Érd történeti múltja és a lakótelepek fejlődése a két évezrednyi idők során
Kb. Kr. II. évezred. Kr. e. 650-550. Kr. e. I. század.
A Római Birodalom a Dunáig terjesztette ki határait és a mai Százhalombatta-Dunafüred területén auxiliáris (a légiók mellé rendelt kisebb létszámú segédcsapatok által lakott) tábort létesítettek.
1243. Érd első ismert okleveles említése. 1278. június 24. Egy oklevél szerint IV.
Egy oklevél szerint Károly Róbert király Széchényi Tamás erdélyi vajdának adományozta az érdi birtokokat, mert elsőként hozott hírt fiának megszületéséről.
Ez az utód fiatalon meghalt, tehát nem azonos a későbbi I.
1332-1337. XV. 1417. 1450 körül felépült az ófalusi Szent Mihály r. kat. 1455. 1478.
XVI. 1526. július 20-án Érdre érkezik, körülbelül 3000 főnyi lovas kíséretével a II. Szulejmán török szultán támadó serege elé vonuló II. Lajos király és Ákosházi Sárkány Ambrus kúriájában száll meg.
Innen megy át a réven elbúcsúzni feleségétől, a Csepel-szigeten tartózkodó Habsburg Máriától.
1526. 1526. szeptember 11. A mohácsi csata után átvonul Érden II.
1546-1580. Érd török birtokosa Hamza fehérvári szandzsákbég. A helység ettől kezdve Hamzsabég szerája, párkánya, palánkja stb. néven is előfordul.
1594. XVII. 1600-as évek. A török palánkvár helyőrsége számára dzsámit építenek Érden.
1675. Illésházy Ferenc Sárkány Erzsét veszi feleségül. 1675-1722. Az Illésházyaktól Szapáry Péter ercsi birtokos bérli az érdi uradalmat.
A volt Nemzeti Mozgó (mozi) megvásárolt épületébe költözött az Érd és Vidéke Ipartestület, amit november 10-én avattak fel. (Felső u. 80.)
1693. XVIII. 1703. 1715. A bosnyák származású ferences szerzetesek újjászervezték Érd plébániáját.
1718. 1723. 1734. 1735-1754. 1740. A veszprémi püspök Tomicich Jánost nevezte ki Érd plébánosává.
1752. 1759. 1774. 1775. 1776. 1789. május 2. 1789. 1793. Az ófalusi római kat. 1799.
XIX. 1811. gr. Illésházy István elérte, hogy Érd országos vásártartási jogot kapjon.
Gr. 1817. 1822. 1828. augusztus 3. 1828. 1838. március. Dunai árvíz pusztította el Érdet.
1847. Luczenbacher János régész feltárt négy hun eredetűnek vélt temetkezési halmot az érd-battai határban.
1848. 1849. január 3. 1856. 1861. április 1. Megnyitották a Déli Vasút Társaság Érden is áthaladó vonalát.
(Érdnek ekkor még nem volt vasútállomása. 1869. 1871. Érdet mezővárosból nagyközséggé minősítették vissza.)
1872-1877. 1875. 1876. 1876. február 24. 1890. 1896. Érd első vasútállomásának megnyitása (az ún. XX.
1904. 1906. 1907. Megnyílt a mai épületében az ófalusi iskola (Fő u. 42.), amelynek mintájára épület az Újfalusi (Alsó u. 1910.
Az Atlantika Tengerhajózási Rt. létrehozta az ófalusi Sánc-hegy alatti Duna-parton az Érdi Gőztégla és Agyagáru Rt-t. 1911. 1912. Wimpffen Simon gróf eladta érdi kastélyát és birtokait gróf Károlyi Imrének. Károlyi Imre és Gyula grófok megosztották egymás között érdi birtokaikat. 1913. Baranyay Nándor lett Érd főjegyzője. 1914. 1917. Baranyay Nándor és Kéri Nándor megalapították az érdi Hangyaszövetkezetet. Simonpusztán elemi iskolát nyitottak.
1920. Érdtől megvonták a nagyközségi rangot. Az 1920-as években bevezették Érden a villanyáramot. 1921. június 29. A jezsuita rend noviciátust (papneveldét) nyitott a megvásárolt kastélyban. 1922. 1923. szeptember. 1924. augusztus 24. Felavatták az I.
1925. március 14. 1926. Ismét Csöngedy Gyulát választották meg az adonyi kerület országgyűlési képviselőjévé. július 6. A Fejér Megyei Törvényhatósági Bizottság elfogadta az érdi Károlyi birtok rendezési tervét, amelynek nyomán megkezdődtek a nagyarányú parcellázások. Július 20. Felavatásra került Ófaluban a II. Lajos érdi tartózkodását megörökítő emlékmű.
1927. 1928. április 21. Az Érd-százhalombattai Ipartestület megalakulása. Ernst Gyula tejüzemének megnyitása (Hivatalnok u.). 1929. 1930. Érd-újtelepi Olvasókör megalakulása. A Weekend Szövetkezet megkezdte a Weekendtelep (későbbiekben Parkváros) parcellázását.
1931. Gróf Zichy János lett az Egységes Párt színeiben az adonyi járás (benne Érd) országgyűlési képviselője. Felépült Bánszky Mihály tervei szerint a neogótikus stílusú érd-újfalusi Jézus Szíve r. kat. templom. 1932. Községbírónak választották ifj. Kováts Antalt. (1938-ig töltötte be e tisztséget) Megalakult a Tusculanum Kultúregyesület.
1933. Létrejött az érdi Önálló Iparosok Társasköre. Megnyílt az Ilkamajori Állami Általános Iskola, későbbi Teleki Sámuel Általános Iskola (Törökbálinti u. 1934.). Ilkamajorban (Bem tér) egy birkaistálló átalakításával megnyílt a Jó Pásztor, későbbiekben Szent István r. kat. templom (Tornyát 1962-ben húzták fel). Április 17. Átadták a tusculánumi elemi iskolát (Gárdonyi G. u. 1/b). Újtelepi elemi iskola, a későbbi 4. számú (Batthyány) iskola elődje megnyitása. (Csóka u.)
1935. Haám Artúrt választották meg a Nemzeti Egység Pártja színeiben az adonyi választási kerület (benne Érd) országgyűlési képviselőjévé. Január 6. Megnyitották az érdligeti elemi iskolát. Június 16. Érdligeti kápolna avatása (Nagyboldogasszony plébániatemplom elődje (Topoly u. 1.). Július 20. Parkvárosi (ilkamajori majorsági istállóból kialakított) kápolna avatása. Június 27. A volt Nemzeti Mozgó (mozi) megvásárolt épületébe költözött az Érd és Vidéke Ipartestület, amit november 10-én avattak fel. (Felső u. 80.)
1935-37. Burkolatot kapott a Balatoni (mai 70-es) út. 1936. 1937. szeptember 12. Felszentelték Érden az első református templomot. 1938. június 26. 1939. Simon Ferenc lett a Magyar Élet Pártja színeiben Érd országgyűlési képviselője. 1940. Ugrin József vezetésével megkezdte működését a Sina-kastélyban az ország első bentlakásos KALOT Népfőiskolája. Az újtelepi (későbbi 4-es számú, majd Batthyány) Ált. 1941. március 17. Teleki Pál miniszterelnök előadást tartott a KALOT Népfőiskola aranykalászos gazdái között. 1942. Felépült a gát Ófaluban.
Február 5. Bárdossy László miniszterelnök előadást tartott a KALOT Népfőiskola záróvizsgáin. Szeptember 2. Az érdi reptérről felszállva a Dunába zuhant és meghalt Károlyi Gyula földbirtokos, Horthy Miklós veje. 1943. Dr. 1944. A Károlyi-birtok parcellázásának befejeződése. Rege Gyula terve Érd utcanév-rendszerére.
December 8. A III. Ukrán Front egységei átkelvén a Dunán, elfoglalták Érd-Ófalut. December 24. 1945. január 6. Az éjszaka folyamán körülbelül 100-120 érdi házba megszálló szovjet katonák hatoltak be, és férfiakat hurcoltak el a nyilaslisták alapján. Január 8. Mintegy 3500-4000 érdi férfit a megszálló szovjet katonaság oroszországi kényszermunka táborokba szállítás végett igazolási ígérettel tőrbe csalt.
1946. január 27. A község kulturális életének szervezésére létrejött a helyi Szabadművelődési Tanács. 1947. Megszüntették a Szent István Polgári Fiúiskolát és betagolták az újfalusi fiúiskolába. Március 5. Megnyílt a Parkvárosi Ált. Iskola fiókjaként a Vincellértelepi Ált. Iskola, későbbi Kőrösi Csoma Sándor Ált. Iskola.
1948. Felszentelték az érdligeti református templomot. (Duna u. 1949. Tausz János lett Érd országgyűlési képviselője. 1950. Az első tanácsválasztás Érden. Első tanácselnök Gál Bálintné korábbi községi bíró lett. 1951. Felépült az érdi evangélikus templom. (1996-ban bővítették háromszintes oldal hajóval, és 1999-ben harangtoronnyal, Thököly u. 1952. Budai Járási Építőipari Szövetkezet megalakulása. 1953. Az újfalusi posta a volt takarékpénztár épületébe költözött. 1954. Dr. Stark Janka lett Érd országgyűlési képviselője. 1955. Létrejött Érden 220.
1958. 1959. Megkezdte működését a Orvosi Szakrendelő Intézet a volt Medved házban (Felső u. 1961. A Barackvirág Tszcs megalakulása. 1963. augusztus 20. Megnyitották Jovicza Ignác kezdeményezésére Ófaluban az első helytörténeti gyűjteményt, amely 1972-ig működött. (Római út 24.). Megnyílt a volt zárda iskolában Érd első gimnáziuma. Emeletráépítéssel bővült a volt Ilkamajori iskola. 1964. Felavatták a Vörösmarty Mihály Gimnázium épületét. (Széchenyi tér 1.). 1965. 1966. Önálló körzeti zeneiskolaként megkezdte működését Érden a Zeneiskola. október 16. Felszentelték Tusculanumban a Mária az Egyház Anyja r. kat. templomot. Átadták a 6. sz. (ma Széchenyi István) Általános Iskolát. 1967. 1968. Önálló épületben megnyílt Érd község könyvtára. (Hivatalnok u. 14.) Leaszfaltozták a diósdi utat és a 7-es számú főutat. A Gépjavító Állomásból létrejött a MEZŐGÉP (Tolmács u. 1969. Megalakult a Texelektro érdi részlege (Felső u. 80.). 1970. január 1. Érd nagyközségi rangra emelkedett. Helyreállították a csonka török minaret csúcsát. Új épületet kapott a vincelléri (ma Kőrösi Cs. S.) Általános Iskola (Bajcsy Zs. u. 19-21.).
1971. december 5. Kóka Rozália vezetésével megalakult a Bukovinai Székely Pávakör (Népdalkör). 1972. augusztus 20. Felavatták a Művelődési Központ épületét. (Alsó u. 9.). November 3. Átadták a Budai úti szolgáltatóházat (OTP, fodrász, fényképész, szabás-varrás, Gelka). 1973. A Benta-völgye Tsz földterületet engedett át sportpálya építése céljára. Augusztus 27. Önálló épületbe költözött a 220. sz. (későbbi Koós Károly) Szakmunkásképző Iskola (Ercsi u. 1975. Antal Imre lett Érd országgyűlési képviselője (1990-ig ált e poszton).
1976. Csuka Zoltán a városnak adományozta lakóházát, ahol megnyílt a nagyközségi könyvtár fiókjaként a szerb-horvát irodalmat gyűjtő Jószomszág Könyvtára. Március 31. 1977. 1978. Hetvenöt lakást avattak Érden, a Béke téri lakótelepen. December 29. Megalakult Érd város tanácsa. 1979. január 1. Érd városi rangra emelkedett. 1980. január 1. A TEXELEKTRO Angyalka u. 2. sz. alatti érdi részlegének megnyitása. A Törökbálinti Állami Gazdaság Konzervüzeme megkezdi működését. A 4. számú (későbbi Batthyány) Általános Iskola új épületének átadása. (Fácán köz 1.). Új szárnnyal, tornateremmel bővült a 8-as számú (későbbi Teleki Sámuel) Általános Iskola.
1981. március 16. Új épülettel bővült a tusculanumi (mai Gárdonyi Géza) Ált. Iskola (Gárdonyi u. 1). 1982. Felépült Szabó István Ybl-díjas építész tervei szerint az érdligeti Nagyboldogasszony plébániatemplom. A Városi Könyvtár új épülettel bővült, a felnőtt részleget az új épületben míg, a gyermekkönyvtárt a régiben helyezték el (Hivatalnok u. 14.). Átadták Érd városképi jelentőségű legnagyobb áruházát a Budavidéki Rt. 1983. szeptember .A 9. sz. (ma Hunyadi Mátyás) Általános Iskola átadása. (Túr u. 5-7). Napközis tábor megnyitása a volt Prokoff-villában. (Favágó u. 93-105.). Október 7. A kiürített Tanácsháza egyik szárnyában Balázs Dénes kezdeményezésére megnyílt a Magyar Földrajzi Gyűjtemény (később Múzeum). Ugyanitt két helyiségben helyet kapott a Városi Zenei Könyvtár (Budai út 4.). Március 31. Mentőállomás létesült Érden (Sárd u. 1984. Befejeződött a Béke téri lakótelep építése. Április 13. Kőrösi Csoma Sándor születésének bicentenáriumi keretében a Magyar Földrajzi Gyűjtemény kertjében felavatták Antal Károly Munkácsy-díjas szobrászművész 1942 óta kallódó Kőrösi Csoma Sándor szobrát. Ezzel megkezdődött egy országosan egyedülálló utazóknak szentelt szoborpanteon kialakítása, amely azóta Domonkos Béla érdi szobrászművész felajánlásának köszönhetően évente egy-két bronz mellszoborral gyarapodott.
1985. Új épületszárnnyal bővült a Vörösmarty Mihály Gimnázium (Széchenyi tér 1.). Három fém gabonasilóval bővítve, korszerűsítették az Érdi Malmot (Varjú u. 1987. október 17. Felszentelték a parkvárosi református templomot (Csurgói u. 1988. október 21.). 1989. Felépült székházába költözött az MSZMP Városi Bizottsága. A régi székházat a zeneiskola vette birtokba (Alsó u. 3.). Megtelepedtek Érden a kalkuttai Teréz anya vezette Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend apácái (Nyírfa u. 11.). December 12-én Felépült székházába költözött a KIOSZ (Alispán u. 1990. Dr. Kovács Lászlót (MDF) választották Érd országgyűlési képviselőjévé. Május 15. Megnyitották Ófaluban a Liget Termál Szállót. Új épületekkel bővítették a Szakorvosi Rendelőintézetet (Felső u. 39.).
1991. A volt Törökbálinti Állami Gazdaság érdi területén megalakult a Napsugár Nektár Kft üzeme (1997-ig működött). 1992. július 12. Felszentelték a postástelepi Kármelhegyi Boldogasszony római katolikus templomot (Gellért u. 1993. május 27. Átadták a Napfény Otthont (Kende u. 4-6). Megkezdődött a város telefonhálózatának tervszerű kiépítése. Szeptember 11. Felszentelték Érd legnagyobb kolostorát a Regina Mundi Ciszterci Nővérek Apátságát (Tárnoki út 9-11). Október 2. A városháza előtt kialakított téren a város okleveles említésének 750. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretében felavatták a városképi jelentőségű harangjátékot.
1994. Miklós Lászlót (MSZP) választották Érd országgyűlési képviselőjévé. Szeptember 22. 1995. február. dr. Tállai Katalin létrehozta az érdi művészek POLY-ART Alapítványát, amely az érdi művészi életet támogatja (könyvkiadás, pódiumestek, tárlatok). Május 1. A Postától megvett telken, a régi postásüdülő helyén a katolikus egyház megnyitotta a Szent József Otthont (Gyula u. 39-47.). November 8. 1996. Új tulajdonosai átalakították és korszerűsítették a Liget Termál Szállót. Lukács Sándor magáncége rendbe hozta a Riminyáki-tó medrét és felépítette a Tó Sörözőt. 1997. április 3. Vaád Éva saját lakásában VÉ galéria néven megnyitotta Érd első képtárát. Április: Érdre költözött a német tulajdonban álló MEE Elektronikai Bt. 1998. Várkonyi Andrást (FIDESZ) választották Érd országgyűlési képviselőjévé. Érd-alsó vasútállomás mellett új, városképi jelentőségű üzletsor került felépítésre. Október 4. A Magyar Földrajzi Múzeummal szemközti útelágazásban felavatták az Érdről elhurcoltak emlékművét (Domonkos Béla szobrászművész alkotása). 1999. 1974-1982 Dr. Érd nem egy szép város. Számomra ötletszerűen, koncepció nélkül kialakított utcái, közterei miatt rendezetlen városképet mutat. Mégis beleszerettem az Ófalu környékébe.
1963-64-ben tárták fel a kb. 50 ezer évvel ezelőtti barlangi medve vadásztelepét a Fundoklia-völgyben. A Sánc-hegyen bronzkori földvár nyomai láthatók, a rómaiak őrtornyot tartottak fenn. Kissé távolabb Százhalombatta felé fekszik a koravaskori hun-halmok halomsírmező. A hun-halmokat 109-es számú halomként említik a régészeti parkban. A történeti emlékek között kiemelkedik a Szapáry kastély romja és a Sina-kastély története, amelyet a II. világháború pecsételt meg. A százhalombattai régészeti parkban és a múzeumban bemutatják a hun-halmokat, a sánc kezdeteit és a római kori védelmi rendszert. A város mai területén a honfoglalást követően több falu alakult ki, Érd, Székely, Deszka és Berki.
A százhalombattai Matrica Múzeum Régészeti Parkja a Hun-halmok és a koravaskori sírok bemutatását végzi. A Török időkben Érd palánkvára volt, amely a dunai összefüggések része volt. A 18. században Buják és Szentlőrinc környékén új telepek jöttek létre, a görög katolikus ruténok és zsidók érkezésével gazdagodott a vallási és kulturális élet.
Az 1960-as évek lakótelepek megvalósításával megkezdődött a központi lakásépítés és a városiasodás. A lakótelepek történetét a 70-es években a panelépítés masszív terjedése jellemezte, miközben az infrastruktúra a szükséges szolgáltatásokat sok helyen még hiányolta. A lakótelepek átalakítása a 80-as évekre halasztva, de fokozatosan javítva történt, és a rendszerváltás környékére jelentős részben megvalósult a központi és peremi területek modernizációja. Az országban a lakótelepek kiépítése hozzájárult a városok lakásállományának modernizálásához, és 1990-re a fürdőszobával ellátott lakások aránya jelentősen nőtt.
Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. A Fundoklia-völgy a neandervölgyi ősember vadásztelepének egyik korai nyomát adja. Az Óváros fölötti Kakukk-hegy és a Sánc-hegy bronzkori és római korokra visszatekintő településrészeket mutat. A Duna közelsége, a löszdombok adta lehetőségek és a történeti események összessége alakította Érden a helység identitását - a középkori mezővárostól a modern lakótelep-polgárosodásig.
| Időszak | Fontos események | Helyszín |
|---|---|---|
| Kr. e. II. évezred - Kr. e. I. század | Római tábort létesítettek a Dunánál | Duna menti területek |
| 13-16. század | Mohácsi csata és török hódoltság | Érd |
| 18-19. század | Illésházy, Sina, Wimpffen família évszázadai | Érd |
| 20. század | lakótelepek építése és urbanizáció | Budapesti agglomeráció és Érd |
Érd címerének leírása: kék mezőben természetes színű fakereszt két facövek közé verve a zöld pázsitban, amelyen egy zöld kígyó körültekint, a testével a kereszt küllőjére támaszkodik; a kereszt tetején és alján ezüst galamb ül. A címer szimbolikáját Tagányi Károly elemezte: a Megváltó keresztje a kígyóval a megváltást jelenti, a félhold a pogányság felett aratott győzelmet, a galamb a Szentlélek jelképe, és a kék sáv a Duna közelségére utal. A három arany korona az Illésházy, Batthyány és Károlyi nagy birtokos családokat jelképezi.