Elvi építési engedély: célok, működés és határidők

Az építésügyi hatósági engedélyek egyik fajtája, amelynek célja az építési, illetőleg a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély megkérése előtt a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi valamint műszaki követelmények tisztázása. Az elvi engedély a közreműködő szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított egy éven belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során köti azokban a kérdésekben, amelyekről rendelkezett.

Miért éri meg elvi engedélyt kérni?

Az elvi engedély jogi kötőerővel rendelkezik, és az engedély megadásának feltételeit előzetesen tisztázza, így segíti a későbbi építési engedélyezési eljárás gördülékenyebb lefolyását. Ez a kötőerő akkor is fennáll, ha időközben a jogszabályi és a kötelező hatósági előírások megváltoztak. A hatályos szabályozás szerint ez az engedély önálló engedélyfajtaként nem, csak az összevont engedélyezési eljárás első fázisaként alkalmazható. Ezen túl az elvi engedélyből kiderülhet: van-e bármilyen gát vagy speciális követelmény a telek rendeltetése, beépíthetősége vagy az építmények megvalósíthatósága tekintetében.

Kik kérhetik az elvi engedélyt?

Elvi engedélyt az építésügyi hatóságtól kérhet az ügyfél (építtető) az alábbi területek előzetes tisztázása céljából: telek beépítésével kapcsolatos előírások, településkép, építészeti kialakítás, kulturális örökségvédelmi, természet- és környezetvédelmi, egészségvédelmi és talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi valamint műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is).

A kérelem és a szakhatóságok közreműködése

Az elvi engedély iránti kérelem benyújtásakor az érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását úgy kell meghozni, ahogy az Étv. és a vonatkozó rendeletek előírják. A helyi hatóságok és a szakhatóságok közreműködésének igénybevételét a rendezés alapesetben nem lehet mellőzni, kivéve, ha általános érvényű hatósági előírások vagy határozatok alapján elbírálható a kérelmet érintő ügy. A helyszíni szemle jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, és tartalmazza a szakhatóságok állásfoglalásait, illetve az építési engedély kiadására vonatkozó előírásokat. Ha a szakhatóság 15 napon belül, vagy helyszíni szemle esetén 8 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulás megadásának tekinthető.

Az engedélyezés folyamata

Az építtetőnek az építési engedélyt az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóságtól írásban kell kérnie. A kérelemhez csatolni kell az építtető jogosultságát igazoló okiratot, a területfelhasználási engedélyt vagy annak hiányában az előző elvi engedélyt, helyszínrajzot és a műszaki terveket, továbbá a tervező nyilatkozatát arról, hogy a helyszínrajzot és a műszaki terveket a szakhatóságokkal és közművekkel egyeztették. Az építési engedélyt teljes egészében az azonos rendeltetésű, összefüggő építési területen megvalósítandó építkezésre kell kérelmezni; több épület egyidejű megvalósítása esetén az engedélyt azokra a területekre vonatkozóan kell megkérni, amelyekhez az építés közvetlenül kapcsolódik.

Bejegyzések és kivételek

Egyes építési munkák engedélykötelességének megítélése a cikk szerint három csoportba sorolható: lesznek olyan tevékenységek, amelyek egyszerű bejelentés alapján is végezhetők; és mindezek mellett speciális szabályok vonatkoznak műemlékekre, környezetvédelmi területekre, földműveléssel és helyileg védett épületekre. Műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épület esetében csak a műemléki hatóság előzetes hozzájárulásával szabad végezni az engedély nélküli munkát. A jogszabályok megsértése jogkövetkezményekkel jár.

Elvi engedély hatálya és kapcsolódó információk

Az elvi engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy éven belül megindított építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során kötőerőt gyakorol az építésügyi hatóságra és a közreműködő szakhatóságokra azon kérdésekben, amelyeket az elvi engedélyben érintettek. A hatályos jogi szabályozás szerint ez az engedély önálló engedélyfajtaként nem, csak az összevont engedélyezési eljárás első fázisaként alkalmazható. A jogerőre emelkedés után a keretek egy éven belül felhasználhatók, és ha az elvi engedély jogosultja egy éven belül jogerős építési engedélyt kér, azt automatikusan megkapja, az építési hatóság pedig nem változtathatja meg korábban meghozott döntését.

Jogi háttér és rejtett érdekességek

A jogszabályi háttér részben a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletre és az Étv. szerinti előírásokra épül, amely a beépítés, településkép és a műszaki feltételek előzetes tisztázását írja elő. Emellett a szakhatóságokkal kapcsolatos részletes előírások és a helyszíni szemle rendje is ezt a rendszert támogatják. A dokumentum kiadója a Wolters Kluwer Kft., a mű pedig több forrást ötvöz, a közigazgatási jog különös részének tankönyvi összefoglalásaként szolgál.

Elvi engedélyezési eljárásról szóló korábbi és frissített információk összegzése segít abban, hogy az építtető időben megérthesse a jogi kereteket és az előírásokat, amelyeket a beépítés és a rendeltetés megváltoztatása előtt tisztázni szükséges. A keretek között a helyszíni szemlék és a szakhatóságok hozzájárulásai is meghatározó szerepet játszanak a végső engedély kiadásában.

Elvi építési engedély tehát egy olyan tervezési és előkészítő eszköz, amely lehetővé teszi a beépítés és a rendeltetés megtervezésének jogi és műszaki feltételeinek időben történő tisztázását, miközben a későbbi engedélyezési eljárásra vonatkozó kötelező kereteket lefekteti.

tags: #elvi #epitesi #engedely #tartalmaz

Népszerű bejegyzések:

• Tervezési szakaszok és költségek bemutatása
• Nyomdaipari nők sorsa: történeti áttekintés és gyakorlati tanácsok
• Zamárdi földszinti szállása – kényelmes apartmanok a Balaton közvetlen közelében
• Kozutas nyaralo tiszakecske szálláshelyei
• Vezetővel történő gépjármű-bérbeadás adózási szabályai és ÁFA kérdései