Veszprém Kiss Lajos-lakótelepe: a semmiből épült egyetemi városrész története
A Kiss Lajos-lakótelep története Veszprém második világháború utáni újjáépítéséhez kapcsolódik, amikor a bombatalálatok súlyos sebeket ejtettek a városon. Az építkezés 1950-ben indult, és a korabeli beszámolók szerint a hetvenes évek elejére lényegében be is fejeződött. A lakótelep nem egyszerre, hanem több ütemben nőtt ki a korábbi üres területből: az első házak után újabb tömbök, közintézmények, majd kereskedelmi és szolgáltatóegységek követték egymást.
Az 1958-as tudósítások szerint a korszerűnek számító lakótelepen egyes házakat szinte csak sártengeren át lehetett megközelíteni, a gyér közvilágítás pedig különösen a késő esti és a kora reggeli közlekedést nehezítette. A városi tanács ezért járdaépítést, aszfaltozást és a világítás bővítését határozta el. Hatvan új kandeláber felszerelését tervezték, emellett kerítést kapott az óvoda és a napközi is.
1959-re már 425 lakás épült fel a telepen, és a korabeli beszámolók szerint ez még csak a program egyharmadát jelentette. Az építők további tíz évre előre gondolkodtak: újabb lakóházak mellett éttermet, korszerű iskolát és más kiszolgáló létesítményeket is terveztek. A legnagyobb gondot a munkaerőhiány jelentette, miközben a beruházás a város fejlődésének egyik mintapéldája lett.
A lakótelep egyik legizgalmasabb fejezete 1964-ben kezdődött, amikor a bejáratánál megindult Veszprém és a megye első középmagas, tízemeletes házának építése. A különleges, egyedi tervezésű épülethez további szolgáltatóegységek és egy ABC is kapcsolódott. A terveket az ÉM Lakóépülettervező Vállalat 3-as csoportja dolgozta ki, a korabeli lap pedig kiemelte: a ház és a körészervezett funkciók kialakításában Márton István Ybl-díjas építész és munkatársai játszottak kulcsszerepet, aki a források szerint az egész Kiss Lajos-lakótelep formálásában is részt vett.
„A vad mező helyén kész lakások álljanak” - így indult a Kiss Lajos-lakótelep megteremtése a KISZ által szervezett „KL akció” keretében 128 lakás építésébe fiatalok kezdtek bele az 1960-as évek közepén. A résztvevők saját munkájukkal építették leendő otthonaikat, miközben az építkezés ütemét az anyagellátás és a közművek kiépítése is befolyásolta. Először a gyommal benőtt mezőt kaszával tisztították meg, itt jelölték ki a házak helyét. Néhány épületnél már az alapok és a falak is elkészültek, főként ott, ahol építőiparban dolgozók vettek részt.
A főútvonal mentén sorfákat ültettek, sövényekkel és díszcserjékkel próbálták barátságosabbá tenni a városrészt. 1964-ben pedig a Kiss Lajos-lakótelep egyik legemblematikusabb eleme, a megye első tízemeletes háza készült el, amelyhez szolgáltatóegységek és egy ABC is kapcsolódott. A korabeli tudósítások szerint Márton István tervei és társai nélkül aligha születhetett volna meg ez a korszerű lakótelep, amely a háború utáni Veszprém egyik legnagyobb városépítő vállalkozásává vált.
1970-ben már a mai Egyetem városrész felé közeledtek a felépült tömbök, és 1971-ben az építők tiszteletére emlékoszlopot avattak a Stadion utca és a Dugovics utca sarkán. Ekkor már egyértelmű volt, hogy ez a lakótelep nem csupán lakóterület, hanem a város fejlődésének meghatározó mérföldköve, amely a későbbiekben egyetemivá, s egyben a megye első tízemeletes lakótelepévé vált.
Az 1950-es évektől kezdődően a Kiss Lajos-lakótelep egyre inkább önálló városrészként funkcionált, ahol 1959-re 425 lakás készült el, és a következő években további tömbök, közintézmények és kereskedelmi egységek bővítették a kínálatot. A hetvenes évek elejére lehetővé vált a bérlakások tömeges megvásárlása, ami jelentősen átrendezte a lakótelep társadalmi összetételét: a bérlők élete a tulajdonosi szemlélet felé mozdult el, miközben a lakótelep lakóinak aránya továbbra is a város lakosságának jelentős részét tette ki.
Az 1990-es években történtek a legfontosabb fordulatok a lakótelepen: a bérlők tömeges megvásárlása, a közösségi szervezetek megerősödése és a városrész közösségi élete felpezsdítése. 1997-ben Molnár Ernő vezetésével megalakult a Lokálpatrióták a Városért Egyesület, amely a közterületek felújítására, padok és parkolók újítására, sőt ünnepi események szervezésére is készségesen összefogott. A Haszkovó-lakótelepen pedig a Haszkovó Polgárőrség és a Virágzó Veszprém Egyesület szervezéseival igyekeztek a telep nyugalmát és biztonságát megőrizni, bevonva a közösséget is a programokba.
Ma a Kiss Lajos-lakótelep Veszprém egyetemi városközpontjává lett: a megemelt szociális és közösségi élettel, tízemeletes panelekből álló lakóteleppel és az itt élő több mint 18 ezer emberrel. A telepen belül külön városrészek alakultak ki - Stromfeld-, Halle-, Március 15-i és Haszkovó-lakótelep -, amelyek mind hozzájárultak a közösségépítéshez és a város hosszú távú fejlődéséhez. A lakótelephez kapcsolódó címerben pedig a hullámos vonalak az uszodára, a fának a zöld övezeteket, a sematizált kézilabda a sportot, a VÁÉV-ÉPÍTŐK pedig a földműves és építő közösséget jelölik.
Elsőszombat. Ünnepélyes Szűz Mária- köszöntő. Élő közvetítés 17- órától. Augusztus 1- 2026
A városrész mai arcát formáló közösségek
Az utóbbi évtizedekben a közösségépítés kiemelt szerepet kapott: 1997-ben Molnár Ernő vezetésével megalakultak a Lokálpatrióták a Városért Egyesület, akik a közterületek felújításán túl ünnepi eseményeket is szerveznek a lakók számára. A Haszkovó Polgárőrség és a Virágzó Veszprém Egyesület Jung Edina vezetésével a telep nyugalmát és közösségi részvételt tűzte ki célul, és megvalósítják a Virágos Veszprém programot, az ajándékosztást, a főzőversenyt és a futballtornát is.
Az évtizedek során kialakult városrészek - Stromfeld, Halle, Március 15-e és Haszkovó - egymást kiegészítve adnak otthont Veszprém egyetemi központjának, amely a földrajzi és társadalmi adottságokat figyelembe véve a város fejlődésének motorja marad. A lakótelep által felépített infrastrukturális és társadalmi hálózat ma meghatározza a városrészek együttműködését és közösségi életét.
Gyors tények a Kiss Lajos-lakótelepről
- Az építés 1950-ben kezdődött és több ütemben valósult meg.
- 1964-ben megépült a megye első tízemeletes háza és kapcsolódó szolgáltatások.
- A KL-akció keretében 128 fiatal épített lakásokat a területen.
- 1971-re emlékoszlopot avattak a Stadion utca és a Dugovics utca sarkán.
- 1993-ban lehetővé vált a bérlők számára a lakások megvásárlása.
- 1997-ben megalakult a Lokálpatrióták a Városért Egyesület.
tags: #csepeli #lakotelep #veszrem