Az építési engedély illeték befizetése: kötelezettségek, BÁZIS szabályok és gyakorlati útmutató
Az építési munkák három csoportba sorolhatók engedélykötelességük szerint. 1. 2. bejelentési kötelezettség vonatkozik. Ez valójában egy egyszerűsített engedélyezési eljárás. Ennek során a tervdokumentációt el kell készíteni építész (és ha szükséges statikus, épületgépész) közreműködésével, majd formadossziéban be kell adni az építésügyi hatósághoz. Az engedélyt nem kell megvárni, a kivitelezés a tervek alapján máris megkezdhető. 3. építési engedélyt kell kérni. Ez a csoport is kettéválik normál és az egyszerűsített építési engedélyre. Külön szabályok vonatkoznak a műemlékekre és környezetükre, világörökségi területekre, helyileg védett épületekre és épületegyüttesekre.
Elvi engedély és az egyszerűsített bejelentés kapcsán felmerülő költségek
Az építési engedély 2013. Ugyanakkor az elvi engedély azért is célszerű, mert itt tudhatjuk meg, hogy az építkezésünknek van e bármilyen - akár a beépíthetőséggel kapcsolatban, akár szakhatósági állásfoglalással kapcsolatos - gátja. Az elvi építési keretengedély jogerősítés napjától egy évig van hatályban, vagyis eddig használható fel. Ha az elvi építési engedély jogosultja egy éven belül jogerős építési engedélyt kér, akkor azt automatikusan megkapja, az építési hatóság a már korábban meghozott döntését nem változtathatja meg.
Ha engedély, bejelentés nélkül építkezünk, két út áll előttünk: vagy lebontjuk az engedély nélkül épített építményt, vagy fennmaradási engedélyt kérünk. Tudnunk kell, hogy fennmaradási engedélyt csak akkor kaphatunk, ha az építmény egyébként a jogszabályi előírásoknak megfelel. A fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg kiszabják az építési bírságot is. Ez gyakran két lépcsőben történik: az építmény először ideiglenes fennmaradási engedélyt kap, ekkor a bírság 30%-át kell megfizetni. A végleges fennmaradási engedély kiadásakor kell megfizetni a maradék 70% bírságot. Ugyancsak kiszabhatnak építési bírságot, ha az épületet nem a terveknek megfelelően építjük meg, szabálytalan megoldásokat alkalmazunk.
Méret- és elrendezésbeli eltérések és bírságok
Nagyon gyakori, hogy a tervektől eltérően minden irányban „csak egy kicsit nagyobb\" házat építünk, különösen akkor, ha a beépítési lehetőségek miatt nem terveztethettünk az igényeinknek megfelelő méretű épületet. Az elfogadott mérettűrésre pontos szabályok vonatkoznak: az épület elhelyezése a telken legfeljebb 10 cm-t térhet el a tervtől. Az épület méretei általában maximum 1 százalékkal, de legfeljebb 0,5 m-rel térhetnek el a tervezettől. A bírság alapdíját és a kiszabás rendjét a 245/2006. (XII. 5.) kormányrendelet szabályozza, amely pontosan meghatározza az összegszerű díjszámítási alapot a különböző építménytípusokra (például családi ház, melléképület, homlokzatra, tetőre szabálytalanul elhelyezett építmények esetén).
A bírság összege az engedély nélküli építés esetén az így kapott összeg 50%-a, szabálytalan építés esetén 40%-a. Bejelentés elmulasztása esetén, vagy engedély nélkül építhető, de szabálytalan építés esetén 20%. Családi ház esetén a leggyakoribb eset, ha az épületet engedély nélkül, vagy szabálytalanul bővítjük. 10 m2 bővítés esetén az alapdíj 10×140 ezer Ft, azaz egymillió-négyszázkilencvenkilencezer Ft. Engedély nélküli építés esetén a bírság 50%, tehát ha a falak állnak: 1 400 000×0,5×0,2=140 000 Ft lesz a bírság.
Gyakori példák a melléképületek késői engedélyeztetése: egy 20 m2 alapterületű garázsépítés alapdíja 20×100 ezer Ft, azaz 2 millió Ft. Fontos tudni, hogy az építési bírságot 60 napon belül, egy összegben kell megfizetni.
Illetékek és eljárási díjak a vagyonszerzés kapcsán
Mennyi a vagyonszerzési illeték ingatlan vásárlásakor? A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének: 4%-a ingatlanonként 1 milliárd forintig; 2%-a az 1 milliárd forintot meghaladó értékrész után; de legfeljebb 200 millió forint ingatlanonként. Lakás vagy lakóház vásárlásakor tehát a legtöbb vevőnek a forgalmi érték 4%-ával kell számolnia. A számítás egyszerű: forgalmi érték × 4% = várható illeték.
A NAV határozatával szembeni jogorvoslat határidejét és módját mindig maga a határozat tartalmazza. A cserepótló vétel szabálya alkalmazható, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző öt éven belül eladta, vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja. Ebben az esetben az illeték alapja főszabály szerint a megvásárolt és az eladott lakás terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének különbözete. A vételár vagy a forgalmi érték után kell illetéket fizetni? Az illeték alapja nem automatikusan az adásvételi szerződésben szereplő vételár, hanem az ingatlan NAV által megállapított forgalmi értéke. A NAV szükség esetén helyszíni szemlét tarthat, és külső szakértőt is bevonhat.
Illetékfizetés módjai
Hogyan kell megfizetni a vagyonátruházási illetéket? Az illeték fizetése többféleképpen történhet és az aktuális lehetőségekről mindig a fizetési meghagyás ad pontos tájékoztatást:
- Banki átutalás a NAV számlájára (fontos: a közleményben fel kell tüntetni az adószámot/adóazonosító jelet és a határozatszámot).
- Bankkártyás fizetés személyesen a NAV ügyfélszolgálatain, vagy online a NAV Ügyfélportálján keresztül.
- Házibankos átutalás MBH Bank és UniCredit Bank ügyfeleinek, EFER-rendszer útján.
- Postai befizetés sárga csekk segítségével a NAV-tól igényelt csekkel.
- Átvezetéssel: egyes esetekben átvezetés más adónemekről a vagyonátruházási illetékre (ATVUT17 űrlappal online).
A vagyonszerzési illeték és az első lakás vásárlók esetén adható kedvezményekről szóló fejezetek részletesek: részletfizetés lehetősége első lakás vásárlóinak 12 hónapig pótlékmentesen; automatikus részletfizetés 2 millió forint alatti tartozásig; méltányossági eljárás és részletfizetési kedvezmények. Emellett meghatározó adózási kedvezmények érhetők el különböző feltételek teljesülése esetén (CSOK, CSOK Plusz, családi adókedvezmények, új lakás kedvezmények, és egyéb hatályos rendelkezések).
Egyszerű bejelentés: hogyan lehet ezt megtenni?
Tájékoztató az egyszerű bejelentésről: az építésügyi hatóság 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 16. §-a alapján az építési tevékenységek közül több esetben egyszerű bejelentés keretében történik. Az egyszerű bejelentést személyesen az illetékes hatóságnál vagy bármely kormányablaknál, illetve elektronikus úton az ÉTDR felületén lehet benyújtani. A mellékletek között szerepel az építészeti-műszaki dokumentáció, településképi konzultáció jegyzőkönyve, településrendezési jogi elemek és szükség esetén a tervtanácsi vélemények.
1. Eljárás illetéke: az egyszerű bejelentés nem illetékköteles. 2. Mikor kezdhető meg az építési tevékenység? Az egyszerű bejelentés tudomásulvételét követő 15 napon belül, de legfeljebb az ezt követő négy évig kezdhető meg az építés. Ha négy éven belül megkezdik és az elektronikus építési naplót megnyitják, a tevékenység a munkaterület első átadásától számított hat évig folytatható. 3. Mikor tagadható meg az egyszerű bejelentés tudomásulvétele? Ha hiányos mellékleteket adtak meg, vagy tervező/ vállalkozó nem jogosult, vagy egyéb feltételek nem teljesülnek. 4. Ki értesül az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről? Az értesítés kiterjed az érintettekre és a helyi önkormányzatra is, továbbá a releváns hatóságokra és az örökségvédelmi, világörökségi szervezetekre is. 5. Mikor hatályos az egyszerű bejelentés? A tevékenység négy évig kezdhető meg az egyszerű bejelentés tudomásulvételének időpontjától számítva, és hat évig folytatható a munkaterület átadásától számítva. 6. Hogyan lehet eltérni az egyszerű bejelentéstől? Az eltérő megvalósítást tartalmazó kivitelezési dokumentációt közvetlenül az elektronikus építési naplóba kell feltölteni esetenként. 7. Hogyan igazolható a meglévő lakóépület bővítményének felépítése? A hatóság hatósági bizonyítványt állít ki bizonyos feltételek mellett, amelyet a fővállalkozó és a kivitelező nyilatkozatai alapján kiadmányoznak. 8. Mikor tagadható meg a hatósági bizonyítvány kiadása? Hiányos igazoló számítás vagy energetikai tanúsítvány, vagy a fővállalkozó tartalmának valótlansága esetén. 9. Mennyi a hatósági bizonyítvány eljárásának illetéke és az ügyintézési határideje? Az eljárás nem illetékköteles, az ügyintézési határidő 25 nap. A részletes tájékoztatás tartalmazza az építésügyi eljárások során alkalmazandó további speciális esetek szabályait is, mint például a rendeltetésmódosítás, termőföld használata vagy közvetlenül adatszolgáltatást igénylő eljárások.
Az első lakás vásárlásával járó kedvezmények és a részletfizetés részletei
Az első lakás megszerzése esetén a NAV lehetőséget ad 12 havi pótlékmentes részletfizetésre, amely jelentősen megkönnyíti a fizetést, hasonlóan egy kamatmentes kölcsönhöz. Az automatikus részletfizetés 2 millió forint alatti tartozásra vonatkozik évente, és a feltételekhez kötött, de egyszerűen igényelhető. A kedvezményekhez kapcsolódik a CSOK, CSOK Plusz és egyéb látható állami támogatási formák, melyek a jogosultság feltételeinek teljesülése esetén érvényesülnek. A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat 5%-kal növelt értéke, és minden késedelmi napra számítódik.
A fizetési meghagyások tartalmazzák a pontos összegeket és a befizetési adatokat. A NAV Fizetési Meghagyása végleges és végrehajtható, és a jogorvoslat lehetőségei a jogszabályok szerint érhetőek. A fizetési határidő az 15 nap a határozat véglegessé válásától számítva. Amennyiben a vevő 13 hónapon belül igazolja, hogy eladta a másik lakóingatlant, az illeték kiszabásának felfüggesztése kérhető; ezt a feltételt azonban minden esetben a NAV vizsgálhatja, és az igazolás tényét a NAV-hoz be kell küldeni.
A „NAV Mobil” alkalmazás bemutatása - MKVKOK INFORMÁCIÓS VIDEÓ
Rövid gyakorlati összefoglaló
- Az illeték alapja a NAV által megállapított forgalmi érték, amely a megvásárolt ingatlan terhekkel nem csökkentett értéke.
- A forgalmi érték és a vételár gyakran megegyezik, de NAV nem feltétlenül fogadja el a szerződésben foglalt összeget.
- A részletfizetés lehetősége első lakás vásárlók számára 12 hónapig kedvezményekkel jár.
- A bejelentéses egyszerű eljárás illetéke nincs, és az eljárás 15 naptól kezdődően indulhat, legfeljebb négy év határidővel.
- A bírságok mértéke és kiszabásának módja a 245/2006. (XII. 5.) kormányrendelet szerint történik.
Jogi és adminisztratív megfontolások
Fontos tudni, hogy a NAV a forgalmi érték megállapításakor összehasonlító adatokkal dolgozik, és szükség esetén helyszíni szemlét tarthat vagy külső szakértőt is bevonhat. Az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés ellen nincs közvetlen jogorvoslati lehetőség, de közigazgatási per indítására van mód a végleges határozat közlésétől számított 30 napon belül. A bírósági eljárás keretében a feleknek illetékköteles keresetet kell benyújtaniuk.
tags: #epitesi #eng #illetek #befizetes