örökség megőrzéséhez. A történeti adatok alapján az ingatlan kiindulópontja a XVII-XVIII. századi telekviseletekben keresendő, majd a századfordulón végzett építkezések alakították a mai kinézetet.

Adatkapcsolatok és ellentmondások

A források részletezik a családi összetételt, az alkalmazottak nevét, a vallási felekezetet és az építészeti beavatkozásokat. Ugyanakkor a történeti térképek és tanácsi jegyzőkönyvek alapján feltárható, hogy az épület karaktere egészen a XIX-XX. század elejéig folyamatosan formálódott.

ÉvTulajdonosJellemzőForrás
1642Szabó Csintalan MihályElső ismert tulajdonosHelyrajztörténet, Déri Múzeum
1845Koncz LajosKereskedő házaForrás: MNL HBML IV.B. 1109/p. 15. k.
1869id. Koncz LajosÖnálló kereskedő lakójaNépösszeírás
1905-1910Sipos BálintKőművesmester építkezésTárgyi dokumentumok

tags: #csapo #zsuzsanna #ingatlan

Népszerű bejegyzések: