Az építési kivitelezési tevékenység megkezdésének megrendelői kötelezettségei
Az építkezés megkezdése előtt számos hatósági és adminisztratív teendő áll az építtető (megrendelő) előtt. Ezek a kötelezettségek az idők során változtak, az egyszerűsítés és az elektronizáció irányába mutatva. A jogerős és végrehajtható építési engedély megszerzését követően az építkezést bizonyos esetekben meg kellett előznie még egy hatósági ügyintézésnek.
A jogszabály 2013. április 19-étől az előzetes bejelentést - ami ezt a hatósági ügyintézést jelentette - az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti kérelemként határozza meg. A kivitelezés megkezdésének utólagos bejelentése már 2013. január 1-jétől nem létezik, és 2013. október 1-jétől az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele is megszűnt, mivel az e-építési napló megnyitása során értesül az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdéséről.
A papír alapon vezetendő építési naplók esetében azonban így egy érdekes átmeneti állapot alakult ki.
A kivitelezési tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó eljárások változásai
A kivitelezési tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó előírások attól függnek, hogy 2013. április 19-e, illetve október 1-je előtt, vagy azt követően kezdődött meg a kivitelezés.
Korábbi szabályozás: Utólagos bejelentés és tudomásulvétel
A 2007. évi Kivitelezési kódex (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet) vezette be az ún. utólagos bejelentést, és ezt a jogalkotó 2013. január 1-jéig fenntartotta, igaz lényeges módosításokkal.
Az utólagos bejelentést szabályait tartalmazó 30. §-t és az azt megelőző alcímet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 93. § p) pontja helyezte hatályon kívül.
Az utólagos bejelentés kapcsán lényeges változások történtek 2009. október 1-jétől: a nem építési engedélyhez, hanem az építési bejelentéshez kötött kivitelezéseket már nem kellett így is bejelenteni, továbbá a bejelentést már nem az építésügyi, hanem az építésfelügyeleti hatósághoz kellett megtenni (a határozat akkor még nem változott).
Főként a bejelentés helyét volt érdemes nem eltéveszteni, mert ha valaki az építésügyi hatóságnál tette meg a bejelentést - és az építésügyi hatóság a közigazgatási eljárási szabályok ellenére azt nem továbbítja az építésfelügyeleti hatósághoz - az építtető nem tett eleget az utólagos bejelentési kötelezettségének, és az építésfelügyeleti hatóság megbírságolhatta az építtetőt.
Az építtetőnek utólagos bejelentést tehát azokban az esetekben kellett tennie, amikor előzetes bejelentésre nem volt szükség, de építési engedélyköteles építési tevékenységet végzett.
Az építésfelügyeleti hatóság részére tett bejelentés a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését és az építési napló megnyitásának napját közölte a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerinti tartalommal. Itt csak a „tervezett megkezdés” meghatározásra hívnánk fel a figyelmet.
Az utólagos bejelentést a kivitelezés megkezdését követő nyolc napon belül kellett bejelenteni az építésfelügyeleti hatóságnak (2011. január 1-jéig öt munkanap volt a határidő).
A bejelentéshez szükséges nyomtatvány egyébként próbálta orvosolni a problémát, mivel az építtető arról nyilatkozott, hogy az „építési tevékenység [...] végzését ............................... (dátum) a vállalkozó kivitelező megkezdte, az építési naplót megnyitotta.”
Jelenlegi szabályozás: E-építési napló és a hatóságok értesítése
2013. október 1-jétől az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele is megszűnt, mivel az e-építési napló megnyitása során értesül az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdéséről.
Ez azt jelenti, hogy az építtetőnek az e-építési napló megnyitása az építésfelügyeleti hatóság felé történő bejelentésnek minősül.
Az építési naplóba és mellékleteibe külön jogszabályban előírtakon túlmenően a kivitelező köteles betekintést biztosítani a helyszíni ellenőrzést folytató felügyelőség, az építésfelügyeleti szerv, valamint az APEH, illetve területi szervei számára.
Az építési engedélyezési eljárás főbb elemei és az építtető kötelezettségei
Az engedély nélkül, vagy bejelentés után végezhető - jogszabályban külön meghatározott építési tevékenységek kivételével - az épületek létesítését, bővítését csak végleges építési engedély alapján lehet megkezdeni.
Az építési engedélyezési eljárásokra vonatkozó, könnyítéseket és gyorsításokat célzó újabb jogszabályok 2008. év óta rendkívül dinamikusan változnak.
Főszabály szerint építési engedélyt egy telekre az egy időben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni.
Az építési engedély iránti kérelem tartalmi elemei
Az építési engedélynek az Ákr. alapján kötelezően tartalmaznia kell:
- az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével
- felmerült eljárási költség
- a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18-22. §-ában rögzített építésjogi követelményeknek és az építmény elhelyezésére vonatkozó előírásoknak
- az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása az új építmény építése vagy meglévő építmény bővítése esetén - kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában - az Étv. 23-24. §-ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e
- az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e
- az építtetőnek azt kell tudomásul vennie, hogy a munkaterület átadásának pillanatától kezdve az ő telke ideiglenesen egy építési munkahellyé változik, melynek szabályairól nem ő hozhat döntést.
Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell többek között:
- az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását
- a szakhatóság megkereséséhez szükséges, az Eljárási kódex 5. számú melléklet szerinti dokumentációt
- az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát (ellenérdekű ügyfél hiánya)
Az építési engedélynek az Ákr. alapján kötelezően tartalmaznia kell továbbá az épületnek rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban kell lennie, valamint az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyével vagy tudomásul vételével kell rendelkeznie.
Az építési engedély hatálya és módosítása
Az építési engedély hatályát az építtető kérelmére az építésügyi hatóság az Eljárási kódex 52. §-a alapján meghosszabbíthatja.
Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatában három évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja. Az engedély meghosszabbítására ebben az esetben is az erre vonatkozó szabályokat kell hasonlóan alkalmazni.
Az építési engedély módosítása esetén az engedély hatálya csak akkor módosul, ha arra a módosítási kérelem is kiterjed és a módosított építési engedély erről kifejezetten rendelkezett.
Az építtető az építési engedély hatályának meghosszabbítását kérelmezheti, és amennyiben ezt a hatóság engedélyezi, akkor az építkezés zavartalanul folytatódhat.
Az építési engedély hatálya nem hosszabbítható meg, ha az építtető az erre irányuló kérelmét az engedély hatályának lejártát követő napon adja be. Az építési engedély hatályának lejárta tehát jogvesztő a meghosszabbítási kérelem tekintetében.
A fennmaradó munkálatokra vonatkozó ismételt engedélykérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
A kivitelező és a megrendelő viszonya a munkaterületen
A kivitelező engedélye nélkül senki sem járkálhat be az építési munkaterületre. Ez a szabály az építtetőre is vonatkozik, neki sincs joga a kivitelező jóváhagyása nélkül, minden szabályt felrúgva sétálgatni az építés helyszínén.
Egy építési munkaterület veszélyes hely, bármikor, bármi sérülést okozhat az óvatlanul ott közlekedő embernek.
A területen munkát végzőknek is vigyázniuk kell - nem véletlenül hoznak rendkívül szigorú szabályokat ebben a kérdésben.
A kivitelezési kódexként is ismert 191/2009-es kormányrendelet rögzíti az alapokat. Ez a rendelet gyakorlatilag birtokláshoz való jogot ad a munkaterülettel kapcsolatban a fővállalkozó kivitelezőnek, akár az építtetővel, vagy a terület tulajdonosával szemben is.
Ez a birtokláshoz való jog a kivitelezési szerződés teljesítéséhez szükséges mértékű lehet. Tehát nem terjed ki például a telek eladására, de arra már igen, hogy a kivitelezés ideje alatt a fővállalkozó megszabhassa a területre belépés feltételeit.
A kivitelezőnek a munkavédelmi jogszabályok alapján kell megszerveznie a területen történő mozgást, dolgozói belépését és a belépés feltételeit.
Például az építési munkahelyek munkavédelméről szóló rendelet kifejezetten előírja, hogy az egészségi és biztonsági koordinátor feladata a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy a munkaterületre csak az arra jogosultak léphessenek be (4/2002 SzCsM-EüM rendelet 8.§).
Az építtetőnek azt kell tudomásul vennie, hogy a munkaterület átadásának pillanatától kezdve az ő telke ideiglenesen egy építési munkahellyé változik, melynek szabályairól nem ő hozhat döntést.
Erre a területre ő is csak az előzetesen meghozott szabályok betartásával léphet be, és végezhet ott bármilyen tevékenységet.
Javasoljuk, hogy a szabályozás kérdése ne akkor merüljön fel, amikor már konfliktus alakult ki a felek között, hanem jóval korábban, még a szerződéskötés időszakában.
Rögzítsük a szerződésben, hogy a munkaterület átadása után ki és milyen feltételekkel léphet be az építési területre. Ezt konkretizálhatjuk is: szabjuk meg a tulajdonosra (tulajdonosokra) érvényes feltételt, a családtagok közlekedését, a kiskorú gyermekek közlekedésének a lehetőségét.
Térjünk ki arra is, hogy kívülálló fél milyen feltételekkel mehet az építés közelébe! Itt már legyünk határozottabbak, s ragaszkodjunk hozzá a szerződésben, hogy a tulajdonoson és közeli családtagjain kívül senki más nem léphet a területre a kivitelező helyszínen tartózkodó képviselőjének engedélye nélkül.
tags: #epitesi #jog #munkaterulettel #kapcsolatos #megrendeloi #kotelezettseg