Egyszerű borászati alaprajz: tervezési elvek és gyakorlati megközelítések a magyar bortermelő helyszínekben

Stúdiónk az elmúlt évtizedben számos borászatot tervezett, melyek mindegyike egyéni karakterrel rendelkező, sikeres beruházásként működik, és amelyekben az épület dizájn jelentős mértékben hozzájárul a márka hírnevéhez. Felmerül a kérdés: Milyen tervezési elvek állnak a háttérben? Mitől lesz értékálló és izgalmas egy épület?

A beruházás programja és az alapvető igények

Mint minden épület, egy borászat megtervezése is a megbízó álmával kezdődik. A beruházás programjának megszületése során megfogalmazódnak az alapvető igények, a beruházás célja, a brand, a borászat tervezett éves átlag kapacitása (hl/év), a lépték, méretek, a technológiai igények és a budget. Az építész felelőssége, hogy értékálló és fenntartható létesítményt alkosson. Ehhez elengedhetetlen a program megértésén túl a helyszín adottságainak, kultúrájának, hagyományainak megismerése. A helyi értékek felfedezése, megőrzése és kiemelése kiemelkedően fontos tervezési szempont. Történelmi borvidékeink több száz éve kialakult tájképe is ilyen védendő érték.

A tájhoz és helyi hagyományokhoz igazodó koncepciók

A Sauska Tokaj az érintetlen természetben, a mezőgazdasági tájban helyezkedik el, koncepcióját a táj szépsége, a landart művészet inspirálta. Az épület könnyedén lebegő, organikus formái finoman illeszkednek a szőlővel borított Tokaj-hegyaljai világörökségi tájképbe. Amikor a tervezési helyszín épített környezethez csatlakozik, akkor a meglévő épületek léptéke, tömege is meghatározó. A borairól híres etyeki Öreghegyen a szőlőültetvények és a köztük megbújó magastetős kis présházak látványa jellemzi a látképet.

Az Etyeki Kúria és a BudaPrés Cider épületei ugyanazon domboldalon épültek, mégis más karakterrel rendelkeznek. A kis tömegek és terek arányaival való játék eredményeképp az Etyeki Kúria épületét kisebb magastetős épületek csoportos kompozíciójaként terveztük meg. A látogatói útvonalon különböző geometriájú, kisebb-nagyobb tereket fűztünk egymás után sorban, különleges ritmikát és dinamikát teremtve így a belső terekben. A BudaPrés Cider esetében a hagyományos nyegrtetőt gondoltuk újra és egy transzformációs kísérlettel izgalmas, modern épülettömeget alkottunk.

A mádi Holdvölgy borászati üzemét teljes egészében a terepbe integráltuk, egy meglévő történeti pincelabirintushoz kapcsolódóan. A természetes fény és megvilágítás tudatos komponálásával olyan helyeket tudunk létrehozni, amelyek megérintenek. A fenntarthatóság, az újrahasznosítás és a részletképzés alapvető szempontok projektjeinkben. A borászati épület hővédelme érdekében az üzemi területeket gyakran a terepszint alá pozícionáljuk, és a nyílászárókat, függönyfalakat is úgy helyezzük el, hogy azok lehetőleg természetes módon árnyékolva legyenek.

Helyszínek és karakterek illesztése a terephez

A Holdvölgy „kisház”, évekig a borászat első otthona volt, melyet egy százötven éves kis tornácos lakóházból alakítottunk át professzionális miniüzemmé. Végső soron elmondható, hogy a számtalan követelmény teljesítésén túl egy épület akkor sikeres, ha a megálmodott építészeti vízió kompromisszumok nélkül meg tud valósulni.

A magyar borvidékek sokszínű építészeti öröksége kapcsán megemlíthetők a pincefalvak, a nemesség borászati építkezései, a borkápolnák és a kortárs dizájn közötti kapcsolatok. A sorozat következő elemei között találhatóak például a Mérmű Építész Studió hagyományőrző, helyi anyagokra törekvő megközelítései a Balaton-felvidéken és Villányban; a Csopak „borkúria” és a Badacsony présházakat idéző épületkoncepciói; valamint a hegyoldalba integrált borászati épületek, amelyek a terephez igazodó tömegekkel és anyagokkal dolgoznak.

A tervezés során gyakran a technológiai és funkcionális követelmények kielégítését hangolja össze a látványos megjelenéssel. Például a pannonhalmi borászatra jellemző, hogy a tervezőnek egy nagyüzemet kell elrejteni a hegyoldalban, miközben a borkóstolás élményét is megteremti. A technológiai és formai megoldások között gyakran a vendégek szemszögére optimalizált bejáratok és ülőhelyek, látványtervezett kilátás és a környezet tisztelete jelenik meg.

Építészeti megközelítés a konkrét példák tükrében

A vizsgált példák közé tartozik például a Sauska borászat, amely két 36 méter átmérőjű lencsét használ; alsó részében a pincét, felső részében a teraszt és a vendéglátóegységeket helyezték el. A hegytetőn álló lencsék látványa a borászat madártávlati képeként értelmezhető. Ezzel a futurisztikus megközelítéssel zárjuk a sorozatot, amely a pincefalvaktól kezdve a kortárs borászati építészetig mutatja meg hazánk szőlőbirtokainak építészetét.

Kiemelten fontos tézis: a felújítás vagy megújítás tervezése nem onnan kezdődik, hogy megkeressük a kivitelezőt. A felújítás tervezése és az alaprajz készítés az első lépések. Az alaprajz lehetővé teszi a legjobb elrendezés megtalálását, pontos méretezés pedig az anyagkalkulációt. Használhatunk kockás papírt, pausz papírt, buzogány jellegű léptékvonalzókat, és szükséges lézeres mérő eszközöket a precíz méréshez. Az alaprajzot érdemes megőrizni és folyamatosan használni a kivitelezői ajánlatok ellenőrzéséhez is.

Készülő és jövőbeli műhelyek, helyi adottságok

A Balaton-felvidék és a Badacsony a vulkanikus talaj és a mikroklíma gazdagságát hordozza. A terület klímája kiegyensúlyozott, mentes a szélsőségektől, a déli és délnyugati lejtők napfényes védett területei optimális feltételeket teremtenek a szőlő számára. A Balaton víztükre által visszavert fény és a hűvös éjszakák segítik a borok érlelését és minőségét. A terület különleges szőlőfajtái közé tartozik az olaszrizling, rizlingszilváni, szürkebarát, ottonel, muskotály, tramini és a kéknyelű.

A tervezés során szem előtt kell tartani a terroir szépségét és a lokális értékek megőrzését. A bazalt kőzet és a sziklaszerű hegyek jelölnek ki tájképi karaktert, amelyet a borászati épületben is érdemes megjeleníteni - legyen az külső burkolat vagy belső térkialakítás.

Gyakorlati záró gondolatok

A tervezési folyamatban a háromszintes elrendezésre törekedve a terület adottságait figyelembe véve lehetővé válik a borkészítés racionális, ugyanakkor látványosan megjelenő vonalának kidolgozása. A vezető elvek közé tartozik a fenntarthatóság, a helyi anyagok használata, a természetes fény körültekintő alkalmazása, a technológiai igények pontos lekövetése, valamint a látogatói élmény maximalizálása a táj kilátásának kihasználásával. A tervezésnél a területhez illeszkedő, egyszerű geometria és a kortárs építészeti megoldások ötvözése adja az épület végső karakterét, amely hosszú távon megújuló értéket teremt a borászatról és a borról szóló élményben.

Infografika: borvidékek és építészeti példák elhelyezkedése Magyarországon

tags: #egyszeru #boraszati #alaprajz

Népszerű bejegyzések: