Ecséri pusztai templomrom: alaprajz, keletkezés és történeti útkeresztmetszetek
A falu és István nevű papja szerepel az 1334-es pápai tápjegyzékben, és a középkori Ecsér falu már egy 1082. évi oklevélben is szerepel. A háromhajós, íves, keletelt szentélyű templom az oldalhajók a diadalív vonalában egyenesen záródnak, a hajó belsejében pedig két sor zömök pillér ívsorokat tartott, amelyeken az alul nyitott fedélszék nyugodott. A szentély boltozott volt, a hajó délnyugati oldalához boltozott előcsarnok csatlakozott, a szentélyhez észak felől pedig kis sekrestye. A sekrestye és a hajó szögletében zárt ossarium (csontkamra) kapott helyet.
Az íves apszisú templom valószínűleg már eredetileg is háromhajós volt, és a XIII. században építették a ma látható belső pillérsorokkal jelenlegi formájára. Előcsarnoka és sekrestyéje a XV. században készült. Az OMF 1962-ben feltárta, majd 1963-ban részleges kiegészítésekkel helyreállította a romot.
Az ecsérpusztai templomrom egy 12-13. században román stílusban épült templom maradványa Révfülöp mellett, Kővágóörs közigazgatási területén. A háromhajós, íves szentélyű, sekrestyével és csontházzal kiegészített, 13. századi templomrom az Árpád-kori építészet egyik jelentős emléke, mely keletelt szentélyével eltér a Balaton-felvidék más középkori templomaitól, ahol négyszögletes apszisok jellemzőek.
A szentély lépcsője előtt az Ecséri család tagjainak sírjait fedezték fel, az északkeleti oldalon állt sekrestye és a csontkamra, délen pedig az előcsarnok. A hajó nyugati végén egykor álló toronynak csak az alapozása maradt meg, viszont a keresztelőmedencét megtalálták. Ugyancsak fennmaradt a gótikus belső háromíves fal, a karzat, a felvezető lépcső és a támpillérek.
A romokon felfedezhetők Szent Kristóf ábrázolásának nyomai, a hajósok védőszentjét tisztelő freskó nyomai, a templomot feltehetően neki szentelték. A templomot körülvevő derékmagasságú kőkerítés az eredetileg temetkezésre használt területet lezáró fal rekonstrukciója. A templom környezetében föld alatt a hajdani falu házainak maradványai rejtőznek, a plébánosházat pedig fel is tárták.
A középkori Ecsér falu már egy 1082. évi hamis oklevélben szerepel, de az 1329-ből származó Ábrahám és Rendes faluk határjárásáról szóló oklevél nyitja meg a hiteles történeti adatok sorát. A templom első kegyurai az ecséri nemesek közül kerültek ki. A XIV. század első felében birtokperek folytak a helyi nemesek és a veszprémi káptalan között.
Az 1353-as oklevél megemlíti a plébános curiáját és a Balaton felőli részen lévő telekeket; ez az ecséri templom első írásos említése. A XIV-XV. század fordulóján részbirtokos volt Ecséren a kapornaki apátság is. A falu felemelkedésének csúcspontja Péter fia László altárnokmesteri címének elérése, akinek útja Rómába és IV. Jenő pápa búcsúengedélyének megszerzése felé vezetett 1433-ban.
A török hódítás idején a falu felégett, és a lakóit elhurcolták; az elnéptelenedett település temploma is pusztulni kezdett, köveit a környékbeliek hordhatták szét. A falu és temploma a XVI-XVII. században gyakran változó sorsú volt; 1531-ből az első putt helyen már puszta helyként szerepel.
Rómer Flóris 1861-ben a templomromnál járt, and ekkor Ecsér a Kővágóörshöz tartozó puszta volt; a torony felső emelete már hiányzott, a falak és az apszis boltozata azonban még meg volt. A romok felmérését és leírását követően kezdődött meg 1962-ben a régészeti feltárás, amely során római kori leletek és feliratos kövek kerültek elő, bizonyítva, hogy a környék római kori lakott terület volt.
A templom belsője háromhajós, íves szentélyű, keletelt, római kori építményként értelmezhető; a belső pillérek között a boltívek nyomai láthatók, a hajó végén pedig a torony nyugati falán fennmaradtak az eredeti freskónyomok és a Szent Kristóf-ulajdon huPont. A 1960-es években végzett helyreállítás során a tornyot tartó karzat és oszlopok is visszakerültek a helyükre, a nyugati homlokfalon pedig a hatalmas freskó töredékei és a Szent Kristóf-ábrázolás maradványai kerültek elő.
Régészeti és történeti összegzésként elmondható, hogy az ecséri templomrom a XII-XIII. századi román stílus egyik legszebb példája a Balaton-felvidéken; keletelt szentélye íves lezáródásával kiemelkedik a környék középkori templomai közül. A templom romjait a Múzeumi és Védett terület védelme alatt őrzik, s a feltárások során előkerült faragott kövek, római oltárkő is megerősítik a térség római kori kapcsolatait.
Rövid összegzés az ecséri templomról és a környék középkori építészetéről
- Az ECSÉR falu középkori templomának alaprajza háromhajós, íves szentéllyel, keletelt apszissal és dél felől előcsarnokkal.
- A belső teret két sor vaskos pillér tagolja; a boltozatot nyitott fedélszék tartja, a szentély boltozott.
- A templomhoz sekrestye és ossarium is tartozott, az előcsarnok déli oldalán állt, az ossarium az északkeleti részen kapott helyet.
- A falu és temploma a XVI-XVII. században elnéptelenedett; a török korban a falut felégették, a templom romjai pusztulni kezdtek.
- A régészeti feltárás 1962-ben Sz. Czeglédi Ilona vezetésével kezdődött, és során római kori leletek is előkerültek.
Balaton körül - Ecséri templomrom
A falu története a település neve és birtoklásának adatai révén is nyomon követhető: 1082-es oklevél, 1333-as pap, 1353-as templom említése, későbbi pápai kiváltságok és a kegyura által kezdeményezett építészeti átalakítás. A templom a XIV-XV. században birtokperek és tulajdonjog körüli viták középpontjában állt, 1433-ban Ecséri László altárnokmester búcsúengedélyt szerzett a templom számára, majd gótikus stílusban átépítették és hozzátették az előcsarnokot és sekrestyét.
Révfülöp közelében többször említett középkori templomromok közül az ecséri puszta templomrom az egyik legmodellibb példája az Árpád-kori építészetnek, amelyet a régészeti feltárások és a történeti források egyaránt alátámasztanak. A rom első dokumentált rajzait és alaprajzát Rómer Flóris és Berg Károly jegyzetei alapján a mai irodalmi források ismertetik, és a 1960-1963 közötti helyreállítás során megtartották a belső teret határozottan vastag pillérei és az ívelt szentély jellemzőit.
Írott történeti adatok rövid áttekintése
- Az ecséri falu és templomának története a 11-14. században bontakozik ki az oklevelekben és pápai tizedjegyzékekben.
- 1353-ból származik az első hiteles oklevél, amely a templom és a plébánia területét rögzíti.
- 1433-ban Ecséri László altárnokmester búcsúengedélyt szerzett a kegyúri templom számára.
- A török hódítás következtében a falu és temploma elpusztult, lakói elhurcolták.
- A romokat 1962-1963-ban régészeti helyreállítás és feltárás követte, amely során korabeli és római leletek is előkerültek.
tags: #ecserpuszta #templomok #alaprajz