Erőműépítés CO2-kibocsátásának csökkentése és a megújuló energiára való átállás Magyarországon

A Pécsi Hőerőmű rekultivált zagyterületén 2015-2016 között megvalósított 10 MWp kapacitású fotovoltaikus erőmű indította el az MVM Zöld Generáció Kft. (korábban MVM Hungarowind Kft.) napenergia-alapú fejlesztéseit, amelyet 2017 és 2021 között kettő 20 MWp-s és 108 darab 0,5 MWp-s naperőmű követett Magyarország teljes területén. A beruházások helyszínei többnyire bérleti alapon kerülnek megvalósításra, így a területek tulajdonjoga változatlan marad.

Projektek és helyszínek

28 telephelyen összesen 16,6617 MWp beépített teljesítményű naperőmű létesítése 30.294 darab 550 W-os panel felhasználásával.
13,908 MW összteljesítmény inverterekkel (különböző méretűek: 24 x 110 kW, 6 x 50 kW, 262 x 40 kW, 1 x 36 kW, + 22 x 10 kW + 29 x 8 kW).
Inverterek összteljesítménye és az egyes helyszínek elhelyezkedése miatt 0,498 MW össz-inverter teljesítmény látható a 27 megvalósítási helyszínen, Dorog kivételével 0,462 MW.
A napenergia-termelés villamos energia formájában kerül betáplálásra az országos közcélú hálózatba.

Az erőművek működését helyszíni kezelőszemélyzet nem igényli. Emellett az MVM Zöld Generáció Kft. kötelékébe tartozik 8 darab szélturbina Győr-Moson-Sopron megyében, Sopronkövesd és Nagylózs határában, valamint Pécs-Tüskésréten 10 MW-os fotovoltaikus kapacitású erőmű és az E.ON TITÁSZ területén 21 db 0,59 MW-os naperőmű is üzemel.

A projekt hatása a CO2-kibocsátásra és a nemzeti stratégiákra

A tervezett naperőművek CO2-kibocsátás-csökkentése jelentősen hozzájárul a magyar villamosenergia-termelés emissziójának mérsékléséhez, támogatva a Nemzeti Energiastratégia és a KEHOP célkitűzéseit a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrások arányának növelésében és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.

A KEHOP elsődleges célkitűzése az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, amelyhez a projektek teljes mértékben illeszkednek. A beruházásrendszer 25-35 fokos dőlésszögben elhelyezett napelem panelekre és a soros-párhuzamos kapcsolású sztring-ekre, valamint a sztring-inverterekre támaszkodik, amelyek az egyenáramot váltakozó árammá alakítják. A hálózati összeköttetés védelme érdekében a gyűjtőszekrények 0,4 kV-os kábelezése és kapcsolóberendezései biztosítják a megbízható betáplálást.

A Mátrai Erőmű áttekintése és az átállítási tervek

Az MVM Mátra Energia Zrt. és leányvállalatai a lignit-tüzelésű erőművek hosszabb távú üzemeltetését és az életciklusuk módosítását tűzték ki célul, amely összhangban van az Európai Unió energia- és klímapolitikájával. A 2029-es hosszabbított élettartam és a gázturbina-fejlesztés lehetővé teszi a biomassza és megújuló áramkorszerűsítést, így az áramtermelés rugalmasabban illeszkedik a PV kapacitásokhoz és a helyi energiaigényekhez.

A Mátrai Erőmű fokozatos kivonása és a lignit tüzelésű egységek részleges földgáz-tüzelésre történő átállítása hozzájárulhat Magyarország összkibocsátásának 8%-os megtakarításához éves szinten. Az erőmű biomasszának felhasználásával körülbelül 480 GWh/év villamos energiát termel, és a biomassza rendkívül fontos beszállítói- és feldolgozó infrastruktúra továbbfejlesztésére ad lehetőséget a jelen projekt. A megközelítés lehetővé teszi a munkahelyek megtartását és a térség gazdaságának fenntarthatóbb működését.

Új naperőművek és rekultivált bányák

A rekultivált visontai és bükkábrányi bányák területén maximum 2x100 MW kapacitású új naperőmű park telepítése várható. Az engedélyezési eljárások folyamatban vannak, és a rekultiváció ütemtervével összhangban indulnak meg a PV telepítések. Három új naperőmű építése veszi kezdetét az MVM Zöld Generáció Zrt. és az MVM Mátra Energia Zrt. együttműködésével.

Munkaerő és gazdasági hatások

A korszerűsítési program ötödik pillére a Mátrai Erőmű és leányvállalatai speciális termelői és szolgáltatási kapacitásainak kiépítésére épül. A projekt nagyszabású térségfejlesztési program, amely hosszú távon megőrzi a meglévő munkaerőpiaci szinergiákat és elősegíti a szénalapú villamosenergia-termelés kiváltását. Az MVM Mátra Energia Zrt. becsült létszáma kb. 2000 fő, amely leányvállalataival és ipari partnereivel együtt mintegy 3000 család megélhetését biztosítja. A korszerű technológiák telepítése és a rekultivált területek hasznosítása munkahelyeket és képzési lehetőségeket is teremt, a szénalapú energia kivezetése pedig továbbra is támogatja a foglalkoztatási kötelezettségek fenntartását.

Támogatási keretek és finanszírozás

Az EU-s finanszírozás és hazai pályázati források jelentős szerepet játszanak a zöld átmenetben. A Zöld Generáció projektjeinek finanszírozását és átképzési programját a KEHOP-5.1.2-17 azonosítja, melynek keretében a 0,5 MW beépített teljesítményű erőművek telepítése és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg az Észak-Alföldön, Hajdú-Bihar megyében Berettyóújfaluban. A projekt időtartama 9 évet ölel fel ebből közel 5,2 milliárd forint összköltségvetést és a munkavállalók átképzését, vállalati mobilizációs programokat is magában foglal.

CO2-kibocsátás és a nemzetközi háttér

Az EU ETS rendszere a kibocsátási kvóták 2020-ra történő fokozatos szigorításával és az ingyenes kvóták csökkentésével teremti meg az ösztönzőt a tisztább technológiákba történő beruházásokra. A nagyobb ágfogatok és az egyes ágazatokban az ESR (Effort Sharing Regulation) keretében szigorúbb célértékek bevezetése várható, a karbonvámok bevezetésével kombinálva pedig növekszik a tiszta technológiák előnyben részesítése. A Mátrai Erőmű a hazai széndioxid-kibocsátás mintegy 8%-áért felel, így a karbontakarékos átállítás kulcsfontosságú az ország karbonsemlegességi céljainak eléréséhez 2050-re.

A mostani projektek közvetlenül támogatják a CO2-kibocsátás mérséklését és az energiaszektor klíma- és gazdaságélénkítő átalakítását. A lignit-tüzelésű erőművek fokozatos kivonása és a gázalapú, illetve megújuló alapú rendszerek integrációja lehetővé teszi az energia-rendszer stabilitását és a PKI-kapacitások bővítését, miközben a fejlesztések munkahelyeket és képzési lehetőségeket teremtenek a térségben.

Infografika: Naperőművek és gáz-tüzelés arányai az EU energiatermelésben

Mit tegyünk a légkörben koncentrálódó szén-dioxiddal?

tags: #eromu #epites #co2 #kibocsatas