Egyszerű bejelentési eljárás és építési engedélyek: mit kell tudni egy 15 napos bejelentéshez?

A 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján az egyszerű bejelentést bizonyos építési tevékenységek esetén kell alkalmazni, és a bejelentést az ÉTDR felületén, személyesen vagy elektronikus úton is benyújthatják. Az eljárás részletei az új lakóépület építésére és meglévő lakóépület bővítésére vonatkozóan különböznek, de mindkettő a hatóság ellenőrzése alá tartozik. Az alábbiakban a legfontosabb pontokat és folyamatszabályokat foglalom össze, a megadott tényszerű elemek újrahasznosításával és logikus összekapcsolásával.

Új lakóépület építésének egyszerű bejelentési eljárása

1. Mit kell mellékelni az egyszerű bejelentéshez?

Mellékelendő tartalmak elektronikus adathordozón vagy ÉTDR-en keresztül:

• az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentáció,
• a településképi szakmai konzultációról készített jegyzőkönyv (ha kötelező a rendeletben),
• a településrendezési tartalmakról szóló határozatok, beleértve a tervek tudomásulvételére javasolt településképi véleményt vagy azok kivonatait, adott esetben az állami főépítész véleményét.

2. Mennyi az eljárás illetéke?

Az eljárás nem illetékköteles a 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) alapján.

3. Mikor kezdhető meg az építési tevékenység?

Az egyszerű bejelentés tudomásulvételét a hatóság hallgatással veszi tudomásul, ha az előírt határidőben (a beérkezés utáni első munkanaptól számított 15 napon belül) az építési tevékenységet megkezdik vagy folytatják. Ebben az esetben a tevékenység a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 20 nap elteltével megkezdhető. Az építőipari kivitelezési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján, elektronikus építési napló vezetése mellett lehet végezni.

4. Mikor tagadható meg az egyszerű bejelentés tudomásulvétele?

Az építésügyi hatóság 15 napon belül tagadhatja a tudomásulvételt, ha a mellékletek hiányoznak vagy hiányosak; vagy ha a tervező/ vállalkozás nem rendelkezik a szükséges jogosultsággal; vagy ha az R. 18. § (3) feltételei nem teljesülnek; vagy ha a településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott vélemény nem javasolta a tudomásulvételt; vagy ha a tevékenységet a tudomásulvétel nélkül kezdik meg.

5. Ki értesül az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről?

Az építésügyi hatóság haladéktalanul értesíti az ügyfelet, az ingatlan tulajdonosát, a település önkormányzatának polgármesterét, az állami főépítészt vagy területi tervtanácsot, és egyéb érintetteket a vélemények alapján (védett területek vagy világörökség esetén érintetteket is).

6. Mi az egyszerű bejelentés hatálya?

Az építési tevékenység a tudomásulvétel időpontjától számított négy éven belül kezdhető meg. Ha négy éven belül - az elektronikus építési napló megnyitásával igazoltan - megkezdik, akkor a munkaterület első átadásától számított hat évig folytatható.

7. Hogyan lehet eltérni az egyszerű bejelentéstől?

Ha az eltérés bejelentéshez nem kötött és külső megjelenés változik, a tervező hozzájárulásával lehet. Eltérés esetén új egyszerű bejelentést kell tenni az R. 16. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eltérésnél.

8. Milyen jogorvoslati lehetőség van?

Az egyszerű bejelentés hallgatással történő tudomásulvétele esetén nincs jogorvoslati lehetőség. A tudomásulvétel megtagadása, illetve a tevékenység megkezdésének vagy végzésének tilalma közlési határideje végleges és végrehajtható; közigazgatási út fellebbezésnek nincs helye, de közigazgatási per indítható. A pereskedő a keresetet a megfelelő bírósághoz küldi vagy postán beadja; jogi képviselet nem kötelező, de elérhető elektronikus benyújtás is.

Meglévő lakóépület bővítésének egyszerű bejelentési eljárása

1. Mit kell mellékelni?

Mellékelendő tartalmak elektronikus adathordozón vagy ÉTDR-en keresztül az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentáció.

2. Mennyi az eljárás illetéke?

Az eljárás nem illetékköteles.

3. Mit ellenőriz a hatóság és mi ennek a következménye?

Az építésügyi hatóság kizárólag azt ellenőrzi, hogy a mellékletben lévő dokumentáció tartalmazza-e az előírt elemeket. Hiány esetén nyolc napon belül értesíti az építtetőt arról, hogy a bejelentés nem minősül egyszerű bejelentésnek, és hogy mi a következmény. A jogi munka a kivitelezés megkezdéséről és a jogkövetkezményekről szóló részleteket tartalmazza. A hatóság nem bocsát ki külön értesítést az eljárás megindításáról.

4. Ki értesül az egyszerű bejelentésről?

Hiánytalan bejelentés esetén nyolc napon belül értesítik az építtetőt, az ingatlan tulajdonosát és a települési önkormányzat polgármesterét.

5. Mikor kezdhető meg az építési tevékenység és mi az egyszerű bejelentés hatálya?

Az építési tevékenység a hiánytalan bejelentés benyújtását követő 15 nap elteltével, de legkésőbb az ezt követő négy évben kezdhető meg. Ha négy éven belül megkezdik (bizonyítva az elektronikus napló megnyitásával), akkor a munkálatok a munkaterület első átadásától számított hat évig folytathatók.

6. Eltérés az egyszerű bejelentéstől

ha az építési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon a változás dokumentációját az elektronikus naplóba kell feltölteni, eseti bejegyzéssel együtt.

7. Hogyan igazolható a bővítmény felépítése?

A kérelem benyújtásával a fővállalkozó kivitelező nyilatkozata alapján a hatóság hatósági bizonyítványt ad ki, amelyet a kivitelező vagy a szakértő tesz meg a felek számára.

8. Mikor utasítható el a hatósági bizonyítvány kiadása?

Elutasítják, ha hiányzik az igazoló számítás vagy az energetikai tanúsítvány, vagy a fővállalkozó nyilatkozatának tartalma nem felel meg a valóságnak.

9. Hatósági bizonyítvány eljárásának illetéke ésidőhatárideje

Az eljárás nem illetékköteles. Az eljárás ügyintézési határideje 25 nap, a kérelem megérkezésétől számított első munkanapon indul. Az összes részlet használatbavételi eljárás esetén is releváns lehet.

Az építési engedély alapelvei és átfogó összefüggések

Az építési engedély kizárólag építési engedély alapján végezhető tevékenység; bizonyos esetekben az egyszerű bejelentés is lehetővé teszi a tevékenységet, de a rendelet szerint az építésügyi eljárás felügyelete alá esik. A 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet integrálja a korábbi joganyagokat, és ezt követően az egyszerű bejelentés lehetősége erősíti az üzleti és lakóépületek gyorsabb engedélyeztetését, miközben a helyi szabályozások és településképi előírások hatékonyan érvényesülnek az ÉTDR rendszeren keresztül.

Fontos megjegyzések és átmeneti rendelkezések

A rendelet hatálybalépése 2024. október 1. napján nagy részben megtörtént; némely rendelkezés 2025-ben lép vagy lépett hatályba. A régi 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet helyett az új 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet vonatkozik az egyszerű bejelentésre és az engedélyezési eljárásokra. Az átmeneti rendelkezések szerint a 2024. október 1. után indult eljárásokban alkalmazandó az új szabályozás; a korábbi eljárások esetében további átmeneti szabályok érvényesek lehetnek.

A bevezetett rendszerek és eljárások célja a jogbiztonság növelése és az épített környezet védelme belső egységesítéssel. Az ÉTDR elektronikus platformon történő benyújtás és nyomon követés átláthatóbbá teszi a folyamatokat.

tags: #epitesi #engedely #iadasa15 #nap

Népszerű bejegyzések:

• Sárvár családi házai a Piramis ingatlannál – keresési tippek
• Balatonfüzfői vízparti szállások családbarát programokkal
• Balatonlelle: bejegyezhető-e két lakás egy helyrajzi számra, és a helyrajzi számok kezelése
• Hogyan válasszunk és telepítsünk műanyag nyílászárókat – részletes útmutató
• Berenyi Zsuzsanna ingatlan - jogi és adatvédelmi gyakorlati összegzése