Szlovénia új reaktor építését tervezi a Krško mellette? Jövőképek és kihívások
Az országok határmenti energetikai együttműködésének egyik központi eleme a Krško Atomerőmű (NEK), amelyet Horvátország és Szlovénia közösen üzemeltet. Az erőművet a 80-as évek elején építették, és azóta is a régió stratégiai energiaforrásának számít.
A Krško atomerőmű háttere
A Krško Atomerőmű egy 696 MW villamos teljesítményű, Westinghouse-gyártmányú nyomottvizes blokk, amelyet 1983 óta üzemben tartanak. Az erőmű 2 hűtőkörös rendszerrel működik, és 48,7 tonna dúsított uránt használ üzemanyagként. Testvérerőműve Angra I, üzemeltetői pedig a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska elektroprivreda (HEP) közös tulajdonában vannak. A blokknak eredetileg 40 évre tervezték az élettartamát, amit 20 évi hosszabbítással és különböző fejlesztésekkel igyekeztek megőrizni.
Növekvő élettartam és modernizációk
A legutóbbi hónapokban elvégzett szükséges modernizációknak és javításoknak köszönhetően megkapta a szükséges engedélyt az erőmű, és 100 millió euró költségű munkálatok során 4000 ezer alkatrészt cseréltek ki, beleértve a fűtőelemek nagy részét is. Hamarosan elkészül az új nukleáris hulladéktároló is. Ezek a lépések nemcsak az élettartam növelését, hanem a reaktor teljesítményének 10 megawattos növelését is célozzák. A 2020-as évek végére felépült modernizációk révén a Krško-2 körvonalai is felmerülhetnek a jövőben.
Stratégiai jelentőség és viták
A délszláv erőmű Szlovénia és Horvátország számára egyaránt stratégiai jelentőségű, hiszen Szlovénia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 20%-át, Horvátország pedig körülbelül 16%-át adja. Ennek megfelelően mindkét állam érdekelt az objektum fejlesztésében. A szlovén kormány támogatja a bővítést, de döntést népszavazásra bízná, míg Horvátország korábban jelezte, hogy Szlovénia döntése esetén hajlandó fél költségeket vállalni.
A Krško második blokkjának lehetőségével kapcsolatos hírek szerint egy 1200 MW-os francia ATMEA-1 típusú reaktor kerülhetne az erőműbe, amelyet tíz év alatt lehetne megépíteni, és amely hosszú távon - legalább 60 évig - látna el energiával Zágrát és a szlovén határmenti területeket. Az erőmű felépítése becslések szerint körülbelül 5 milliárd euróba kerülne. Ugyanakkor Horvátország felvetette saját intézményi kapacitás kiépítésének gondolatát is, például Plomin helyszínen hosszú távú szén- és energiaátmenet idején.
Európai energiapolitika: fordulat 2026-tól
Az Európai Unió 2026-os energiaváltása hangsúlyozza az atomenergia szerepét az energiabiztonság és a dekarbonizáció érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy az atomenergiától való elfordulás hiba volt, és az energiaipar stratégiai kérdésévé vált. Az atomenergia és a megújuló energia együttesen adhat tiszta és stabil energiaalapot, amely ellenállóbbá teszi az EU-t a geopolitikai kockázatokkal szemben. Ezzel párhuzamosan a tagállamok közti különbségek is kirajzolódnak: Franciaország, a közép- és kelet-európai országok (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia) a nukleáris energiát részesítik előnyben, míg Nyugat-Európában több ország a visszatérésen vagy az üzemidő-hosszabbításon gondolkodik, illetve a közösség köttette megállapodásokkal dolgozik.
Az EU az energiafüggőség és az olcsó villamosenergia biztosítása érdekében felismerte: az időjárás-függő megújulók mellett szükség van a karbonmentes atomerőművekre, amelyek stabil alapot adnak az ellátáshoz. Az OECD és Eurostat adatai szerint az EU-részarány az atomerőművek teljes energiamennyiségében 11-15% között mozog az elmúlt évtizedekben, a megújulók és a fosszilis energia aránya pedig továbbra is változó marad.
Regionális és nemzetközi irányok
- Lengyelország: 2026-tól kezdődő előkészítő munkálatok az első atomerőműre, és 2033-ra várható az első blokk üzembe állítása.
- Csehország: 2024-ben kiválasztott KHNP (KHNP KHNP) a dukovany-i bővítésre; első blokk várható 2036 környékén.
- Németország: 2045-ig tervezi 10 új atomerőmű felépítését, de közben fokozza a megújulók részarányát és a digitális hálózat fejlesztését.
- Finnország: Olkiluoto 3 késése után 2023-ban megkezdte működését; 2025-ben további atomerőműre van szükség a megduplázódó áramfogyasztás miatt.
- Magyarország: Paks II. on-szövetségi program és SMR-technológiák előkészítése, go-ahead 2025-2026 körül; amerikai Westinghouse közreműködése és közös fejlesztések az SMR terén.
A Krško-2 és a jövő
Szlovénia tervezi a Krško erőmű bővítését JEK2 projekt néven, de a 2024 novemberére tervezett népszavazást 2028-ra halasztották a részletes tájékoztatás érdekében. Horvátország a Krško-2-ben való részvétel és a saját SMR megoldások feltehető megvalósításával számol, ezzel 2040-re a nukleáris energia aránya akár 30%-ra növekedhetne. A Krško-2 kapcsán felmerült technológiák közül a Westinghouse AP1000 és az EDF EPR1200 kerültek technológiai megfelelőként megítélésre; a harmadik ajánlattevő KHNP (Korea Hydro & Nuclear Power) részvétele is felmerült, különösen Csehországban már bizonyított projektjeik tükrében.
Biztonság és események a Krško körül
Az utóbbi időszak híreiben több kérdés érkezett a Krško-üzemhez kapcsolódó eseményekről. 2023-ban szivárgásról számoltak be a konténmentben található primer hűtőkörből; a hír értelmezése szerint a szivárgás a hermetikus védőépületen belül maradt, és a határérték alatti mennyiséget érte el. A blokkok leállítása és a lehűtés lassú folyamatban valósult meg, a hibát várhatóan egy kisebb átmérőjű cső, egy szelep vagy tömítés meghibásodása okozta. A környezeti kibocsátás nem történt, és a helyzetet a védőépület funkcionalitása segítségével kezelik. A vizsgálatok jelenleg a hiba pontos helyének és okának meghatározására összpontosítanak.
Lehetséges hazai és regionális forgatókönyvek
A Krško bővítése és a régió nukleáris kapacitásainak bővítése összesen több lehetséges útvonalat nyit: a meglévő erőmű kapacitásainak fenntartása és hosszabbítása, új blokkok felépítése az ATMEA-1, EDF EPR1200 vagy más technológiákkal, valamint kisebb moduláris reaktorok (SMR) adjusztálása világszerte növekvő ütemben. Az USA részvétele a Paks II.-kel és az SMR-technológiák közös fejlesztésével kiemelt lehetőségeket kínál Magyarország és a régió számára, növelve a közös energiabiztonságot és a karbonmentes jövőt.
Ám a döntéshozatal a népszavazásokkal és a költségelosztással összefüggően továbbra is bonyolult marad. A két ország közötti kölcsönös érdekek és a regionális energiaszabályozás áttekintése segíthet a konszenzus elérésében.
Már a hétvégén leállhat a Paksi Atomerőmű termelése - HírTV
tags: #egy #uj #reaktor #epiteset #tervezi #szlovenia