eon társasházi törvény beleegyező nyilatkozat: jogi keretek és eljárási szabályok
A jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól szóló rendelet részletezi az eljárás megindításának feltételeit, a kizárási okokat, a határidőket, valamint a jegyző és a fővárosi és vármegyei kormányhivatal feladatkörét és jogkövetkezményeket a mulasztások esetén. Az előírások együttesen biztosítják, hogy a közösség jogszerű működése előmozduljon és a jogsértő körülmények megszüntetése érdekében hatékony eszközök álljanak rendelkezésre.
A kiválasztott eljárási keretek és jogosultság
A törvényességi felügyeleti eljárás megindítására a társasház címe szerint illetékes jegyző jogosult. A jegyző az eljárást hivatalból vagy bejelentés alapján indíthatja meg, és köteles az eljárást a feltételek fennállása esetén hivatalból megindítani. A jegyző köteles a közös képviselőt és a bejelentőt értesíteni az eljárás megindításáról, és az értesítés tartalmazza az ügy tárgyát, iktatási számát és a határidőket.
Az eljárásban a személyek közül kizárhatók azok, akiknek jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti az ügy, vagy akik tárgyilagos megítélése más okból nem várható. A kizárási okokról a fővárosi és vármegyei kormányhivatal 15 munkanapon belül dönt, és szükség esetén más jegyzőt jelöl ki, továbbá megvizsgálja a korábban lefolytatott cselekmények megismétlésének szükségességét.
A jegyző a kizárási okokról szóló tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül elküldi az iratokat az illetékes kormányhivatali szervhez. A kormányhivatal 15 munkanapon belül dönt a kizárásról, és megküldi a kijelölésről határozatát. Az új kijelölt jegyzőnél az eljárási határidő a kijelölő határozat és az iratok átvételének napjától számít, és munkaszüneti napokra is vonatkozik a határidő kiszámítása.
A bejelentések és a szükséges dokumentáció
A jegyző az eljárást megindíthatja bejelentés alapján is, és a bejelentőről írásban értesíti az érintetteket. A bejelentőnek a bejelentésben igazolnia kell a jogszerű tulajdonosi vagy képviseleti jogosultságát, különösen a meghatalmazást vagy a közgyűlési határozat kivonatát tartalmazó dokumentumokkal. Ha a bejelentő a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat igazolja, és valószínűsíthető az eljárásra okot adó körülmény fennállása, a jegyző az eljárást megindítja. Ha a jegyző nem indít eljárást, a bejelentőt írásban tájékoztatja az eljárás elmaradásának okairól, és adott esetben a mulasztásért felelősséget is megjelöli.
A bejelentés alapján az eljárásban a közös képviselővel és a tulajdonostársakkal kapcsolatos adatok beszerzése és iratok megtekintése lehetséges. A jegyző az iratokat postai vagy elektronikus úton kérheti, vagy helyszínen megtekintheti azokat. A közös képviselőnek 10 munkanapon belül köteles az iratokat a jegyző rendelkezésére bocsátani, és ezt az időtartamot egy írásbeli kérelem esetén 10 munkanappal meghosszabbíthatja.
A közgyűlés összehívására vonatkozó közvetlen hatáskört is meghatározzák: a közgyűlést írásban vagy elektronikus úton kell meghívni, és a meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat, a költségvetést és az elszámolást is. A közgyűlés összehívását kezdeményezheti a közösség összes tulajdoni hányad szerinti többsége is.
A helyszíni ellenőrzés és a megfigyelés joga
A jegyző jogosult a helyszínen is ellenőrizni az eljárásra okot adó körülmény fennállását. A helyszíni ellenőrzés során a jegyző beléphet a közös tulajdonba tartozó épületrészekbe, megvizsgálhat dokumentumokat és tárgyakat, és felvilágosítást kérhet a jelenlévőktől. A felvételeket és iratokat dokumentálhatja, és a helyszíni megfigyelés során a tulajdonostárs vagy a használó hozzájárulása szükség lehet.
Az adatok és iratok a helyszínen történő ellenőrzés alatt, illetve a közgyűlés határozata alapján kerülhetnek megtekintésre. A kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés többségével hozott döntés szükséges, és a rendszernek jogszerűen és adatvédelmi szempontokat figyelembe véve kell működnie. A felvételeket kizárólag a jogszabályokban meghatározott célokra lehet felhasználni, és a védendő személyek jogait figyelembe véve kell kezelni.
A jegyzői eljárás cselekményei és a jegyzőkönyv
A jegyző az eljárás során minden egyes eljárási cselekményről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a helyszínt, az időpontot, az eljáró személyt, az érintettek nevét és lakcímét, illetve a lényeges megállapításokat és a dokumentált nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv szükség szerint tartalmazhat további nyilatkozatokat és aláírásokat is.
Az adatkezelésre az Ákr. vonatkozó szabályait kell alkalmazni, és ahol az Ákr. ügyfelet említ, azt a társasházat vagy a közös képviselőt kell érteni.
A felhívás és a teljesítés ellenőrzése
A jegyző felhívást bocsáthat ki a társasház törvényes működésének helyreállítására, amely tartalmazza a kötelezést, a teljesítés határidejét és a jogkövetkezményeket. A felhívást hivatalos iratként vagy elektronikusan közlik a közös képviselővel. A felhívás közlésének napja a közlés vagy kézbesítés dátuma. A közös képviselő a felhívásról a tulajdonostársakat nyilvános hirdetmény formájában is értesíti.
A felhívás teljesítését a jegyző 7-11. § szerinti eljárási cselekmények keretében ellenőrzi. Ha a felhívás jogszabályt sért, a jegyző 5 munkanapon belül módosítja vagy visszavonja a felhívást, és újra közli azt. A 60 napos határidő a módosított felhívás közlésétől kezdődik újra.
A törvényes működés helyreállításának ellenőrzése és megszüntetése
Ha a jegyző megállapítja, hogy a felhívásnak megfelelően a társasház törvényes működése helyreállt, az eljárást megszünteti, és írásban értesíti a közös képviselőt és a bejelentőt. Amennyiben a közgyűlés a törvényes működés helyreállítását határozattal érinti, a közgyűlés megtartására 60 napon belül kerül sor a Tt. rendelkezéseinek megfelelően, és meghozza a szükséges határozatokat a helyreállítás érdekében.
Az eljárás akkor szüneteltethető vagy megszüntethető, ha a törvényes működés olyan módon állítható vissza, amelyet a közgyűlés megfelelő határozattal végrehajt. Ha a gyakorlatban a megállapítás szerint nem szüntethető meg az eljárás, a bírósághoz lehet fordulni a törvény 27/A. § (4) bekezdésének megfelelően.
Különböző eszközök a közösség irányításában
A közgyűlés összehívását, az írásbeli szavazást, a részközgyűléseket és az egyes napirendi pontok kezelését részletes szabályok rendezik. A közösség a szervezeti-működési szabályzatot, a közgyűlést és a közös képviselőt illetően olyan módon alakíthatja ki, hogy az hatékony legyen. A közgyűlés határozatai az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okiratban vagy közokiratba vagy jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratban foglalhatók.
A közösség a közös költség összegéről és a szolgáltatások díjáról szóló napirendi pontokat írásban küldi meg a tulajdonostársaknak, és a peres vagy fizetési meghagyásos eljárásban a határidőket a jogszabályok szerint kell meghatározni. A közös képviselő és az intézőbizottság köteles a tulajdonostársaktól begyűjtött adatról nyilvántartást vezetni, például a hátralékokról és a költségfizetésekről.
Kiszolgáló elvek és következmények
A törvény további rendelkezéseket tartalmaz a kamerarendszer alkalmazásáról, az adatkezelésről és a kötelezettségek teljesítéséről. A kamerarendszer rögzített felvételei csak jogszabályban meghatározott célokra használhatók, és a jogi előírásoknak megfelelően értékelhetők és továbbíthatók. A felvételek hosszabb ideig nem tárolhatók, és az érintettek kérésére a feldolgozás részletes tájékoztatása adható.

Az eljárás során a közös képviselő vagy az intézőbizottság a közösség képviseletét elláthatják a bíróság és más hatóságok előtt. A közgyűlés bármikor felmentheti a közös képviselőt, az intézőbizottság elnökét és a számvizsgáló bizottságot.
| Szabály | Fontosabb pontok |
|---|---|
| Kizárási okok | Nem vehet részt az ügyben személy, akinek joga vagy érdeke érintett; kizárásról 15 napon belül dönt a kormányhivatal |
| Határidők | Indítás 30 naptól 1 éven belül; módosítás 5 nap; helyszíni ellenőrzés részletei |
| Felhívás | Írásbeli közlés, kézbesítés, hirdetmény a társasháznál |
| Közgyűlés | Évente legalább egyszer; írásos szavazás lehetséges |
Ha a törvényes működés helyreállítását a közgyűlés határozata biztosítja, a közösség továbbra is köteles a határozatot végrehajtani és az alapíró okiratban rögzített feltételeket teljesíteni. A felügyeleti eljárás bármikor megismételhető, ha új körülmény merül fel vagy a korábbi mulasztások ismétlődnek.
tags: #eon #tarsashazi #torveny #beleegyezo #nyilatkozat
