Elhanyagolt ingatlan bejelentése jogi lépések és hatóságok
Gómos a szomszéd kertje? Vagy áthullik a gyümölcs? Ezt tedd, hogy a jószomszédi viszony ne váljon iszonnyá! Ugye, milyen csodálatos, ha kertes házban élhetünk? Van egy gyönyörű kertünk, amelyikben örömmel dolgozunk azért, hogy minél szebb, minél élhetőbb legyen. Hogy bőséges legyen benne a termés, szemet gyönyörködtetők a virágok, és amikor néha jut rá idő, egy pihentető oázis legyen a számunkra. De mi történik akkor, ha a szomszéd ezt nem egészen így gondolja?
A gazok is ezt fogják tenni. Márpedig tudjuk, hogy a gyomoknak nem szokása tiszteletben tartani a telekhatárokat. Nem is beszélve arról, hogy az elvadult kertekben el tudnak szaporodni különféle kártevők, akik szintén tiszteletüket fogják tenni a kertedben, házadban. De mit lehet ilyenkor tenni? Nem kell belefáradni abba, hogy a szomszéd gyomos kertjét kell nézned! Tehetsz ellene!
Az első lépés természetesen az, hogy megpróbálunk higgadtan beszélni a szomszéddal, és megkérni, hogy tartsa rendben a kertjét, hiszen az nekünk is gondot okoz. A legtöbbször azonban sajnos szép szóval nem megyünk semmire. Ekkor megpróbálhatunk a jog eszközeihez nyúlni. Azonban általános jogszabály nem rendelkezik erre az esetre vonatkozóan. Vannak olyan, az egész országra érvényes jogszabályok, amelyek az emberek biztonságát vagy egészségét veszélyeztető gyomnövényekre, mint amilyen például a parlagfű, vagy fás szárú növényekre vonatkoznak. Ezekre a szabályokra vonatozóan érdemes felkeresni a helyi jegyzőt, hiszen a polgármesteri hivatal intézkedhet a gazos kerttel kapcsolatban. Az intézkedés a figyelmeztetéstől a kényszerkaszálásig terjedhet.
Annak is érdemes utánajárni, hogy milyen egyéni rendeletek érvényesek a lakóhelyünkön, amelyek esetleg kötelezik az ott lakókat a kertjük rendbetételére. Amennyiben nincs szerencsénk, és nincs erre vonatkozó szabályozás a lakóhelyünkön, lehetőségünk van birtokvédelem kérésére. Ugyanis a tulajdonosi jogoknak is van egy korlátja. A törvény szerint a tulajdonos a ház használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Ezt a szomszédjogi eljárást gyakran birtokvédelmi eljárásnak nevezzük, amelyet a területileg illetékes Jegyzőnél vagy bíróságnál lehet kezdeményezni.
A birtokvédelmi eljárás megindítása egy formanyomtatvány kitöltésével kezdődik, amelyet általában letölthet a polgármesteri hivatal honlapjáról. Ezután be kell fizetni az illetéket, és várni 15 napot, ugyanis ennyi a jegyző eljárási határideje. Az eljárásban lehetőség van szemlére, személyes meghallgatásra, vagy akár tanú meghallgatására is. A jegyzői határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
Származhat hasznunk abból, ha lusta a szomszéd? Azonban lehet, hogy nem csak kárunk származhat abból, ha a szomszéd nem a kertgondozás híve. Vannak, akik úgy vélik, az elhanyagolt kertek hozzájárulnak a természet biodiverzitásának növeléséhez. A gondozott, ám természetközeli kertek különféle beporzókat vonzanak, és rejtekhelyet biztosítanak a fészkelő madarak számára. Az elhanyagolt kert azonban csak kárt okozhat. Persze megoldás lehet egy jó nagy, átláthatatlan kerítés is. De csak óvatosan ezzel, hiszen a kerítés is bőven adhat okot a szomszédokkal való konfliktusokra!
Ne legyen a jószomszédi viszonyból iszony. A jó szomszédság alapja a jó kerítés, ebben mindannyian egyetérthetünk. Azonban mi a helyzet akkor, ha valami átlóg a kerítésen? Vagy áthullik? Vagy omladozik a kerítés?
A közös kerítés kérdése
Egyáltalán, kihez tartozik a közös kerítés? A hatályos kormányrendelet szerint a telek tulajdonosa az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért felé hosszán köteles megépíteni és fenntartani a kerítést. Azonban a helyi önkormányzat eltérhet ettől, így minden esetben érdemes utánanézni a lakóhelyünkön érvényes szabályoknak. Gyakorlati megvalósításban az utcáról nézve az utcafront, a jobb oldali kerítés és a hátsó kerítés jobb oldali fele a legtöbbször a mi felelősségünk. A legjobb megoldás természetesen az, ha a szomszédok megállapodnak, és közösen végzik a közös kerítésekkel kapcsolatos feladatokat.
Átlógó ágak és a gyümölcsök sorsa
Mit tehetsz, ha áthullik a szomszéd gyümölcse? Önhatalmúlag nem állhatunk neki levágni az átlógó ágakat. Csak akkor vagyunk jogosultak az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok veszélyesek számunkra, vagy ha az ingatlanunk rendes használatát akadályozzák, és habár erre felhívtuk a növény tulajdonosának figyelmét, ő azt nem távolította el. Ekkor a növény eltávolítását akár bírósági úton is követelhetjük. A telkünkre áthulló gyümölcsöt akkor szedhetjük fel, ha annak felszedését a gyümölcsfa tulajdonosa elmulasztotta. Vagyis, kötelesek vagyunk eltűrni, hogy a gyümölcsfa tulajdonosa a hozzánk átlógó és áthulló termést leszüretelje és elszállítsa, természetesen csak abban az esetben, ha mi beengedjük a kertünkbe. A legjobb megoldás persze az, ha úgy ültetjük és gondozzuk a fáinkat, növényeinket, hogy azok a telken belül maradjanak, és még árnyékot se vessenek a szomszéd kertjére, hiszen így talán el tudjuk kerülni a konfliktust.
Tavaly lakóhelyemen a község majdnem teljes részében útfelújítást végeztek. A házunk melletti úton a gödröket betemették, de azóta többször volt nagyobb mennyiségű eső, és mindig nagyobbak lettek a gödrök. Az útszakaszon a járda szinte járhatatlan, mert földmunkagéppel, kombájnnal, traktorokkal a magasított járdán mennek át. A válasz mindig az volt, hogy ez az út nem önkormányzati, hanem a vízügyhöz tartozik. A Földhivatalnál járva kiderült, hogy az út önkormányzati tulajdon. A jogszabályok szerint a helyi közút tulajdonosa a községi önkormányzat, amely köteles az utakat üzemeltetni és fenntartani. Ha az önkormányzat rendeletei nem hajtják végre, jogorvoslat lehet a kormányhivatalnál indított törvényességi felügyeleti eljárás. A vízügyi szervek is kötelesek gondoskodni a tulajdonukban álló műtárgyak és utak karbantartásáról.
Hogyan indíts eljárást a bejelentéssel?
A bejelentéshez szükség lehet a gyomnövényekkel vagy parlagfűvel érintett ingatlan pontos címének és helyrajzi számának megadására, valamint bizonyító erejű fotók csatolására. A jegyző hatósága a bejelentés után 30 napos határidőt ad, amely meghosszabbítható. Belterületen a gyomnövények elleni védekezés érdekében a települési önkormányzatok egyéni rendeleteket alkothatnak, amelyek kötelezik a földhasználókat a védekezésre. A parlagfű elleni közérdekű védekezés részletes szabályait külön rendeletek és jogszabályok írják le, és a bejelentésre a Nébih központi bejelentőrendszer is használható, ahol GPS koordinátákat és területnagyságot is meg kell adni.
Összegzésképpen: ha elhanyagolt kert zavarja a nyugalmat vagy jogsértést okoz, a jogi lépésekhez mindig első lépésként a megbeszélés és a békés egyeztetés vezet, majd szükség esetén a jegyzőnél vagy bíróságon indított birtokvédelmi eljárás következik. A közös kerítés és közösségi együttélés szabályai szerinti megoldások gyakran a leghatékonyabbak, és a jogi lépések csak akkor válnak szükségessé, ha minden más emberi erőfeszítés kudarcot vallott.
tags: #elhanyagolt #ingatlan #bejelentese