Epiteszeti muszaki tervdokumentacio: alapok, tipusok es betartas

A szakmánkat ért behatások az utóbbi időszakban az építési folyamat résztvevőit jelentős változásoknak vetették alá. A szám szerint tizenhét résztvevő az építtető és érdekkörébe tartozók (beruházó, beruházás-lebonyolító, tervellenőr, műszaki ellenőr), a tervező (generál tervező, szakági (al)tervező, sub-altervező), a kivitelező (generál kivitelező, felelős műszaki vezető, alvállalkozó, sub-alvállalkozó), és az üzemeltető (tulajdonos(i közösség), használó). A kötelező kamarai online oktatóanyagok jelen fejezetrészekkel bővülnek, mely a tervezési - építési követelmények ismertetésének okán kapcsolódik az online továbbképzésekhez.

Az alábbiakban a bevezető összefoglaló mellett részletesen bemutatjuk, hogy miből áll egy építészeti-műszaki tervdokumentáció, és milyen jogszabályi keretek között kell azt elkészíteni. A tervezési program, a tervdokumentáció és a kiviteli tervek összefüggései nélkülözhetetlenek a sikeres engedélyezéshez és a kivitelezés zökkenőmentes lebonyolításához.

A tervdokumentáció célja és szerepe

Miért van szükség építészeti tervre? A válasz egyszerű: mert kötelező, mivel ezt jogszabály írja elő, és mert a tervdokumentáció azáltal rögzíti az igényeket és elvárásokat mind a megrendelő, mind a kivitelező számára. Az engedélyezési tervdokumentáció az, amelyet az építési hatósághoz be kell nyújtani, és amely alapján az engedélyt kiadják. A kiviteli tervek pedig a megvalósításhoz szükséges részletes útmutatást adják a kivitelezés során.

Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma bosszúállóan részletes, és a 312/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet, valamint a kapcsolódó törvények és rendeletek írják elő a tartalmat és a léptéket. A dokumentáció részei lehetnek írásos munkarészek (tartalomjegyzék, tervezési program, műszaki leírás, szakvélemények) és rajzi munkarészek (ingatlan-nyilvántartási térkép, helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok, részletes szakági tervek).

Jogszabályi keretek és történeti áttekintés

Az 1990-es évek végén-2000-es évek elején történt jogi változások következtében a piaci szabályozás kerülőfelé helyeződött: a magánjogi megállapodásokra vonatkozó kötelező előírások részben megszűntek, és a projekt dokumentációk írásba foglalása vált a normává. Ekkor jelentek meg a tervezési program és az építési tevékenység tartalmi követelményei is. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet például kötelezővé tette az építési és tervezési szerződések írásba foglalását, és meghatározta néhány szerződéses elem alkalmazását. A későbbi módosításokkal összefüggésben a 37/2007. (XII.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokra és a tartalmi követelményekre vonatkozó részeket érintette, napjainkban pedig a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a kapcsolódó jogszabályok határozzák meg pontosan az elvárt tartalmat és szerkezetet.

Az építészeti-műszaki dokumentációt érintő formalizmus és az engedélyezési eljárások több szinten építik fel a folyamatot: elvi engedélyezési tervdokumentáció, engedélyezési (bejelentési) dokumentáció, valamint kiviteli dokumentáció. Minden szakaszban más és más részletek és méretek fontosságát kell kiemelni, és a hatóságok a jogszabályok alapján ellenőrzik a megfelelést.

Az építészeti-műszaki dokumentáció fő részei

Az alábbiakban a dokumentáció három fő kategóriáját és bennük a legfontosabb elemeket ismertetjük:

  1. Általános előírások
    • Írásos munkarészek: tartalomjegyzék, tervezési program, műszaki leírás, szakvélemények.
    • Rajzi munkarészek: ingatlan-nyilvántartási térkép másolata, helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok, szakági tervek.
    • Megjelenítés: látványtervek, fotó-dokumentáció, makettek, utcaképek.
    • Alternatív és kiegészítő elemek: fotódokumentációval kiegészített anyagok, üzemeltetéstechnikai terveket szükség szerint tartalmazhat.
  2. Elvi engedélyezési dokumentáció
    • A telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázása: helyszínrajz égtájjelöléssel, lejtések, környező telkek illusztrált körvonalai, tervezett beépítés mutatószámai (beépítési százalék, építménymagasság).
    • A tervezett építmény környezetbe illesztésének bemutatása: legalább 1:200 méretarányú alaprajzok, homlokzatok, metszetek, tömegvázlatok, fotómontázs vagy utcakép.
    • Műemléki, régészeti és tűzvédelmi, környezetvédelmi követelmények tisztázása a szakhatóságokkal előzetes egyeztetés során.
  3. Építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció
    • Tartószerkezeti műszaki leírás mind új építésnél; meglévő épület esetén a tartószerkezeti leírás és szakértői vélemény szükségessége a tervtípusoktól függően.
    • Geotechnikai és talajmechanikai dokumentációk kötelező jellege: bizonyos méretek vagy építmény-típusok esetén, illetve veszélyes üzemek és környezetek esetén.
    • Közművek, tűzvédelmi és mentési tervek részletei, beleértve az égéstermék-elvezetést és a telek közúti csatlakozásának megtervezését.

Az alapvető tartalmi elemek közé tartozik továbbá a tervezési program, a tervlapok égtájai, a közmű-hozzájárulások elvi hozzájárulásainak dokumentálása, a telek beépítésének és elrendezésének mutatószámai, az építmény forgalmát érintő tervezési szempontok, valamint a szakhatóságok által kért egyéb információk és a környezeti hatások részletes leírása.

A tervezési program és a dokumentáció részletei

A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelményeket és az elvárt mennyiségi- és minőségi részletezést. A program mellékletei érdemesek, de nem kizárólagosak: mellékelni kell a tervrajzokat, a közműnyilatkozatokat, fotódokumentációkat és a helyszíni egyeztetések jegyzőkönyveit. A dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéshez és az engedélyezéshez szükséges.

A dokumentáció részei között szerepelnek a tartószerkezeti és mérnöki megoldások részletes adatai, az energetikai követelmények, a közlekedési útvonalak akadálymentesítésének tervei, a kivitelezési és üzemeltetési technológiák leírásai, valamint a szakhatóságok által kért adatok és a környezeti hatás értékelése.

Összefüggések a tervezői fokozatokkal és jogkörökkel

A tervezői tevékenységek jogosultságai és fokozatai a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara nyilvántartásaiban találhatók. A tervező feladata lehet tervezői művezetés is, amelyet a megbízó igényei és a projekt összetettsége határoz meg. A vázlatterv és a tervdokumentáció készítésében szakági tervezők is részt vesznek. A jogszabályok alapján a kiviteli terv és az engedélyezési terv tartalmi elemei különböző részletezettséget igényelnek, és nem minden esetben kötelező a kiviteli terv készítése.

A tervdokumentáció tartalma összhangban van a tervezési feladatokkal és a megvalósítás specifikus igényeivel. A tervezési díjak alapját a nettó hasznos alapterület és az épület funkciója határozza meg; a nettó alapterület és a bruttó alapterület viszonya körülbelül 75-80% körül vannak meghatározva, de a pontos érték projekt-specifikus.

Gyakorlati útmutató: hogyan épül fel egy tipikus engedélyezési és kivitelezési dokumentáció

Az engedélyezési dokumentáció elsősorban az engedély beszerzésére összpontosít: az építési engedélyt csak ezek után lehet kiadni. A kiviteli dokumentáció részletesebben tárgyalja a kivitelezés során felmerülő kérdéseket, és tartalmazhat speciális követelményeket (tűzvédelem, közművek kivitelezése, lifttervezés, kerttervezés stb.). Az engedélyezési terven túl a kivitelezési terv úgynevezett részletező és kivitelezésre felkészítő jelleggel készül, amely tartalmazza az összes útmutatást és tervet a megvalósításhoz.

Az építési engedélyhez kapcsolódó dokumentációt több tárgykörben szükséges benyújtani: archivált térképmásolat, helyszínrajz égtájjelöléssel, telek és építmények körvonalai, beépítési mutatószámok, közmű-hozzájárulások és a tervekhez kapcsolódó szakvélemények. A telek beépítésével kapcsolatos részletes követelményeket a jogszabályok és a hatóság határozza meg, és a tervező feladata ezek beszerzése és dokumentálása, valamint a közmű-hozzájárulások és a tűzvédelmi engedélyek beszerzése is.

A tervdokumentáció részletezése persze országonként és jogszabályonként változhat, de az alapelvek: a tervezési program megadja az építmény által megkövetelt támadáspontokat; a helyszínrajz és a méreteket tartalmazó alaprajzok megjelenítik a telekbeépítést és a közterületi kapcsolódásokat; és a látványterv segíti a településképbe illesztés bemutatását.

Infografika és vizuális elemek a cikkben

Infografika: Az építészeti-műszaki dokumentáció fő részei és kapcsolatai

Gyakorlati ajánlások a tervezők és megrendelők számára

• Válasszunk tervezőt alaposan: ne kizárólag ára alapján döntsünk, hanem nézzük meg a korábbi megépült épületeket és beszéljünk az előző megrendelőkkel.

• A tervdokumentáció legyen jól strukturált és logikailag összefüggő: a tervezői programtól a végső kivitelezési tervig minden kapcsolódjon egymáshoz.

• Törekedjünk a környezeti és jogi kötelezettségek teljes körű tisztázására a kezdetektől fogva: az elvi engedélyezési tervdokumentáció is segíti a későbbi bizonytalanságok mérséklését.

• A közművek és a tűzvédelmi rendszerek terveit korán tisztázzuk, mert ezek későbbi, kötelező jellegű dokumentumok és beszerzések gyorsan felmerülnek a folyamat során.

Összegzés

Az építészeti-műszaki dokumentáció a tervkészítés és megvalósítás alapja, amely jogilag kötelező, és technikailag összetett. A megfelelő tervdokumentáció hiánya vagy hibás tartalma kockázatot jelent az engedélyezés késedelmére és a kivitelezés időbeni és költségvetési zavaraira. A három fő dokumentációs szint - engedélyezési, bejelentési és kiviteli - egymásra épülve biztosítja, hogy a tervek megfeleljenek mind a jogi követelményeknek, mind a gyakorlati kivitelezés igényeinek.

tags: #epiteszeti #muszaki #tervdokumentacio

Népszerű bejegyzések: