erdő minőségi osztályozás és állapotértékelés

Termőföld tulajdonosaként szembesülhetünk azzal, hogy ingatlanunkon - habár annak művelési ága erre nem mindig utal - szórtan, kisebb-nagyobb csoportokban, sávokban, vagy akár a terület egészén fák találhatóak. Ha a területtel hosszabb ideje nem foglalkoztunk, vagy az öröklés útján került a tulajdonunkba és most szeretnénk valamilyen módon hasznosítani, akkor felmerül a kérdés, hogy ezzel a fával borított területtel vajon mit tehetünk, milyen jogszabályokat kell figyelembe vennünk.

Az első és legfontosabb kérdés, hogy a fával borított területünk erdőnek minősül-e? Ha igen, akkor vonatkozik rá az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Az erdő jogszabályi definíciója összetett, több feltételt tartalmaz. Az erdészeti hatóság erdőkről vezetett nyilvántartásának fontosabb adatai szemléletes módon, térképen megjelenítve bárki számára online elérhetőek az erdőterületek Erdőtérkép alkalmazásában. Az itt megjelenő adatok ugyan nem minősülnek közhitelesnek, de a hétköznapi ember számára kellő biztonságot nyújtanak a tájékozódáshoz.

Előfordulhat olyan eset, amikor még azt sem tudjuk pontosan, hol is helyezkedik el az ingatlan a település közigazgatási határán belül. Az ingatlan elhelyezkedése a helyrajzi szám ismeretében a földhivatali nyilvántartáson túl megtekinthető pl. Amennyiben erdőként azonosítjuk a területet, úgy annak hasznosítása során be kell tartani az erdőtörvény erdőkre vonatkozó rendelkezéseit. Elsőként erdőgazdálkodóról, azaz jogszerű földhasználóról szükséges gondoskodni, neki van lehetősége az erdőgazdálkodási tevékenységek gyakorlására. Az erdő földhasználati szabályozását, valamint az erdőgazdálkodás folyamatát későbbi cikkeinkben részletesen bemutatjuk.

Fontos! Az erdőként való nyilvántartás hosszútávú elköteleződést jelent, annak ismételt mezőgazdasági művelésbe vonása vagy más célú hasznosítása csak összetett engedélyezési eljárást követően, általában csereerdősítés biztosítása mellett lehetséges. Gyakoribb eset az ún. szabadrendelkezésű erdőként való nyilvántartásba vétel, amivel ugyan szintén hatósági nyilvántartásba kerül a terület, de - ahogyan a nevében is szerepel - viszonylag szabadabb szabályok szerint lehet benne gazdálkodni, és a terület későbbi más célú hasznosítása is egyszerűbben megvalósítható. A fásításokra vonatkozóan az erdőtörvény csak minimális kötöttségeket tartalmaz.

Amennyiben a fásításban jelenlévő fa vagy faállomány nem akadályozza a mezőgazdasági célú hasznosítást (pl. legelőn található fa, facsoport vagy erdősáv), úgy nincs különösebb teendőnk vele. Amellett, hogy növelik a mezőgazdasági hasznosítású terület természeti értékét, változatosságát és színesítik a tájat, jelenlétük összhangban állhat a gazdálkodással is, például delelőhelyet biztosítanak az állatok számára, javítják a terület mikroklímáját.

Fontos tudni, hogy település belterületén az erdőtörvény hatálya csak az erdészeti hatóság által erdőként nyilvántartott területekre terjed ki. Fő szabály szerint ugyancsak nem tartoznak az erdőtörvény hatálya alá az ingatlan-nyilvántartás szerint zártkertnek minősülő területek. Végül megemlítjük, hogy a földterületet a fentieken túlmenően ipari- vagy energetikai célú fásszárú ültetvényként is boríthatja faállomány. Ezekre a területekre azonban nem az erdőtörvény, hanem a fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Korm. Rendelet, valamint a Natura 2000 szabályozás hatálya alá nem tartozó fával vagy faállománnyal borított területek külön jogszabály, a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. Ugyancsak fontos tudni, hogy a külterületen található, erdei fával vagy faállománnyal borított terület ingatlannyilvántartási művelési ágát az erdőtörvény szerinti kategóriákba tartozás határozza meg. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A mezőgazdasági területek minőségén alapuló módszereket, illetve azok legfontosabb szempontjait korábban már bemutattuk, így ebben a fejezetpontban a leggyakrabban alkalmazott értékelési eljárások találhatók meg. Jól működő földpiacon az árak alapvetően a kereslet-kínálat kapcsolatának alakulása alapján változnak. A föld értékének - a hasznosítástól független - meghatározására használt módszerek (Szűcs, 1998): Az agrárgazdaságtani ismeretek alapvető fontosságúak minden agrármérnök szakos hallgató számára. A tankönyvben bemutatásra kerülnek az agrárgazdasági szektor termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő), az üzemszervezet, a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlen kutatás-fejlesztés-innováció vagy az élelmiszer-marketing. A makrofejlődésről szóló rész tárgyalja az élelmezés- és élelmiszer-biztonságot, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés viszonyát, valamint az agrárkereskedelmet. A záró fejezet a mezőgazdaság és a környezet viszonyát mutatja be a fenntarthatóság szempontjából. Az Agrárgazdaságtan II. szerves folytatása az I. kötetnek, részletesen és olvasmányosan mutatja be a téma legfontosabb, még hiányzó területeit, így bátran tudom ajánlani mind az oktatók, mind a hallgatók részére.

  • A nyilvántartások és térképek megadják az erdőhatóság által feldolgozott információkat, de közhitelesekhez képest nincs teljes kötelező erejük.
  • Az erdőként nyilvántartott terület hosszú távú elköteleződést jelent, melynek hasznosítása engedélyezési eljárást igényel.
  • A szabadrendelkezésű erdőként történő nyilvántartás megkönnyítheti a későbbi hasznosítást.
  • Ha a fákkal borított terület nem akadályozza a mezőgazdasági hasznosítást, a faállomány jelenléte előnyös lehet a mikroklíma és az élővilág szempontjából.
erdőtérkép_illusztráció

Az értékelés és osztályozás gyakorlati lépései

Az erdőminősítés során fontos szempontok közé tartozik a faállomány mennyisége és összetétele, a faegészség, a korfa-eloszlás, a növényzet keveredése, valamint a földhasználat és a környezeti kapcsolatok.

Az állapotértékelés során pedig megvizsgálják a talajállapotot, a talajvíz-ellátottságot, a talajerózió kockázatát, a mikroklímát és az élőlények jelenlétét. Ezek az adatok segítik meghatározni, hogy mennyire fenntartható a jelenlegi gazdálkodási mód, és milyen beavatkozások szükségesek a hosszú távú termelékenység megőrzéséhez.

Különleges szempontok és jogszabályi keretek

Az erdővédelmi és erdőgazdálkodási jogszabályok mellett figyelembe kell venni a Natura 2000 és a zöldinfrastruktúra szabályozásokat is, amely befolyásolhatja a fásítások tervezését és a fenntartható gazdálkodást.

Az ingatlan külterületi vagy belterületi besorolása alapján eltérő szabályozási keretek vonatkoznak a telepített faállományra. Az ültetvények és a fafajok kiválasztása szintén jogszabályi korlátok között történik, amelyeket érdemes előre áttekinteni.

Gyakorlati tanácsok tulajdonosoknak

  1. Érdeklődjön az erdészeti hatóságnál a terület jelenlegi nyilvántartásáról és a lehetséges kategóriákról.
  2. Ha erdőként kerül nyilvántartásba, kérje ki az erdőgazdálkodási jogosultságot egy megfelelő földhasználótól.
  3. Értékelje, hogy a faállomány milyen mértékben befolyásolja a mezőgazdasági hasznosítást, és mely lépések szükségesek a termelékenység megőrzéséhez.
  4. Tartsa szem előtt a helyi klímát, mikroklímát és az élővilág diverzitását, mivel ezek hosszú távon növelhetik a terület értékét.

tags: #erdo #minosegi #osztaly

Népszerű bejegyzések: