Az építési engedélyezési eljárás és az építési engedély igénylése

Az építési engedély egy hivatalos dokumentum, amelyet a helyi építési hatóság vagy más illetékes állami intézmény ad ki, és amely engedélyezi bizonyos építési vagy átalakítási munkák elvégzését. Ahhoz, hogy egy telek tulajdonosa elkezdhessen építkezni, építési engedélyt kell kérnie a helyi építési hatóságtól.

Az építési engedély megszerzésének folyamata általában a következőket tartalmazza: Kérelem benyújtása, Értékelés, Engedély kiadása és Ellenőrzések.

Az építési engedélyhez kötött építési munkák körét jogszabályok határozzák meg. Ezek a munkák csak építési engedély alapján végezhetők.

Az építési engedélyhez kötött építési munkák köre

Az alábbi építési munkák csak építési engedély alapján végezhetők:

• Bármilyen célra szolgáló épület építése, bővítése, magasítása, emelése, süllyesztése, eltolása, a bejelentési kötelezettség alá eső épületekkel kapcsolatos ilyen építési munkák kivételével.
• Épület vagy épületrész olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása, továbbá az épülettel kapcsolatos minden olyan építési munka, amely:
  • az állékonyság, az egészségvédelem, az élet- vagy közbiztonság, illetőleg a városkép követelményeire kihatással jár;
  • teherhordó szerkezet létesítésével vagy átalakításával jár;
  • az épület rendeltetését vagy használatának engedélyezett módját megváltoztatja;
  • a szomszédok jogos érdekeit közvetlenül érinti.
• Lakások létesítése céljából emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek lakássá történő átalakítása, továbbá lakás műszaki megosztása.
• Városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén épület tetőzetének vagy közterületről látható homlokzatainak felújítása, átalakítása.
• Városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén épület közterületről látható homlokzatain ajtó vagy ablak nyitása, megszüntetése, átalakítása.
• Városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető) vagy üzleti ernyőszerkezet építése, átalakítása, lebontása.
• Városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén épület tetőzetén, közterületről látható homlokzatain vagy a kerítésen hirdetőberendezés létesítése.
• Épület közterületről látható homlokzatain emléktábla, dombormű, szobor vagy más faldíszítmény elhelyezése, eltávolítása.
• Épület, építmény külsejének díszvilágítására szolgáló berendezés létesítése.
• Tetőépítmény, kémény építése, magasítása.
• Épületben a helyiség űrmagasságának megosztása, de karzat építése csak akkor, ha annak szélessége 1.2 méternél nagyobb, és terjedelme meghaladja a helyiség alapterületének felét.
• Épületben felvonó, továbbá személy- vagy teherszállításra szolgáló más berendezés és ezzel kapcsolatos szerkezetek építése, áthelyezése, vagy a főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása.
• Nem üzemi épületben 3 m2-nél nagyobb fűtőfelületű melegvíz- és gőzfejlesztő kazán, továbbá olyan gőzfejlesztő kazán létesítése, amelynél a túlnyomás 1/10 légköri nyomást meghalad.
• Nem üzemi épületben 1 lóerős, illetőleg ennél nagyobb motor vagy ilyen motorral hajtott munkagép, továbbá 1 lóerős, illetőleg ennél nagyobb erő átvitelére szolgáló közlőmű felállítása.
• Üzemi épületben olyan kazán, motor, munkagép, közlőmű, technológiai berendezés felállítása, vagy olyan technológiai eljárás bevezetése, amely a környezetre káros hatást eredményezhet.
• Nagyobb súlyú vagy nagyobb méretű (pl. adó-vevő) antenna létesítése.
• Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetőleg tűzveszélyes anyag, folyadék, éghető gáz előállítására, feldolgozására, tárolására, raktározására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építmény és berendezés létesítése.
• Gépkocsiszín létesítése.
• Nyaraló, üdülő, hétvégi ház vagy telep építése, sátortábor (camping) létesítése.
• Csónakház, fürdőház, uszoda és más hasonló építmény építése, illetőleg azoknak a vízen való elhelyezése.
• Sporttelep, lőtér, tekepálya építése.
• Állandó emelvény, lelátó, kilátó építése.
• Kiállítási vagy más alkalmi helyiség építése.
• Közterületen vagy alatta lépcsőfok, lépcsőzet, anyag lebocsátására vagy pince megvilágítására szolgáló akna, szobor, szobortalapzat, emlékmű, díszkút, alapzatos zászlórúd, közúti közlekedéssel kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, bármilyen bódé, nyilvános árnyékszék, hirdetőoszlop és berendezés létesítése.
• Városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén árusító bódé építése vagy felállítása.
• Különálló nyárikonyha, mosókonyha, kisipari műhely építése.
• Különálló fás- vagy szerszámkamra építése.
• Szín, fészer, kocsialáhajtó építése.
• 1.5 méternél magasabb kerti növényház építése.
• Gyümölcstároló, aszaló, csomagoló építése.
• Termény- vagy takarmánytároló és feldolgozó (magtár, csűr, pajta, góré, siló) építése.
• Présház, különálló pince, jégverem építése.
• Istálló, ól, kifutó építése.
• Árnyékszék, pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya- vagy trágyalé tároló, komposztáló, továbbá a telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatárokon belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló építmény és berendezés létesítése.
• Közterületen park, gyermekjátszótér létesítése.
• A telek határvonalán vagy a telek belsejében támfal építése.
• A telek határvonalán vagy a telek belsejében kerítés építése.
• A telken a terep leásása vagy feltöltése.
• A rendes háztartási szükségletre vizet szolgáltató ásott kút létesítése.
• Budapest egész területén, más helységben pedig a városképi szempontból fontosabb területeken ideiglenes felvonulási épület építése.
• Építési munka végzéséhez szükséges különleges munkaállvány felállítása.
• Sírbolt építése.
• Épület vagy épületrész lebontása.
• Minden olyan építési munka, amelyre az Országos Építésügyi Szabályzat vagy más jogszabály építési engedély beszerzésének kötelezettségét írja elő.

Műemlék, továbbá műemlék jellegű épület esetében az 1. §-ban meghatározott építési munkákon felül építési engedély szükséges a következő építési munkákra is:

• A tetőszerkezet, tetőhéjazat, hófogó felújítása, helyreállítása vagy az épület külső megjelenésében érvényre jutó bármilyen átalakítása.
• A kéménynek az alakját és méreteit megváltoztató átalakítása.
• A homlokzat újravakolása vagy színezése.
• Az ablakszerkezetnek, az ablakfelület beosztásának vagy az ablak kiképzésének megváltoztatása.
• Az ablak-, erkély- és folyosórács átalakítása, leszerelése vagy új ablak-, erkély- és folyosórács alkalmazása.
• A kapu vagy a közterületre nyíló ajtó, továbbá az üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény átalakítása, leszerelése vagy kicserélése.
• A kapukáva, kerékvető vagy a közterületre nyíló pincelejáró átépítése vagy átalakítása.
• A homlokzaton kép, felirat, sgrafittó, zászlótartó vagy más díszítmény elhelyezése vagy eltávolítása.
• A tetőzeten vagy a homlokzaton műszaki berendezések (pl. hirdetőberendezés, fényreklám, antenna, közművek vezetékei, szerelvényei, más köztárgyai), feliratok, cég- vagy címtáblák elhelyezése.
• Az udvari homlokzat átalakítása, azon ajtó vagy ablak nyitása.
• Eresz- és lefolyócsatornák felszerelése, felújítása vagy leszerelése.
• Lábazat készítése, lényeges javítása vagy színezése.
• A helyiségek megosztása, falak áttörése, lebontása, új falak építése.
• Régi padozatok kicserélése.
• Belső díszítések (stukkó, falfestmény), kályhák (kandallók), régi ajtó- és ablakszárnyak eltávolítása vagy átfestése, kapualji és lépcsőházi világítótestek elhelyezése.
• A támfal, kerítés átalakítása, helyreállítása, felületi kiképzése.
• Az épület előtti, az épület távlati képét érintő területen bármilyen köztárgy elhelyezése.
• Azok az építési munkák, amelyek egyébként a 3. § értelmében csak bejelentési kötelezettség alá esnek.

Városképi jelentőségű épület esetében az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a 10., 13-15. és a 18. pont kivételével kell alkalmazni.

A bejelentési kötelezettség alá eső építési munkák

Építési engedély nélkül végezhetők, de bejelentési kötelezettség alá esnek a következő építési munkák:

• Az épület homlokzatain - városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén az épületnek csak a közterületről nem látható homlokzatain - ajtó vagy ablak nyitása, megszüntetése, átalakítása.
• A városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén az épület közterületről látható homlokzatainak színezése, illetőleg azokon vagy a kerítésen 25x25 cm-nél nagyobb cég- vagy címtábla elhelyezése.
• Községben nem főútvonal mentén az épület tetőzetének vagy közterületről látható homlokzatainak felújítása, átalakítása.
• Pilléren, határfalon vagy más teherhordó szerkezeten lefaragás, bevésés, falcsatorna vagy fülke készítése, továbbá a keresztmetszetnek más módon való csökkentése.
• Épületben válaszfal vagy osztófal építése, lebontása, ha az az épület rendeltetését vagy használatának engedélyezett módját nem változtatja meg.
• Nem üzemi épületben a válaszfalban vagy osztófalban ajtónyílás készítése, befalazása, ha ennek következtében az épületben levő lakások vagy lakószobák száma megváltozik.
• Helyiségben olyan karzat építése, amelynek szélessége 1,2 méternél nagyobb, terjedelme azonban nem haladja meg a helyiség alapterületének felét.
• Községben nem főútvonal mentén üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető), üzleti ernyőszerkezet építése, átalakítása, lebontása, hirdetőberendezés létesítése.
• Községben nem főútvonal mentén árusító bódé építése vagy felállítása.
• Alkalmi emelvény, lelátó építése.
• Községben nem üdülőterületen vagy főútvonal mentén mezőgazdasági célra szolgáló telken 10 m2-nél kisebb alapterületű és 3 méternél alacsonyabb párkánymagasságú, kémény nélküli őrház, présház, fás- vagy szerszámkamra, szín, fészer, gyümölcstároló, aszaló, pajta, góré, ól, kifutó építése.
• Rendes háztartási szükségletre szolgáló szabadkemence, húsfüstölő építése.
• Külterületen összefüggő alapozást nem igénylő, vázas, földbe ásott oszlopokon nyugvó szerkezetű, nem falazott mezőgazdasági építmények építése.
• A telek oldal- és hátsó határvonalán vagy a telek belsejében nem összefüggő alapzatos, nem falazott és nem pilléres kerítés létesítése.
• Építési engedélyhez nem kötött felvonulási épület építése.
• Építési munkánál daru, emelőgép, segédépítmény felállítása.
• Építési engedélyhez nem kötött vagy 120 légm3-nél kisebb térfogatú, nem lakás céljára szolgáló épület, továbbá felvonulási épület lebontása.

Az építésügyi hatóságok felelősek az építési engedélyezési eljárások lefolytatásáért. Az elsőfokú hatóság általában a járási, városi, fővárosi vagy megyei önkormányzat építésügyi szakigazgatási szerve, míg a másodfokú hatóság a megyei, fővárosi vagy illetékes tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve.

Az építési engedély 2 évig érvényes a jogerőre emelkedés dátumától. Amennyiben a területre vonatkozó előírások nem változnak, ez a 2 év egy egyszerű kérvénnyel meghosszabbítható.

Az elvi építési engedély egy speciális fajtája az általános építési engedélynek. Az elvi építési engedéllyel az építkezés még nem kezdődhet meg, és bárki kikérheti, bármely telekre, a tulajdonjogoktól függetlenül. Ha az elvi építési engedély jogosultja egy éven belül jogerős építési engedélyt kér, akkor azt automatikusan megkapja.

Az építési engedély követelményeinek be nem tartása számos szankcióhoz vezethet, beleértve a bírságokat, a munkák leállítására vonatkozó rendeleteket vagy akár az illegálisan épített szerkezetek lebontását.

Az építési engedélyezési eljárásokra vonatkozó jogszabályok folyamatosan változnak, ezért fontos naprakész információkkal rendelkezni.

tags: #epitesi #engedely #idegen #neve

Népszerű bejegyzések:

• Újlipótvárosi lakások
• Az alsóörsi építkezés szabályzata
• Zuhanytálca beépítési tippek
• A gödöllői HÉV vonal története
• Kiskundorozsma Vasútállomás Története