Építményadó bevallás: útmutató és tudnivalók
A helyi adófizetési kötelezettség teljesítéséhez alapvetően az szükséges, hogy az adóalany tisztában legyen azzal, terheli-e helyi adókötelezettség a településen. Az építményadó egy helyi adó, melynek mértékét a helyi adókról szóló törvény keretein belül az adott település önkormányzata határozza meg. Az építményadó megfizetésére - főszabály szerint - mindig az a természetes vagy jogi személy köteles, aki a naptári év legelső napján (január 1.) a szóban forgó ingatlan vagy ingatlanrész tulajdonosa.
Az építményadó megfizetésére évente kétszer kerül sor: március 15-én (vagyis az azt követő legelső munkanapon), és szeptember 15-én (illetve ha az munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő legelső munkanapon). Az adóhatóság az adózó bevallása alapján határozatban állapítja meg az ingatlant terhelő helyi adót (építményadó, telekadó, magánszemély kommunális adója). Az adóalany kötelessége a bevallott helyi adó (helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) és a megállapított helyi adó (építményadó, telekadó, magánszemély kommunális adója) megfizetése.
Az építményadó alapjai és az adókötelezettség keletkezése
Az építményekre kiterjedő építményadóról szóló önkormányzati rendelet értelmében adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
A helyi adókról szóló törvény (Htv.) szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az építményadó-kötelezettség kapcsán az ingatlan tulajdonosának azt a személyt vagy szervezetet kell tekinteni, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni.
Az építményadó-kötelezettség a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását, a használatbavétel tudomásul vételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Ha egy épületre kiadott használatbavételi vagy fennmaradási engedély jogerőre emelkedett vagy véglegessé vált, illetve hatósági bizonyítvány kiállításra került, az adó megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az épületet vagy annak egyes helyiségeit ténylegesen használják-e. Az adókötelezettség az építmény megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.
Adatbejelentési és bevallási kötelezettség
Az építményadóban lehetőség van arra is, hogy ha egy adótárgy (épületrész) után egyidejűleg több személy (szervezet) adóalanyisága fennáll, akkor közülük - a többiek által erre felhatalmazott - egyik adóalany „tartsa a kapcsolatot" az önkormányzati adóhatósággal, azaz ez az egy, a többi adóalany által megbízott adóalany nyújtsa be az adótárgyra vonatkozó adatbejelentést. Ezen esetekben ezek a személyek írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásukban az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost vagy a vagyoni értékű jog jogosítottjai közül egy személyt (szervezetet) is felruházhatnak.
Fontos adatbejelentési határidő közeledik építményadóban, ugyanis 2022. január 1-jei állapotnak megfelelően azon adóalanyok/tulajdonosok/haszonélvezők számára, akiknek az építményükkel kapcsolatosan bármilyen adóztatást érintő változás történt a 2021. évben, arról 2022. január 15-ig kellett adatbejelentést tenniük. Az Önök adatbejelentés adatai alapján az önkormányzati adóhatóság határozatban állapítja majd meg a fizetendő építményadót, tehát az adózónak nem magának kell kiszámítani. Az adatbejelentési nyomtatvány benyújtásának kötelezettsége azokat terheli, akik/amelyek az építményadó alanyának minősülnek és a tulajdonukban álló, illetve a vagyoni értékű jogukkal terhelt építmény (épület, épületrész) fekvése az önkormányzat közigazgatási területén található.
A gyakorlatban építményadó kapcsán annak kell adatbejelentést tennie, aki pl. ingatlant vásárolt, eladott, örökölt, vagy ha az adott ingatlan vagyoni értékű jogállása, használata (pl. üzleti célúvá vált, vagy onnan kikerült), ill. az adóköteles alapterületének nagysága megváltozott. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy önmagában az ingatlan-nyilvántartásban történő változás átvezetése nem elegendő és nem helyettesíti az építményadó-, ill. telekadó-adatbejelentést. Mind az építményadó, mind pedig a telekadó ugyanis ún. kivetéses jellegű, vagyoni típusú helyi adó, vagyis az adó alanya az adatbejelentő lap benyújtásával jelenti be, változtatja, ill. szünteti meg az adókötelezettségét.
Az adózónak az építményadóra vonatkozó adatbejelentését az adókötelezettség keletkezését követő tizenöt napon belül kell teljesítenie. Az adóhatóság írásban, a Digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.
Elektronikus ügyintézés
Az önkormányzati adóhatóságnál a honlapján közzé kell tennie a helyi adórendelet egységes szerkezetbe foglalt szövegét, továbbá az általa rendszeresített helyi adóbevallási, bejelentési nyomtatványt. A fenti információk birtokában az adóalany számára anélkül válik lehetővé az adókötelezettség (bevallás-benyújtási, adófizetési kötelezettség) teljesítése, hogy személyesen felkeresné az önkormányzati adóhatóságot.
Az adóalany a településen működő, őt terhelő helyi adó bevallását benyújthatja az önkormányzati adóhatósághoz postai úton, vagy elektronikusan, feltéve, hogy ez utóbbi lehetőség az önkormányzati adóhatóságnál adott. Az önkormányzati adóhatóságnál már jó ideje, minden helyi adóügy online is intézhető, amihez a magánszemélyeknek mindössze KAÜ-azonosításra van szükségük (ügyfélkapus regisztráció, e-személyi igazolvány). A természetes személyek számára az elektronikus ügyintézés egy (erősen ajánlott) lehetőség, a jogi személyek zöme azonban már kizárólag így intézheti építményadóval és telekadóval kapcsolatos ügyeit.
Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik. Az adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével történhet.
Mentességek az építményadó alól
Az építményadóhoz hasonló módon a telekadó szintén egy helyi adó, azonban jóval kevesebb önkormányzat vezette be. A legtöbb önkormányzat mentességet biztosít az építményadó alól, ha az érintett lakást, házat kizárólag lakás céljára használják.
A Htv. meghatározott épületeket illetve épületrészeket mentesít az adó alól. A helyi adórendelet sajátos technikát alakított ki. Az építményadó vonatkozásában kettős adómentességi rendszert szabályoz. A tárgyi adómentesség azt jelenti, hogy „akire” nézve meghatározott feltétel fennáll, nem tartozik az építményadó hatálya alá. Ilyen lehet például a magánszemély tulajdonában lévő lakás (lakóház), amennyiben nem szolgál vállalkozási (üzleti) célt.
A Htv. alapján mentes az adó alól többek között a szükséglakás, az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, valamint az állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény. Az önkormányzati rendelet is előírhat mentességeket, például a vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában álló üdülő, garázs után, amennyiben azt rendeltetésszerűen használják.
Az építészek kora: Visszaadni az épületek lelkét - Ez itt a kérdés
Jogorvoslati lehetőségek
Az adókötelezettséget megállapító határozattal szemben a jogorvoslathoz való jog az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben szabályozottak szerint biztosított. Fellebbezés esetén csatolni kell a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat, valamint a fellebbezőt illetékfizetési kötelezettség terheli. A fellebbezést a határozatot hozó szervnél (az önkormányzati adóhatóságnál, azaz a jegyzőnél) kell előterjeszteni. A fellebbezést a megyei, fővárosi kormányhivatal bírálja el.
tags: #epitmeny #ado #bevallas