Építményadó lakás célja és gyakorlati megközelítése a helyi adók rendszerében
A helyi adókról szóló törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.
Az építményadó egy helyi adó, melynek mértékét a helyi adókról szóló törvény keretein belül az adott település önkormányzata határozza meg, melyre kétfajta módszer áll az önkormányzat rendelkezésére.
Az egyik esetben az építményadó alapja az építmény (m2-ben meghatározott) hasznos területe, míg a jóval ritkábban (mindössze 13 önkormányzat) az értékalapú adó.
Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Az adóalany a naptári év első napján az építmény tulajdonosa; ha többen vannak, tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.
Az adó megfizetésére évente kétszer kerül sor: március 15-én, illetve szeptember 15-én.
A legtöbb önkormányzat mentességet biztosít az építményadó alól, ha az érintett lakást kizárólag lakás céljára használják.
Az építményadóhoz hasonló módon a telekadó is egy helyi adó, azonban kevesebb önkormányzat vezette be.
A telekadó alanya az, aki a naptári év legelső napján a telek tulajdonosa; a megfizetésre szintén két részletben kell kerülni sor.
A helyi adóügyek döntő többsége, így az építményadó és a telekadó kötelezettséget érintő változások bejelentése intézhető személyes jelenlét nélkül elektronikus csatornákon keresztül.
Az E-Portálon lévő adóügyi nyomtatványokkal a felületre történő bejelentkezés után lehet adatbejelentést tenni, ha az adóalany körülményeiben változás történik.
A természetes személyek számára az elektronikus ügyintézés erősen ajánlott, a jogi személyek zöme pedig már kizárólag így intézi ügyeit.
Az adóalanyok adatbejelentési kötelezettsége keletkezik az adókötelezettség keletkezését, vagy változását követő 15 napon belül.
Az építményadó- és telekadó alapelve a kivetéses jellegű, vagyoni típusú helyi adó, tehát az adó alanya az adatbejelentő lap benyújtásával jelenti be az adót.
Az adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.
Az adóadó alanyi oldalának meghatározása helyi rendeleten múlik, mely két módot kínálhat: négyzetméter alapú vagy értékalapú megközelítés közül választhat az önkormányzat.
Mindig a helyi rendelet dönti el, melyik rendszert használja az adott település.
A legtöbb önkormányzat a négyzetméter-alapú rendszert alkalmazza a könnyebb átláthatóság és ellenőrizhetőség érdekében.
A négyzetméter-alapú adó maximuma Magyarországon jogszabályi szinten meghatározott: legfeljebb 1 100 Ft/m²/év; értékalapú adó esetén a korrigált forgalmi érték 3,6%-a/év lehet a plafon.
Lakóingatlanok esetében a mentességek sok helyen jelentős részben elérhetők: például életvitelszerű ottlakás esetén gyakran kedvezmények élnek.
Konkrét példákkal szemléltetve: Ferencvárosban a legtöbb lakás adómentes, kivéve ha a lakást bérbe adják, szálláshely-szolgáltatásra használják, vállalkozási célra kerül hasznosításra vagy befektetési célból tartják; Terézvárosban a fő szabály szerint minden lakás adóköteles, kivéve ha a tulajdonos életvitelszerűen ott él és nincs gazdasági tevékenység a lakásban.
Az adókötelezettség keletkezik a tényleges vagy engedély szerinti használatbavételt követő év január 1-jétől, és megszűnik az adott évben, amikor az építmény megszűnik.
Mentességek közé tartozik országos szinten például szükséglakás, háziorvosi rendelő, múzeumok, műemlék ingatlanok és egyes sportcélú ingatlanok; helyi szinten további kedvezmények is elérhetők, például életvitelszerű ottlakás vagy szociális helyzet alapján.
Az adófelfüggesztés időseknél és megváltozott munkaképesség esetén lehetőséget ad a kedvezményre a bérbeadás ellenőrzött körülményei között.
Ha az önkormányzat szerint fizetési kötelezettség keletkezne, de az adózónak más álláspontja van, írásos egyeztetés, jogorvoslat és bírósági felülvizsgálat után lehet eljárni.
Az építményadó és a telekadó adóalanya és behajtási módszerei többféle tulajdonossági formát érintenek, így társasházak, közös tulajdon, vagy részarányos tulajdon esetén a közösség vagy egy-egy tulajdonos lehet felelős az adó megfizetéséért.
A visszamenőleges fizetés és bírság megállapítása elvileg öt évre visszamenőleg történik, az általános elévülési határidő a jogszabály szerint öt év.
A rendeletek pontosítása és az értelmező rendelkezések beépítése után az adózók számára átláthatóbb jogszabályismeret és a jogalkalmazási folyamatok hatékonyabb kezelése várható.
Ha építményadóban jártas szakértőre van szüksége, keresse partnereinket!
Gyakorlati útmutató az adóbejelentéshez és a mentességek igénybevételéhez
Az építményadó kapcsán adatbejelentést kell tenni, ha új adókötelezettség keletkezik, ha tulajdonosváltozás történik, vagy ha az adóalapot érintő adatok megváltoznak.
Az adatbejelentés során a tulajdonos az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulajdonosi viszonyokat figyelembe véve jelzi az adóalany személyét.
Egyes keretek között a magánszemélyek számára kedvezőbb az elektronikus bejelentés az E-Önkormányzat portálon keresztül, de papíron is benyújthatóak űrlapok.
Előfordulhat, hogy az önkormányzat helytelenül minősíti az ingatlant vagy nem veszi figyelembe a mentességet, ebben az esetben írásos egyeztetés és jogorvoslat lehet az út.
Az adó megállapítása és kiszabása az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik, az adó mértéke és a fizetési határidők pedig a helyi rendeletben kerülnek meghatározásra.
Az adóalanyt jogsértő tevékenység esetén mulasztási bírság terhelheti, és a fizetési kötelezettséget késedelmi pótlék terheli, amennyiben nem teljesíti határidőre.
A közös használatban lévő építmények vonatkozásában a társasház vagy a közös tulajdonossal rendelkező szervezetek lehetnek az adóalanyok.
Metafora a jogértelmezéshez
Az építményadó egyértelművé tétele javítja a jogalkalmazást és a jogbiztonságot, miközben a lakóingatlanok mentessége a magánszemélyek részére kedvező, de helyi kivételek adottak lehetnek.
tags: #epitmenyado #lakas #celja