Erdőhorváti 200 éves parasztház: modernizáció a romantika megőrzésével
A régi épületek felújításakor az a legnagyobb kérdés, hogy mit érdemes megtartani a meglévő szerkezetből. A városlakók gyakran eltérő szempontok alapján választanak maguknak nyaralót. Ennek a kétszáz éves házikónak az új tulajdonosai nemcsak a gyönyörű természeti környezet miatt döntöttek Mád mellett, hanem azért is, mert a környéken sokfelé kirándulhatnak. A Mád melletti hagyományos parasztházban a homlokzat és a belső tér látványát a régi fa alkotóelemek határozták meg. Hogy minél világosabb legyen a tér, ezeket fehérre festették.
Az új tulajdonos egy percig sem gondolkodott az ingatlan megvásárlásán, mikor egy barátja eladásra kínálta: első pillantásra elvarázsolta a házikó hangulata. Már a fekvése is különleges, mivel egy kis dombon áll, a templom melletti hatalmas saroktelken, ezért egyáltalán nincsenek szomszédok. A vidék gyönyörű, a házikó pedig nagyon romantikus hangulatot áraszt. Sokáig nem nyúltak az épülethez, mert öt gyermekük hétvégi sportversenyei és egyéb teendőik miatt csak ritkán jutottak el a hangulatos kis faluba. Ám nemrég elhatározták, hogy belevágnak a felújításba.
Az extra keskeny hálószobába csak egy keret nélküli franciaágy fért be, éjjeliszekrényként két légies lerakóasztalka szolgál. A 92 négyzetméteres lakóépület meglehetősen rossz állapotban volt, és a hagyományos parasztházakra jellemző apró ablakai, kis belmagassága, fagerendás mennyezete miatt nem jutott elég napfény a belső terekbe. Az első megbeszélések arról szóltak, hogyan lehetne világos, a mai igényeket kielégítő nyaralóvá alakítani úgy, hogy közben ne veszítse el romantikus hangulatát. A tulajdonosok csak azokat a dolgokat akarták megváltoztatni, amelyek a kényelmi szempontoknak nem feleltek meg, ám az enteriőr karakterét megadó elemeket mindenképpen szerették volna megmenteni.
A homlokzat és a belső tér látványát a régi fa alkotóelemek határozták meg, ezeket Zsuzsa megtartotta, fehérre festette. A sötét fa ablakkeretek helyére új, fehér nyílászárókat építettek, miután már csak néhány lámpát kellett ügyesen elhelyezni, és szinte teljesen megújult a ház. A visszafogott színpaletta és a természetes anyagok kellemes, barátságos légkört teremtenek a nappaliban. Mivel a tervező arra törekedett, hogy az eredeti miliő megőrzésével modernizálja az épületet, mindenhol időtálló, természetes anyagokat használt.
A homlokzat karakteres terméskő borításához igazodva mészkő járólapot választott az üvegezett veranda, a konyha és az étkező burkolatának. A nappaliban és a két hálószobában natúr tölgyparketta került a padlóra. A fehér falak, nyílászárók, valamint a natúr fa bútorok és kiegészítők optikailag növelik a teret. A szakember csak egy-két fekete elemmel - lámpák, kisbútorok, képkeretek - egészítette ki a visszafogott palettát. Az enteriőrben keverednek a vintage és a modern elemek. Jól megfér egymás mellett a szürkére festett konyhabútor és az antik tálalószekrényke - amelyben az italok és a kávéfőző kapott helyet -, a modern kanapé és étkezőgarnitúra, valamint a rusztikus háncslámpák.
A 200 éves vidéki házikóról készült teljes cikket gyönyörű fotókkal a novemberi Lakáskultúrában találod.
Erdőhorváti: földrajz, történelem és kulturális örökség
Erdőhorváti egy kis község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban található. Fekvése a Zempléni-hegységben, a Tokaji borvidéken, a Tolcsva-patak völgyében helyezkedik el, Miskolctól körülbelül 70 kilométerre északkeletre. A község történelme a Honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, és az Anjou-kori Oklevéltárban már említik. Első írásos emlékek Horuath néven ismeretesek 1342-ből, majd 1398-ban Horváthyként említik. A Rákócziak birtokába került, majd később több birtokos váltotta egymást.
A község címerének központi eleme egy várat ábrázol, ami a környékbeli történelmi erődítményekre utalhat. A zöld és bézs színek a természettel és a földi kapcsolatokkal hozhatók összefüggésbe, a zöld szalag pedig a település nevének kiemelésével erősíti a büszkeség és az összetartozás érzetét. A vár vagy erődítmény szimbolikusan utalhat a település védelmi szerepére a történelem során.
A község sokszínű multikulturális közösségként virágzott a XIX. század végén, különböző kultúrák, foglalkozások és hitvilágok gazdagították. A lakosságban horvát, német, szlovák nemzetiségek is megtalálhatóak voltak. A település hitélete is sokszínű volt, különböző vallási közösségek tették gazdaggá, és a különböző felekezetek kölcsönösen tisztelték egymás szokásait.
Az 1950-es éveket tragikus időszak követte: a falut súlyosan érintette a két világháború, a zsidó közösség eltűnt, a nemzetiségek nyomai megmaradtak. A kommunizmus idején a lakosság száma csökkent, de a kulturális hagyományok megmaradtak. A rendszerváltás után Erdőhorváti új fejezetet nyitott: a kisebb közösség új lehetőségeket kapott, és továbbra is megőrizte gazdag kulturális és vallási hagyományait.
Napjainkban Erdőhorváti egy kisebb, de élénk közösség, ahol az emberek büszkén őrzik hagyományaikat és kultúrájukat. A település lakói alkalmazkodtak a modern világ kihívásaihoz, és a természet és kultúra együttes ereje inspiráló környezetet teremt a jövő generációi számára. A népesség 2022-ben továbbra is kisebb, de a község gazdag történelme és kulturális öröksége értékes része a magyar vidéki életnek.
Hírességek, gasztronómia és természeti kincsek
A településhez kötődő híres emberek közé tartozik Szásztóth Sándor író, Sándor József üzletember, valamint Bognár Évi énekesnő és modell. Az Erdőhorváti perec, egy különleges gasztronómiai örökség, szintén kiemelkedik a helyi kultúrában. A perec előállítása modernizálódott, de hagyományosan a legfinomabb fehérlisztből készül. Két típusa ismert: tojásos és böjtös.
Erdőhorváti az ásványok gazdagságáról is híres, különösen a ritka tokaj-hegyaljai Vörös-obszidiánról. A terület geológiai kincseit és ásvnyait részletesen elemzi Tóbiás Adrienn "Erdőhorváti - Az ásványok birodalma" című könyve.
Az Erdőhorváti tájház a falu legöregebb lakóháza. Az 1806-ban épült kőház fiókváltós tetőszerkezettel készült. A családot vagyonvesztésre ítélték egy koncepciós perben, amely a kor történelmi összefüggéseiben jelentős szerepet játszott. A bíróság 13 halálos ítéletet hozott, közülük csak Bónis Ferencre vonatkozóan hajtották végre az ítéletet a pozsonyi piactéren. Az erdőhorváti Bónis ház később a Bunda család tulajdonában is volt. 2014-ben renoválást követően lépett ki a korábbi homályból, 2016-ban műemlékké nyilvánították. Az ösvények és a történelmi kapcsolatok megismerhetők a tájházban és a környékén.
Turisztikai kínálat és szálláslehetőségek a környéken
A falu közelében számos kisebb és nagyobb szálláshely található, amelyek a Tokaj-Hegyalja régió felfedezésére kínálnak kiindulópontokat. A környék gazdag túraútvonalakban, történelmi kastélyokban és várakban, így ideális kiindulópont lehet családoknak, pároknak és baráti társaságoknak egyaránt. A vendégházak közül több may szolgáltat privát konyhát, saját kertet és tűzrakóhelyet, gyermekbarát felszereltséggel. A környék látványosságai közé tartozik a Boldogkői vár, a Rákóczi-kastély és a Megyer-hegyi tengerszem, melyek könnyen elérhetők autóval vagy kerékpárral.
Ezernyi lehetőség várja a látogatókat: wellness apartmanok a Zemplén erdei ölelésében, látnivalók a Végardó Fürdő közelében, valamint autentikus helyi ételek és gasztronómiai hagyományok. A tájház és a helyi kulturális programok közelebb hozzák a régi Magyarország hangulatát a modern turizmushoz.
tags: #erdohorvati #200 #eves #paraszthaz