El nem fogadott társasházi beszámoló jogi következményei és teendők
A társasház beszámolója és költségvetése meghatározza a közös költség összegét, és ezt minden tulajdonos a Beszámoló Közgyűlésen befolyásolhatja, hiszen ez a fórum a társasház ügyeinek legfontosabb vitafóruma is egyben. Ha Ön úgy érzi, hogy a közös költség túl magas, érdemes tovább olvasni, mert a következőkről van szó: hogyan befolyásolható a költségvetési összeg, milyen hivatalos következmények és teendők vannak akkor, ha a beszámoló vagy a költségvetés nincs megfelelően elfogadva.
A Társasházi Törvény 35§(1) alapján a közgyűlés keretein belül a Közös Képviselőnek ismertetnie kell az előző év beszámolóját és költségvetését, amire a tulajdonosoknak el kell fogadniuk - legkésőbb minden év május 31-ig. A szervezeti és működési szabályzat ettől eltérően rendelkezhet, és akkor a Beszámoló Közgyűlést május 31-ére kell ütemezni. A beszámoló elkészítését a közös képviselő végzi, de a Számvizsgáló Bizottság tagjainak jóváhagyása szükséges a tartalmi megfelelés és a kiadott összegek hitelesítése érdekében.
Miért fontos a beszámoló és a költségvetés hitelesítése?
A beszámolók tartalmát a számviteli szabályoknak megfelelően kell vezetni, és a kifejezetten előírt könyvvezetés alapján kell elkészíteni. A Számvizsgáló Bizottság feladata az ellenőrzés: megvizsgálják, hogy az egyes sorokban lévő számok a valós adatokat tükrözik-e, és ellenőrzik, hogy a közös képviselő a szerződés szerinti összegeket fizette-e ki.
Ha a költségvetés vagy a beszámoló egy költségcsoporton belül több sorban van feltüntetve (pl. kezelési díj, közös képviselet díja, ügyvitel költségei), az félrevezető lehet, mert ugyanannak a költségcsoportnak több sorban feltüntetése növeli a „nettó” és az adók és egyéb tételek összjellemzőit. A tulajdonostársaknak ezért figyelmesen kell átnézni a költségvetést, hogy egy költségcsoporthoz csak egy jogcímet rendeljünk hozzá.
Gyakori problémák és tipikus félreértések
- Gyakori probléma, hogy a közös képviselő egy költséget több sorban tüntet fel, tehát a költségvetés valósághűsége megkérdőjelezhető. Példaként említhető, amikor a közös képviseleti díj nettó összegét 44.000 Ft+Áfa helyett 124.000 Ft+Áfa számolják fel havonta.
- A költségvetésben olyan tételek szerepelhetnek, amelyek nincsnek valós alapja (pl. olyan „munkálatok” feltüntetése, amelyek megvalósulása nem igazolható).
- Előfordulhat, hogy a kifizetetlen számlák részletezése olyan sorokban történik, amelyek nem igazolják, hogy a szolgáltatók valóban ki lettek fizetve (víz, gáz, villanyszerelők).
A gazdasági ellenőrzést segítő személy (gazdasági ellenőrzés)
Ha a társasház éves pénzforgalma meghaladja a 20 millió forintot, vagy a külön tulajdonú lakások száma meghaladja az 50-et, alapvetően kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybevétele. Ez a személy segíti a számvizsgáló bizottság feladatait, és véleményezi a következő évi költségvetési javaslatot is. A megbízás rendje nincs részletesen szabályozva a törvényben, ezért a SZMSZ és a közgyűlés határozza meg a megbízás feltételeit.
Fontos, hogy a gazdasági ellenőrzést segítő személy írásban tájékoztatja a közgyűlést a véleményéről és az esetleges vagyonkárra utaló tényezőkről. Amennyiben a közgyűlés nem adja meg ezt a tájékoztatást vagy nem vesz figyelembe adott tényeket, a felelősség és a jogi következmények felmerülhetnek.
Kötelező és opcionális könyvvizsgálat
A számviteli törvény és a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet részletezi a különböző szervezetek beszámolóinak és könyvvezetésének sajátosságait. A társasházak esetében a rendelet hatálya kiterjed, és előírja, hogy amennyiben a bevételek vagy a költségek bizonyos szintet meghaladják, kötelező könyvvizsgáló vagy regisztrált mérlegképes könyvelő megbízása szükséges lehet. Ha a könyvvizsgálat nem kötelező, a közösség dönthet úgy, hogy felülvizsgálatot kér egy könyvvizsgálótól.
A könyvvizsgáló megbízását a legfőbb szerv jogosult elmeveszíteni, és a jelentés kibocsátása kamarai adatszolgáltatási kötelezettséggel jár. A megbízás előtt a könyvvizsgálónak pontosan tisztáznia kell a megbízás tartalmát és a jogállást, hogy elkerüljék a későbbi jogi problémákat.
Jogkövetkezmények és a jegyző felügyelete
A társasházi törvény előírja, hogy a jegyző végezhet törvényességi felügyeletet: ha a közgyűlés nem állítja helyre 60 napon belül a működés törvényességét, a jegyző bírósági kötelezést kérhet, és a per azonosítható a polgári perrendtartás szabályai szerint indulhat. A közgyűlés és a tulajdonosok e vonatkozásban felelősséget viselhetnek a jogsértő döntésekért.
A beszámoló és a költségvetés elfogadásának elmulasztása vagy a jogszabályok félreértelmezése súlyos következményekkel járhat, ezért kiemelkedő fontosságú, hogy minden tulajdonos és a közgyűlés tagjai ismerjék és betartsák a vonatkozó előírásokat.
Részletek a felelősségről és a bevételek-kifizetések igazolásáról
A beszámolónak és az éves elszámolásnak tartalmaznia kell a tervezett és tényleges kiadásokat és bevételeket külön költségkategóriák szerint, és igazolni kell a közösséget terhelő kötelezettségeket. A törvény elvárja, hogy a közgyűlés minden tagja előzetesen megismerje a számviteli beszámolót, és ezt a megismerést biztosítani kell a közgyűlés számára. A lépések közé tartozik a költségvetés és a beszámoló részleteinek tisztázása és a megfelelő jóváhagyás megszerzése a közgyűlés által.
tags: #el #nem #fogadott #tarsashazi #beszamolo