Az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer 50 éve Magyarországon
A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) 2023. november 16-án konferenciát rendezett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Általános és Felsőgeodézia Tanszékén, "Ötven éves az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszerünk" címmel. Az eseményen a Lechner Tudásközpont szakemberei is részt vettek, kiemelve a geodézia, mint a nemzetgazdaság alapvető infrastruktúrájának fontosságát.
A konferenciát dr. Rózsa Szabolcs, az MFTTT elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy ötven évvel ezelőtt nemcsak az egységes ingatlan-nyilvántartás alapjai kerültek lefektetésre, hanem számos, a mai napig használt geodéziai fejlesztés is született. Példaként említette a HD-72 geodéziai dátumot, az EOV vetületi rendszer bevezetését, valamint a vízszintes és magassági alappont-hálózatokat.
Dr. Kurucz Mihály, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára tartotta a nyitó, vitaindító előadást, amely az egységes ingatlan-nyilvántartás kialakulását, fejlődését és jelenlegi állapotát ismertette. Kiemelte az 1973-ban létrejött rendszer jogi hátterét, valamint a telekkönyvi és kataszteri nyilvántartás közötti ellentétek kiküszöbölésének szükségességét. Véleménye szerint a naprakész ingatlan-nyilvántartásnak lehetővé kell tennie a változások azonnali elbírálását és átvezetését, ami azonban még nem valósult meg teljes mértékben.
Dr. Vincze László, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának nyugalmazott főiskolai docense az elmúlt 50 év egységes ingatlan-nyilvántartási oktatásáról tartott előadást. Az oktatás három területen zajlik: földmérő és földrendező, ingatlan-kataszteri és ingatlan-nyilvántartási szervező képzésben. Részt vettek a számítógépesítés utáni oktatásban, valamint nagy hangsúlyt fektettek a Digitális Alaptérkép (DAT) szabványainak oktatására.
Sándor József, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. képviseletében felidézte az 1973-as szabályozás jogi előzményeit, a telekkönyvet és a katasztert. Megemlítette, hogy Budapest belső kerületeinek kataszteri felmérése a mai napig a legjobb minőségű, bár 25 évig tartott. Kiemelte, hogy a '60-as évek végére a telekkönyvi és kataszteri térképek közötti ellentmondások olyan mértékűek voltak, hogy szükségessé vált az egységes ingatlan-nyilvántartás bevezetése.
Iván Gyula, a Lechner Tudásközpont ingatlan-nyilvántartási vezető szakértője az egységes ingatlan-nyilvántartás nemzetközi vetületeiről és hazai hozzájárulásairól beszélt. Magyarország 1973-ban a negyedik volt a világon az egységes ingatlan-nyilvántartás bevezetésében. A '90-es évektől kezdve a nemzetközi szakértők is felfedezték a magyar rendszert, amely egyre nagyobb elismerést szerzett, különösen az Osskó András kollégának köszönhetően a Nemzetközi Földmérő Szövetségben (FIG). A magyar ingatlan-nyilvántartás a 2010-es évtizedre világhírűvé vált.
Dr. Mihály Szabolcs, a FÖMI nyugalmazott főigazgatója a FÖMI szerepét mutatta be az egységes ingatlan-nyilvántartás térinformatikai alapjainak megvalósításában. Hangsúlyozta a közös térbeli referenciaalapok, mint a HD-72 geodéziai dátum, az EOV vetületi rendszer és az alapponthálózatok megteremtését. A FÖMI dolgozta ki az első hazai térinformatikai szabványokat is, amelyek alapul szolgáltak a XXI. század első két évtizedének kataszteri térképi tevékenységéhez. Említést tett a FÖMI-ben 1980 óta zajló távérzékelési fejlesztésekről is.
Doroszlai Tamás, a Lechner Tudásközpont Földügyi Osztályának vezetője előadását Iván Gyula prezentálta. Az előadás az egységes ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszereinek fejlesztését tárgyalta 1992-től kezdve, a centrális rendszertől a Komplex Decentrális Ingatlan-nyilvántartási Rendszeren (KDIR) át egészen az ügyfélkapun keresztüli szolgáltatásig (Földhivatal Online). Az elmúlt 30 év fejlesztéseinek köszönhetően nem ismert olyan bírósági eljárás, amely az informatikai rendszerek működésének hibájából keletkezett volna.
A "Geodéziai alapok" szekciót dr. Rózsa Szabolcs, a BME Építőmérnöki Karának dékánja nyitotta meg, aki a HD-72 geodéziai dátum létrehozásáról és jelentőségéről beszélt. A HD-72 geodéziai dátum a GRS67 (Geodetic Reference System 1967) forgási ellipszoidot használta, amelyet a függővonal-elhajlások kiegyenlítésével illesztettek Magyarország területéhez.
Sebők Tamás, a Lechner alaphálózati szakfelügyelője a vízszintes alapponthálózatok fejlődését mutatta be Mikovinyi Sámueltől kezdve az I. katonai felmérésen át az új, modern hálózatokig.
Bige Zoltán Gyula, a Lechner Tudásközpont alaphálózati szakfelügyelője a jelenkori kéregmozgások vizsgálatáról és az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat (EOMA) létesítéséről tartott előadást. Megemlítette Joó István professzor úr szerepét a '70-es évek "geodéziai forradalmában".
Hogyan állapították meg a geodéziai adatpontokat?
A konferencia jövőbeni fejlesztésekkel foglalkozó szekciójában Balla Csilla, a Lechner fotogrammetriai osztályvezetője a fotogrammetria és lézerszkennelési (Lidar) technológiák szerepéről beszélt az ingatlan-nyilvántartási térképi alapok megújításában. Kiemelte a drónos felvételek előnyeit és hátrányait, valamint hangsúlyozta, hogy a jövő kataszteri térkép felújításának fotogrammetriai megoldásokon kell alapulnia.
Dr. Kenyeres Ambrus, a Lechner Tudásközpont Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának vezetője az Integrált Magassági Alapponthálózat (IMMA) fejlesztéséről és jelentőségéről tájékoztatott. Kijelentette, hogy paradigmaváltás szükséges a geodéziában, és a magasság-meghatározáshoz műholdas támogatás, valamint radar interferometriai (InSAR) mérések felhasználása szükséges egy integrált magassági alapponthálózat létrehozása érdekében.
Kovács Iván, a Lechner geoinformatikai osztályvezetője a topográfiáról és a Nemzeti Térinformatikai Alaptérképről (NTA) tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy az NTA nem topográfiai céllal készült, de jelentős szerepet játszik adatintegrátorként.
Varga Norbert, a Tudásközpont alaphálózati és államhatárügyi osztályvezetője alaphálózataink jogszabályi alapjairól és a karbantartott pontok számáról beszélt. Következtetése szerint a jelenlegi helymeghatározási technológiák figyelembevételével nincs szükség ennyi alappontra, elegendő a jóval kevesebb pont karbantartása.
A konferencián a programtól eltérően dr. Bráth Mária, dr. Forgács Zoltán és Kaszás Kata előadása betegség miatt elmaradt.
A konferencia zárószavát dr. Toronyi Bence, az MFTTT alelnöke tartotta, aki megköszönte a résztvevők és az előadók munkáját.
Hogyan állapították meg a geodéziai adatpontokat?
A konferencia rávilágított az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer fontosságára, amely a földhivatalok, a geodézia, a térképészet és a informatikai rendszerek összehangolt működésén alapul. Az elmúlt 50 év során jelentős fejlesztések mentek végbe, de a jövőben is szükség lesz az új technológiák adaptálására és a rendszerek folyamatos fejlesztésére a hatékony és pontos ingatlan-nyilvántartás biztosítása érdekében.
tags: #dr #varga #jozsef #magyar #ingatlan