Dunakeszi legkisebb teleknagyság és helyi építési szabályozások áttekintése

A Dunakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény és a helyi rendeletek alapján határozza meg a településfejlesztés és az épített környezet alakításának fő irányait. Jelen cikk a Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatának (HÉSZ) és a Településrendezési Terv főbb fogalmait, méreteit és szabályait foglalja össze a megadott jogszabályi keretek alapján, kiemelve a legkisebb telek méreteket és a kapcsolódó beépítési követelményeket.

Alapelvek és keretek

  • A rendelet a 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörben, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva készült.
  • A 11. számú mellékletben megjelölt vélemény-kérési jogköröket figyelembe véve a Településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről szóló rendelkezések kerültek felhasználásra.
  • A településhez kapcsolódó 1:2000 térmértékű szabályozási tervlapok (SZ01-SZ13) és a függelékei adják meg a konkrét beépítési paramétereket, az összefüggő árnyalatokat és a területek felhasználását.

Telekméret és beépítés alapelvei

  1. A Kisvárosias és Kis-településre jellemző területeken a telekalakítás mérete a következő kategóriák szerint alakul:
    • aprótelek övezet: T < 550 m2
    • normáltelkes övezet: T = 550-2000 m2
    • nagytelkes övezet: T > 2000 m2
  2. A telekalakítás és a megközelítés, közművesítés az övezeti előírásokhoz igazodik, a meglévő településszerkezeti jellemzőkhöz és a beépítési módhoz igazodva.
  3. A területen önállóan vagy vegyesen elhelyezhető rendeltetésű épület lehet: lakó, közösségi célú, vendéglátó, iroda, szolgáltató, kiskereskedelmi, továbbá közösségi célú oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sport- és hitéleti épület is.
  4. A hátsókert méretei a telek mélységétől és az adott övezeti előírásoktól függenek. Telekméret szerint eltérő hátsókert-méret rendelve meg: például 30 m vagy annál alacsonyabb telekmélység esetén 6,0 méter; 30-40 m közötti mélység esetén 10 méter; 40 m feletti telekméret esetén 15 méter.
  5. A telek előkertje és oldalhatárok közti kapcsolódás tipikusan meghatározott távolságokhoz kötött, pl. oldalhatáron álló beépítésnél 1 méter oldaltávolságot kell biztosítani az épület és a telekhatár között.

Teleképítés és tömegképzés

A HÉSZ különbséget tesz a zártsorú, ikres és szabályozási tervlapon jelölt építési helyek között. A főépítmény szintterülete és az összes telek mérettel arányos szintterület mutató (m2/m2) a lakóingatlanokra és közösségi célú épületekre vonatkozóan kerül meghatározásra. A lapostető fogalma a 10% alatti lejtésű tetőfelületekre vonatkozóan ismert és alkalmazandó.

Főépítmény és beépítési módok

A nagyvárosi lakóterületen megengedett főépítmények között szerepelnek lakásokat magukba foglaló épületek, közösségi célú kereskedelmi-szolgáltató-rendeltetési építmények (legfeljebb 6000 m2 bruttó szintterülettel), vendéglátó rendeltetésű épületek, és maximum F+1 szintű helyszínek. Emellett lehet közlekedési és parkolási megoldás, például térszín alatti teremgarázs vagy felszíni parkoló.

Speciális előírások

A területen speciális beépítési szabályok érvényesek lehetnek: terepszint alatti beépítés, oldalkert és hátsókert méretének meghatározása, előtér- és telekhatár-értékek, valamint a növényzet és zöldfelület kötelező arányainak meghatározása. További részletek a 2., 4. és 5. mellékletekben találhatóak (OTÉK engedmények alapján).

Speciális példák a kiemelt telkekre

A rendelet 1-4. mellékletei alapján konkrét telkekre vonatkozó beépítési és egyedi építési követelmények kerülnek meghatározásra. Egyes telkek esetében a terepszint alatti építés legnagyobb mértéke 40%-ban, a leírt telkeknél pedig a telekméret függvényében eltérő hátsókeret méretet ír elő a rendelet, amely figyelembe veszi a közlekedés és a közművesítés igényeit is. A hosszú tengelyű utcaszakaszokon a tömbbel kapcsolatos illeszkedési követelmények is érvényesek.

Infografika a Dunakeszi telekkategóriákról és beépítési szabályokról

Végrehajtási és melléklet információk

A rendelet és mellékletei részletes listákat adnak meg a SZ01-SZ13 jelű tervlapokról, a régészeti lelőhelyekről, a műemléki környezetről, természetvédelmi kategóriákról és a különleges beépítési szabályokról. Ezek a dokumentumok határozzák meg a telekalakítás és az építés részletkérdéseit, ideértve a beépítés legnagyobb százalékát, a zöldfelület minimális arányát és az engedmények körét OTÉK-engedmények alapján.

Tájékoztatás a mérésről és a közvetlen területekről

A térképi interaktív eszközök segítségével mérhetők a telekhatárok közötti távolságok, a terület és a földrajzi koordináták. A felhasználó a kezdő és végpontokat kijelölve méterben kaphat távolságot, és az aktuális pozíciót a térképen rögzítheti. A kijelölt adatok csak tájékoztató jellegűek és hivatalos eljárásokban nem használhatók fel.

Részletes megjegyzések és definíciók

  • Egyes fogalmak: ereszmagasság, fekvő telek, kialakult telek mérete, kiegészítő rendeltetés, lapostető, sorgarázs, szintterületi mutató, szolgálati lakás, előkert és hátsókert méretei, illeszkedés.
  • A telekalakítás és a beépítés során a telek hosszúsága, szélessége, és a telekméret a földhivatali nyilvántartás alapján kerül meghatározásra.
  • A rendelet tartalmaz kivételes és részletes előírásokat az Lke-Ai, Lk-Ai és más övezetekre vonatkozóan, különös tekintettel a közösségi célú funkciókra és a lakóépületek közötti viszonyokra.

tags: #dunakeszi #legkisebb #teleknagysag

Népszerű bejegyzések: