Elővásárlási jog jogosultjainak értesítése: alapelvek, közlési kötelezettség és jogkövetkezmények
Az elővásárlási jog keletkezhet írásbeli megállapodással vagy jogszabály is alapíthatja.
A tulajdonos eladási szándékát a kapott vételi ajánlat tartalmával és feltételeivel az elővásárlásra jogosulttal közölni köteles.
Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül.
Az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére, amikor a third személy ajánlata elfogadásra kerül.
A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.
Az elővásárlási jog - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökösökre nem száll át.
A Ptk. az elővásárlási jog alapítására vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.
Az ingatlanra szerződéssel létesített elővásárlási jogot a közhiteles nyilvántartásba bejegyzik, és ez mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ilyen dolgon valamely jogot szerez.
Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló jogokra is alkalmazni kell.
Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés nélkül fennálló jogok általában dologi hatályúak, és a jogszabály erejénél fogva érvényesülnek.
A jogszabályon alapuló elővásárlási jog akkor is fennállhat, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés hiányzik.
Ha több elővásárlási jog áll fenn ugyanazon dolgon, elsőbbséget a jogszabályon alapuló elővásárlási jogok sorrendje ad a jogszabály vagy a szerződés szerint.
Ha ugyanarra a dologra több személy ugyanabban a rangsorban jogosult elővásárlásra, a tulajdonos késedelem nélkül köteles tájékoztatni a jogosultakat, akik nyolc napon belül elfogadó nyilatkozatukat visszavonhatják.
Az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak közti közös tulajdon a szerződések létrejötte alapján jön létre az elfogadó nyilatkozat hatályba lépését követően.
Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés az érintett jogosulttal szemben hatálytalan lehet.
Az elővásárlási jog gyakorlására jogosult a tulajdonos által közölt vételi ajánlatot teljes terjedelmében fogadhatja el, és ezzel adásvételi szerződés jön létre a felek között.
Az ajánlat tartalmazza az ingatlan és a vételár lényeges elemeit, így a szerződés megkötésének alapfeltételeit is.
Az ajánlat közlésének módja meghatározható a jogszabály vagy a szerződés szerint, és írásban kell megtörténnie ingatlanok esetében.
Az elővásárlásra jogosultnak a kötelező értesítés ellenére is lehetősége van lemondó nyilatkozatot tenni, ha nem kíván élni a jogával.
Ha az elővásárlásra jogosult elfogadja az ajánlatot, akkor a szerződés az elfogadó nyilatkozat megtételének időpontjában jön létre a felek között.
A közlés célja az, hogy az elővásárlásra jogosult a vételi ajánlatot megismerje még az adásvételi szerződés megkötése előtt.
Az ajánlat közlésekor annak elfogadása az elővásárlásra jogosult egyoldalú nyilatkozata, amelyet az eladónak kell címzettként megküldeni.
Az elfogadó nyilatkozat megtétele után a jogszerű adásvétel megvalósulhat a szerződésben foglalt feltételekkel.
Meg kell jelölni a teljesítés lehetőségeit és határidejét, amely a körülményektől függően változhat.
Nagy számban érintett elővásárlási jog esetén is meg kell próbálni a közlést a lehető legtöbb jogosultat megkerülés nélkül megtenni.
A bírói gyakorlat szerint minden adásvételt egyedi körülmény alapján kell megítélni, és a közlés megkísérlése kötelező lehet.
A földhivatal akkor jegyez be egy vevőt a bejegyzett elővásárlási jog nélkül is, ha a jogszabály alapján kizárólag közvetett, dologi hatályú jogról van szó és a jogosult nem bizonyítja jogait.
Ha a közlés nem fejeződik ki megfelelően vagy a jogosult nem él a jogával, a bejegyzés megtörténhet és a jogosult a perben érvényesítheti igényeit.
Az elővásárlási joggal érintett társasházi vagy osztatlan közös tulajdonoknál a közlést a tulajdoni lap és az érintett okiratok alapján kell megtenni, különös tekintettel a közlés módjára és a címzésre.
Ha a közléshez szükséges lemondó nyilatkozat hiányzik, a bíróság vagy a földhivatal megkövetelheti a bizonyítékot az értesítés megtörténtéről (például tértivevény)

Az értesítés határideje nem tartalmazhatja a kezdőnapot, a számítás a jogszabály szerint történik.
Ha a jogosult külföldi lakcímmel rendelkezik, a közlés módját az egyedi körülményekhez kell igazítani és a bejelölt címekről gondoskodni kell.
Az adásvételi szerződés akkor tekinthető hatályosnak, ha a jogosult érvényes elfogadó nyilatkozatot tesz a határidőn belül.
Ha a jogosult nem él jogával, a tulajdonos az elfogadható feltételekkel elfogadó nyilatkozat nélkül is értékesítheti a dolgot harmadik személynek.
Az elővásárlási jog továbbá akkor is érvényes lehet, ha a tulajdonos a dolog egészére más jogi státuszú résztulajdonosokat is értesít.
Ha több jogosult van, a közlésre és a határidőre vonatkozó részletes jogi szabályok közül a PK állásfoglalásai és a Kúria döntései adnak iránymutatást a konkrét ügyekben.
Ha az elővásárlási jog megsértésével köt szerződést az eladó, a szerződés érvénytelenségét az elővásárlás jogosultja vitathatja meg a bíróság előtt.
Az ingatlanügyi hatóság a bejegyzés érdekében felfüggesztheti az eljárást, ha jogvita áll fent az elővásárlási jog vonatkozásában.
Ha a jogosult a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt igazolja a per megindítását, az eljárás folytatódik, különben az eredeti vevő tulajdonjoga bejegyezhető.
Ha az elővásárlási jogot gyakorolja egy társasházi lakásra vagy garázsra vonatkozóan, a jog maga nem feltétlenül kerül be a tulajdoni lapra, de a társasházi alapító okiratban is megfogalmazható.
Az adatvédelem és az értesítési költségek jelentősége a rendkívüli nehézségi helyzetekben merül fel, például ha a küldeményt több száz lakosnak kell eljuttatni.
A joggyakorlat szerint az elővásárlási joggal kapcsolatos viták mindig a bíróság előtt végződnek, és az ingatlanügyi hatóság csak korlátozott körben határozhat.
Gyakorlati tanácsok és tipikusan felmerülő problémák
- Fontos a közlés módjának és határidejének pontos betartása a tulajdonostól kapott vételi ajánlattal kapcsolatban.
- Nagyszámú elővásárlási jogosult esetén is törekedni kell a közlésre tértivevényes vagy más hitelesítési módokkal, hogy bizonyítható legyen a közlés megtörtént.
- Ha a közlés során a jogosult külföldi lakcímmel rendelkezik, a közlés költségeinek és a közhiteles nyilvántartások használatának következetességét figyelembe kell venni.
- A lemondó nyilatkozat vagy elfogadó nyilatkozat megtétele csak a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott formában és tartalommal lehetséges.
Meta leírás
tags: #elovasarlasi #jog #jogosultjainak #ertesitese
