Dombházak és konténer dombházak Magyarországon: föld alatti otthonok jövője
Egy négy éve megszületett elképzelés hamarosan valósággá válik: Magyarországon elkészülnek az első konténer dombházak. A földdel borított dombházak - más néven földházak - nem számítanak újdonságnak. Az elmúlt évtizedekben számos kísérletező szellemű építész és házépítő hozott létre egyedi, fenntartható otthonokat világszerte, köztük Magyarországon is. A moduláris kialakításnak köszönhetően a konténer dombházak gyorsan és egyszerűen felépíthetők, könnyen szállíthatók és bővíthetők.
„Az új építésű lakóházak építési költsége és rezsije általában igen magas. Kiemelte: a lakóházak ráadásul nagy területet foglalnak el az egyre kisebb építési telkekből, míg a konténer dombház esetében megmarad a teljes zöldterület, mivel abból semmit sem foglal el az épület. A feltaláló számra az ötlet megvalósításában a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a szállítókonténert hogyan lehet annyira erőssé és időtállóvá tenni, hogy a rá halmozott föld alatt évekig, évtizedekig, ép maradjon. Az elmúlt négy év az ötlet megvalósításával telt. A lakóházakon túl akár ipari csarnokok is épülhetnek a föld alatt a megerősített szállítókonténerekből, így az előnyök még hatványozottabban érvényesülhetnek.
Az építőipari generálkivitelezés egy olyan szakma, ahol mind az ügyfél, mind a vállalkozó folyamatosan tanul. Aki nem hajlandó tanulni, az előbb-utóbb kiesik a rendszerből. Itt sokszor előadódnak olyan helyzetek, amelyek mindkét fél érzelmeire igencsak hatással vannak. Ez dombházak és ökoházak kivitelezésénél hatványozottan így van. Nem maga a szituáció az, ami minősíti az embereket, hanem az erre adott válaszaik.
Dombházakat és földtéglás rendszerű házakat kivitelezni nem egyszerű. Mivel sajnos kevesen vannak már, akik még nagy tapasztalattal rendelkeznek ilyen téren, így sokszor magunknak kell megszereznünk azokat. Ugyanez igaz a kenderházakra és minden természetes építőanyagra. Mi sem úgy születtünk, hogy ezeknek a birtokában lettünk volna, de az évek és több generálkivitelezés során az építkezéseken a folyamatos fejlesztések és kísérletezések eredményeképpen olyan értékes információkhoz jutottunk, amit bátran mondhatunk egyedülállónak a maga nemében.
És mi a cél? A ház megépülése? A közös élmények? A közös fejlődés? A tanulás? A példamutatás? Valami merőben új dolog létrehozása? Valójában, mindenkinek a személyiségétől, neveltetésétől és helyzetétől függően más. Mivel családi vállalkozás vagyunk és úgy döntöttünk, hogy nem is kívánunk sokkal nagyobbra nőni, így egyszerre legfeljebb 3-4 építkezést vállalunk. Ezt is főleg Pest, Heves, Nógrád esetleg Jász-Nagykun-Szolnok megyék területén.
Ehhez azért igyekszünk tartani magunkat, mert családos emberek vagyunk és mindannyiunknak (beleértve az alvállalkozókat is) fontos az egészséges egyensúly a munka és a magánélet között, egyik sem mehet a másik rovására. Kérdésem: Mennyi lett a végleges költség? Nálunk, az építkezéseken - generálkivitelezés esetén - adott a rendszeres mérnöki felügyelet, így nem sérülnek az építészeti értékek és a technológiai előírások.
A domház tervezés technológiája még nem igazán elterjed Magyarországon, azonban már több tucat hasonló családi ház terv készült. A dombház felépítményén nincs hagyományos tető, lényegében boltívekből és kupolákból áll az épület tervezése, amit különböző vastagságú ültető közeg borít, meghatározva azt hogy milyen zöldtető illetve növényzet kerül a családi ház tetejére. Ez a fajta családi ház kis idő elteltével teljesen beleolvad a környezetébe anélkül hogy ez a dombház szerkezetét bármiben is károsítaná, sőt! A ház jó hőszigetelése miatt alacsonyabb a hűtésre és fűtésre költendő összeg. A felújításra szánt összeg sem eget verő egy ilyen családi háznál, mivel nemigen akad felújítani való. A homlokzatot sem kell vakolni, a cserepeket sem kell újra rakni.
2017. A megszokottól eltérő dolgokra félve, kétkedve tekintünk. Biztonságos? Megéri belevágni? Nem történik ez az építkezésben sem máshogyan. Valószínű, hogy itt az ideje elgondolkodnunk a jól bevált építési, építkezési módok leváltásán, ezzel is hozzásegítve magunkat egy fenntarthatóbb világ kialakításához. Született már írásunk a dombházakról, de most egy olyan építési technológiát ismertetünk, amely sokak számára lehetővé teszi a saját, független otthon kialakítását. Ez a cikk több mint 2 éves.
Miért ismert a dombház és milyen technológiák vannak mögötte?
Pár szóban azért érdemes felidézni, hogy mik is azok a dombházak, hogyan kell ezeket elképzelni. Pont úgy néznek ki, mint a Gyűrűk Urában a hobbit házikók. Kialakításuk régre, több ezer évre nyúlik vissza. A magyar történelemben, építészetben is találkozhatunk földbe süllyesztett házakkal, a veremházakkal. Ezeknek két fajtáját különböztetik meg. A dombházakra jellemző, hogy vonalaik ívesek, alapjuk többnyire körökből épül fel, oldalfalaik is íveltek, a terek kupolában végződnek. Az épület jelentős részét föld fedi, ám ablakok, bevilágítók gondoskodnak a megfelelő fényviszonyok kialakításáról. Szerkezetéből, formavilágából adódóan sajátos, különös érzés keríti hatalmába a dombházba lépőket.
A vályog építkezés nem mai technológia, számos előnnyel rendelkezik: elsők között érdemes megemlíteni, hogy a felhasznált alapanyagok 100%-ban természetesek, így bármikor könnyedén visszakerülhetnek a természetbe. Ezen felül jó hőtároló, szabályozza a helyiségek páratartalmát, belső klímáját, pozitívan befolyásolja az épület akusztikáját. Hátránya a vízérzékenység és a kisebb mértékű szilárdság. De! A szupervályog épület a következő alkotóelemekből épül fel: mivel (jelen esetben) dombház építéséhez használjuk fel a szupervályogot, ezért a kiásott földkeveréket összekeverve cementtel, amely stabilizáló anyag szerepét tölti be, tudjuk felhasználni a körszövött, egybefüggő (még nem feldarabolt) polipropilén zsákok (liszteszsák) megtöltésére. Ezt úgy kell elképzelni, mint ahogyan a kolbászt is töltik. Az épületnek megfelelő alapot kell kiépíteni úgy, ahogy egy megszokott ház esetében is tennénk. A megtöltött zsákot a megtervezett forma szerint rétegesen lefektetjük. A zsákok stabilizálására a rétegek közé szögesdrótot helyezünk, amely úgy viselkedik, mint a modern építkezésben a kötőanyag, minden egyes réteget tömörítünk. Dombház lévén az épület jelentős részére kerül földborítás, amely magával hozza a földben élő régcsálókat, kisállatokat, nedvességet. Ezek ellen üvegszálas hálóval, párazáró fóliával védekezünk.
Dombházak és szupervályogból készült házak esetében íves formákkal, kupolákkal találkozunk. Jogosan merül fel a kérdés: miért van ezekre szükség? A választ a statika tudománya adja meg. Az ívelt szerkezetek teherbírása, terhelhetősége és a külső hatások (pl.: földrengés) elleni ellenállóképessége sokkal nagyobb, mint az egyenes vonalakat követő szerkezeteké. A szerkezetre ható erők az ív mentén eloszlanak, nem úgy, mint az egyenes épületszerkezeteknél. Az előző pontban ismertetett hosszú hurkából álló szupervályogból könnyedén alakíthatunk ki ilyen ellenálló, stabil, egybefüggő, egységes (monolit) szerkezeteket. A kupolás építkezés mellett szól, hogy ugyanakkora tér kialakításához, mint amelyet hagyományosan alakítanánk ki, kevesebb építőanyag szükséges, kevesebb felületet hozunk létre. A kevesebb felület eredménye, hogy kisebb felületen hűl le az épületünk, kevesebb hőenergiát kell felhasználnunk, vagy nyáron kisebb felületen melegszik fel. Az egy vonallal megrajzolható kupola ránézésre félgömb formát alkot. A másik esetben két sugarat használunk, egyet az alapkör megrajzolására, egyet pedig a kupola ívének megrajzolására.
Az utóbbi években egyre több dombház, vagy más néven földház bújik ki a földből. Ennek egyik oka, hogy egyre többen keresik a természetközeli lakókörnyezetet. Újra megjelenik az embereknél az egyéniség iránti igény, nem mindenki szeretne ugyanúgy élni, mint a tömeg. 2021 őszén pattant ki Tóth Zoltán László fejéből a gondolat, hogy mi lehetne a tökéletes megoldás a „hol éljünk?” kérdésre, ha hatékony, fenntartható környezeti megoldásokban gondolkozik az ember. Tengeri fém konténert, amit hajókon szállításra használnak, és amikből van 40, 20 lábas „High cube” típusú, azokat ássuk le föld alá dombház szerkezetként. Ez önmagában nem elég, mert a tetőlemeznek nincs teherbírása, és a vaslemez is elrohad a föld alatt. A megoldás, és egyben a találmány lényege - ami szabadalom alá lett helyezve - az a födém.
Tanyán nőttem fel, a természet szeretete a lényem része lett. Rossz látni, hogy manapság olyan építkezések folynak, ahol az állatok kiszorulnak, abszolút nem környzetkímélőek és nem is passzolnak az adott tájba. A konténer dombház építése ezzel szemben nem vesz el a zöld felületből így a legkörnyezettudatosabb építési forma. Nagy előnye, hogy kiásható, elszállítható, eladható. De ugyancsak az előnyei közé tartozik, hogy földrengés biztos a fémszerkezet és a földalatti elhelyezkedése miatt, ahol nincs lengés, ha elromlik a fűtés, nem lehet benne megfagyni, a föld alatti klíma miatt. Az épület teteje termőfelület marad, így van lehetőség saját kert létrehozására, saját élelmiszer termelésére, vagy akár állatok tartására is. Egy domboldalban akár egy lakótelepet is létre lehet hozni, ami nem változtat a környezeten, ellenben az ablak előtt mászkálhatnak akár az őzek is. A konténer dombház minimális karbantartást igényel, de az építési sebességben is nagyon hatékony. Talán a leggyorsabb építési forma, mivel a konténer helyének kiásása, a konténer lekezelése előkészítése után már le is helyezhető a föld alá, ami szerkezetkész állapotot jelent.
Konténer ház, 2 szintes, 15 nap alatt
tags: #dombhaz #epitest #vallalok