csernus norbert ingatlan: áttekintés a Hinka, Dietrich, Lazánszky és rokon fondokról
Az alábbi cikk a Buda-Fővárosi Levéltár fondjainak szemelvényeit dolgozza fel, különös tekintettel a családi és jogász-generációk iratainak anyagára, amelyek a 18-20. században keletkeztek és a magyar ingatlan-, vagyon- és közszolgálati kontextusban értelmezhetők. A források tükrözik, hogy H.József Pestre költözött, s tartalmukban személyi iratok, periratok, kéziratok és hivatalos levelezések egyaránt megtalálhatók. Ezen dokumentumok segítenek megérteni a korabeli jogi, közigazgatási és hatalmi viszonyokat, valamint a családi vagyon átruházásait és ügyleteit.
Hinka-család iratai (Fond) - személyi és ügyvédi iratok hálója
HINKA József, id. (1781-1847?) és az ezt követő generációk iratai részletesen bemutatják a személyi és családi okmányokat, az ügyvédi meghatalmazásokat, a fontos perek elaborátumait, valamint a levelezést és nyugtákat. Itt találhatók az 1843-as THALHERR Mihály bárói oklevele, a FEYES Antal kir. ügyigazgatóval kötött levelezés, és egyebek, amelyek kifejezetten Pestre költözésre utalnak. A fond többek között tartalmazza a 1848-as választási és országgyűlési belépőket, eskü aláhivatásokat és a belső közigazgatási kapcsolatokkal kapcsolatos anyagokat is.
Ifj. Hinka József irataiban dominálnak a személyi iratok és a mellékletek, továbbá érdekesek TOLDY Ferenc saját kezű levelei és a hazai politikai helyzetre vonatkozó kéziratok (1860), 1868 és 1870-es esküdtszéki meghívók. Hinka László iratai elsősorban személyi iratok, de értékesek a pécsi püspöki és káptalani uradalmak vagyonkezelésére vonatkozó dokumentumok is. Hinka Miklós iratai személyes jellegűek, és a család jogi-ügyleteire utaló részleteket tartalmaznak.
A HINKA-család történetét összefogó fond tehát négy jogász-generáció személyes és ügyvédi iratait foglalja magába, bár tartalmuk elhelyezkedése és a felvételi dátumok szerint változik. A fond szabadon kutatható, és hozzáférhető az érdeklődők számára, ami lehetővé teszi a pesti polgárság, az ügyvédi pálya és a családi múlt közvetlen megismerését.
DIETRICH-család iratai (Fond) - erdélyi gyökerek és katonai-diplomáciai töredékek
A DIETRICH-fond a Szeben környéki német származású Dietrich-család iratait foglalja magában, amely Erdélyi szász eredetű, s a család az évszázadok során különböző birtokokhoz és jogi kapcsolatokhoz fűződött. Az ősi ős, D. János evangélikus lelkész lehet, akinek halála 1808 előtt történt. A családi nyomok közé tartozik D. Sámuel postókészítő, felesége Josepha Susanna Grau, és gyermekei: Carl Samuel, Samuel Adolf, valamint más rokonok, akiknek jogi és birtokot érintő iratai fennmaradtak.
Az iratokból kifejezetten értelmezhető, hogy a Dietrich-család tagjai között a földbirtokok és az öröklési jogok átszövik a két világhódító évszázadokat: 1800-as évek végéig sok peres és szerződéses irat maradt fenn, amelyek a birtokok leírásait, becsléseit, adózási és tulajdonosi viszonyokat dokumentálják. A fond hangsúlyos elemei között szerepelnek a családi levelek, a feljegyzések és a jogi iratok, amelyek a birtokok és kapcsolatok dinamikáját mutatják be Dánián, Csernék és más magyarországi településeken.
LAZÁNSZKY-család iratai - birtok és per, 1809-1848
A LAZÁNSZKY-család iratai a Magyarország és Csehország közti rokoni kapcsolatokból, valamint a birtokjogi vitákból tevődnek össze. A fond az 1809-ben elhunyt Miksa ezredes hagyatéki pereit, hagyatéki leltárakat, bírósági határozatokat és költség-jegyzékeket tartalmazza. Itt részleteződik a családi örökhagyó házassága, a gyámkezelés és a pereskedés menete, amely a prágai iudicium delegatum militare mixtum és az országos bíróság előtt zajlott.
Az iratok a LAZÁNSZKY Miksa örökhagyó három gyermekét érintik, továbbá a gyermekek gyámságát és a kapcsolódó jogi ügyleteket, amelyeket GLÜCKSELIG dr. képviselt. A fond alakulásában fontos szerepet játszik L. József cserneki MARKOVICH Antónia feleségül vétele, amely révén a DŐRY-örökösök és a MARKOVICH-család vagyonjogi iratai kerültek a gyűjteménybe. A levéltári anyagban megjelenik a Strzesmitz uradalom leírása, a Heves megye Erdőtelek úrbér-rendezése és több magyarországi birtok története is.
Matéka (Matyéka) család iratai - idegenforgalom és kulturális élet nyomai
A Matéka fond jelentős része a Mátéka Béla idegenforgalmi tevékenységének iratait foglalja magában: javaslatok, prospektusok és cikkeik, amelyek a budapesti idegenforgalom 20. századi előkészítéséhez és működéséhez nyújtanak információt. A család története 1800-as évek elejére nyúlik vissza: Matyéka Éliás foglalkozása szatócsüzlet volt a budai Várban, és fiuk, Matyéka Károly zenész és tanár, aki Párizsban is megfordult, majd később Budapesten tevékenykedett. A fondban beszámolók találhatóak a budapesti és külföldi karrier részleteiről, végül Béla nevű fia, aki a kereskedelmi és jogi tanulmányokkal foglalkozott, illetve a 1910-es évek eseményeit is megörökítik.
Rezey - Vavrek családi levelezés - politikai történések és kapcsolatok
A Rezey - Vavrek fond főleg leveleket foglal magában, amelyek Rezey József és felesége menekülése utáni időkből származnak, és a török birodalom területén történtekre vonatkoznak, a Makk József-féle összeesküvés körül írják meg a korszak eseményeit. A fond tartalmazza Vavrek János mérnök torinói szabadkőműves oklevelét és kötényeit, illetve Júlia nevű özv. Wassilievics Nyagul Júlia névjegyét és Vámbéry Ármin részvétnyilatkozatát. A források részletezik a szabadságharc bukása utáni menekülést és a politikai kapcsolatok hálóját.
Gyakorlati megközelítés és felhasználási lehetőségek
A fondok alapján kutatók és érdeklődők az alábbi témákban találhatnak értékes információkat:
- jogi és periratok a 18-19. századi Magyarországon;
- családi vagyon és öröklési jogok dokumentálása;
- honosodási és elbirtoklási ügyek;
- hivatali és közéleti levelezés (ügyvédi meghatalmazások, kinevezések, bírósági határozatok);
- irodalmi és kulturális tevékenység kapcsolódó iratai, különös tekintettel a vonatkozó korokra;
- hadilevelezés és katonai pályák dokumentálása (diplomáciai és katonai összefonódások).
tags: #csernus #norbert #ingatlan