Esterházy herceg földbirtok története

Ön tudta, hogy az Esterházy család vagyona nagyrészt még ma is egyben van? Ezt a hitbizomány tette lehetővé, amelyet 1687-ben, Esterházy Pál közbenjárásával foglaltak törvénybe. Számtalan kastély építtetői voltak, főispánok, tanácsosok, országgyűlési képviselők kerültek ki közülük, sőt, egyikük még miniszterelnöki pozíciót is betöltött. Az Esterházy család történetét a Salamon nemzetséghez tartozó Mogudig lehet visszavezetni, aki III. Béla király törvényszolgája volt. 1238-ban keletkezett okirat szerint Salamon két fia, Péter és Illés apjuk birtokain osztoznak. Péter alapította az Esterházy családot, míg Illés az Illésházy-t.

Az Esterházy vezetéknevet először Benedek viselte 1553-ban, majd fia Ferenc, és unokája I. Miklós. Ő sokat tett a vagyon megszerzéséért. Tulajdonképpen két generáció alatt váltak a középnemesekből az ország leggazdagabb főnemesi családjává. A kulcs pedig a házasság volt. I. Miklós nádori tisztséget töltött be, először összeházasodott Dersffy Orsolyával, 1612. november 22-én. Források szerint a Miklósnál jóval idősebb özvegy - akinek férje Magóchy Ferenc kassai főkapitány volt - még férje életében szívesen fogadta a közeledést. A gyászév leteltének másnapján kötöttek házasságot. Szerelmét és elkötelezettségét azzal is megerősítette, hogy protestáns létére felvette a katolikus vallást. Frigyük hatalmas botrányt váltott ki a 17. században, de szerelmük nem ismert lehetetlent. Sajnos Orsolya meddősége miatt nem tudta megajándékozni gyermekkel Miklóst, viszont megengedte neki, hogy mástól gyermeke szülessen. Ez meg is történet, István személyében. Orsolya 1619-ben elhunyt, ezt Miklós nehezen dolgozta fel. Ebben a házasságban megadatott 8 gyermek. Közülük a család vagyonosodása szempontjából Pál (1681-1713) a kiemelkedő. Nővére, Júlia Anna volt a felesége Nádasdy Ferencnek, akit lefejeztek. Ennek a tragédiának a következménye volt, hogy felvásárolhatta a lékai, steinbergi, teuchti, felső- és alsószénégetői, hámori, németgyiróti, felsőpulyai, ómódi, horvátzsidányi, peresznyei birtokokat. Első felesége Esterházy Orsolyza volt, halála után pedig feleségül vette Thököly Évát, akivel 7 közös gyermekük született. Komoly katonai sikerei eredményeként további vagyonosodási lehetőségek nyíltak előtte, például sókereskedelmi monopóliumot kapott bérbe, főispáni tisztséget, hercegi címet. De ami igazán előremutató volt a család vagyonának egybentartására, az az, hogy 1695-ben az első nemesi családok között alakíthatta át birtokait hitbizománnyá. Ez a jogi forma lehetővé tette a birtokok egyben való öröklését. A Habsburgok úgy vélték, ez szükséges ahhoz, hogy a befolyásos családok hatalma későbbiekben is megmaradjon.

Az Esterházy-család számtalan kastélyt építtetett az évszázadok alatt. A ma is látogatható, és egyik legkülönlegesebb magyar kastély a Fertőd-esterházai Esterházy kastély, melyet Fényes II. Miklós álmodott- és valósított meg 1762-ben. Még Mária Terézia is vendégeskedett itt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy generációkra eladósította a családot. De ennek a nagy vállalásnak még ma is látjuk az eredményét. Érdekesség, hogy Kelet-Ausztriában, Burgenlandban működik az Esterhazy Betriebe AG, amely egy alapítványi formában működő, Esterházy vagyonkezelő. A céljuk, hogy a megmaradt vagyont egyben tartsák, miközben gyarapítják. Magán erdészeti vállalat, biogazdaság, európai szinten is egyedülálló gyűjteményei, rendezvényei, fesztiváljai, borászatai és szállodái vannak. Felemelő látni, hogy egy Magyarország történelmében igazán jelentős szerepet betöltő nemesi család épített örökségére még ma is vigyáznak, egy részük pedig látogatható is.

Az Esterházy család történetében nemcsak a nemesi rangok, hanem az állampolgárságok is változtak az idők során. Majdnem minden államnak meg van a saját törvénye, mely a nemesi címek használatát szabályozza. Magyarországon nem jegyzik be hivatalosan a nemesi rangot jelölő előneveket. Törvény mondja ki az örökletes címek használatának tilalmát, de érdemes áttekinteni a történelem során kialakult hierarchiát: a királyi családot követték a hercegek, majd a grófok és a bárók, s a sort zárták a nemesi lovagok. Az uralkodónak joga volt magasabb rangra emeli egyes személyeket. A 16. században az esterházyak eredetileg mind grófok voltak. A változás Bécs felszabadításakor következett be. Esterházy Pál (1635-1713) 20 ezer fős magyar csapatával Bécs védelméért küzdött. Mivel ő állította hadba a legtöbb magyar katonát, a császár szolgálataiért birodalmi hercegi rangot adományozott.

A televíziónknak nyilatkozó Esterházy Antal 2004 óta él a fertődi Esterházy-kastélyban. Ő a család 13. hercegi tagja, és a protokoll szerint II. Antal néven tartják nyilván személyét. A kastélyt „pompakedvelő” I. Miklós építtette, akinek legidősebb fia kapta az I. Antal nevet. Fényes Miklós unokája, II. Miklós főleg nagyszabású műgyűjtő tevékenységéről vált ismertté, szenvedélye azonban komolyan veszélyeztette a családi vagyont. A herceg annyi műkincset vásárolt, hogy halála után eladósodott az Esterházy-birtok. A família 65 éven keresztül fizette vissza a mérhetetlen adósságot. Esterházy Antal televíziónknak elmondta, hogy 1898-ban nagyszülei fizették ki a tartozás utolsó hányadát. Utána jött a két világháború, mely viszont vitt mindent.

- Szüleim eredetileg is magyar állampolgárok voltak. Mivel Ausztriában születtem, osztrák állampolgárként anyakönyveztek. Náluk nem engedélyezett a második állampolgárság, ezért amikor visszakaptam a magyart, az osztrákot megszüntették. Ausztriában a törvények 1938 óta tiltják a hercegi megszólítást, olyannyira, hogy még büntetés is kiszabható emiatt. Magyarországon elismerik a Belgiumban bejegyzett jogokat és kötelezettségeket, így kettős állampolgár vagyok: magyar és belga. Édesapám hősi halált halt 1944. december végén. Miután félárva lettem, édesanyám letelepedett Ausztriában, majd Belgiumban. Ő rögtön megkapta a belga állampolgárságot. Mivel Belgium államformája királyság, náluk jogom van a hercegi címet is viselni. Belgiumban született gyerekeim automatikusan megkapták a hercegi címet. Fiam Németországban él, ahol - a háború utáni megegyezés szerint - a nemesi címeket csak a családnévhez lehet kötni. A háború előtt Németországban herceg Esterházy Antalnak hívtak volna, de most Antal herceg Esterházy vagyok náluk. A herceg édesapja honvéd altiszt volt, akit a magyar páncélos hadosztállyal küldtek a Don-kanyarhoz. A magyarországi visszavonulást átvészelte, de hazafele jövet Sárisápon, a Budai hegyekben elesett. Épp leszerelték, és már indult volna haza, amikor beleszaladt a frontba. Fia, Esterházy Antal akkor 8 éves volt, aki a családfőt izgatottan várt karácsonyra, vagyis a születésnapjára. A család csak jóval később tudta meg, hogy mi történt valójában.

Infografika: Esterházy birtokok földrajzi eloszlása és fő ágainak kapcsolatai

Anyai nagyapja, valamint édesanyja régi levelezéseiből kiderült, hogy hónapokig abban bíztak, csak elakadt valahol, ezzel szemben akkor már fél éve halott volt. - Édesapám nagyon jól ismerte Almásy Lászlót, ezért gyakran találkozott vele télen a svájci síeléskor, vagy a nyári vadászatokon, illetve egyéb családi összejöveteleken. Egyszer furcsa gondolatuk támadt: Egy héten át szakad a hó a svájci hegyekben, annyira, hogy még síelni sem lehetett. A két barát elhatározta, hogy Afrikába indul a sivatagba, ahol viszont hét ágra süt a nap. Rövid idő alatt megszervezték az utazást. Ausztriában használt kocsit vásároltak, amit Velencében tettek hajóra, és átszállíttatták Egyiptomba, mert Kairóból Kartúmba akartak autózni. Az első olyan jármű lett volna, amely ezen a szakaszon vág át a sivatagon, ezért nagy híre ment egész Egyiptomban. Még a király is meghívta a magyar arisztokratákat, hogy meséljenek merész terveikről. Végül olyan sok helyre hívták őket, hogy elszaladt a tél, így a nyár legmelegebb időszakában haladtak át a Nubiai sivatagon. Jellemző Esterházy Antal édesapjának fegyelmezettségére, hogy még a legnagyobb forróságban is megőrizte eleganciáját: fehér ingujjban és csokornyakkendőben siette át a sivatagot. Esterházy Antal több száz fényképet őriz édesapja sivatagi kalandjairól. Az elbeszélésből kitűnik, hogy imádta az autókat a herceg édesapja, aki 1926 és 1929 között Bugattival versenyzett. A Mercedes nagyobb kocsi, ezért Zichy Tivaddal az országúton vezette haza Franciaországban beszerzett, újdonsült járművét. Az autót átfestették a magyar trikolór színeire, de sajnos a háború alatt darabjaira szedték és nyoma veszett.

Fotóesemények Eszterháza akkor és most - egyes helyszínek megőrzött elemei

Az Esterházy-birtokok történetét összegzően megjegyzendő: a család a 18. századtól kezdve a Fertőd környéki Eszterháza-kastély révén vált szimbólummá, majd később Eszterháza központi szerepe fokozatosan áttevődött Kismartonba és más rezidenciákba. A 18-19. század fordulóján a család rezidenciái a klasszicizmus irányába mozdultak el, amelynek látványos példája a csákvári Esterházy-kastély letisztult megjelenése. A 19. század végére a vagyonok jelentős része adósságokként terhelődött, de a család ellenálló ereje és a hitbizomány kabinetjei fenntartották a vagyont. A kastélyépítészeti és kulturális hagyaték ma is az ország egyik legfontosabb örökségeként él.

Az Esterházy-család három fő ágát és négy mellékágát különböztetjük meg: a fraknói, a cseszneki és a zólyomi főágak; az előbbi kettőnek Tatai és Cseklész-lábai, a harmadiknak pedig idősebb és erdélyi alágai vannak. A család első ismert őse Mokud neve 1186-ban fordul elő királyi pristaldusként. A későbbi leszármazottak közül többet említenek: 1239-ben Miklós és Izsák, 1242-ben Miklós, Mihály, György és Roth, 1248-ban Farkas, Jakab, Péter, Benedek és Pál testvérek. Így az Esterházy-csald névváltozata a korai évszázadokban alakult ki. A 16. században Ferenc, Pozsony vármegye alispánja, kapta meg először a galántai előnevet, anyjától örökölt birtokai révén. A fraknói ág útján Miklós a nádori hivatal elnyeréséig jutott, majd a család erőteljesen növelte gazdagságát összekapcsolódó házasságokkal. Az Eszterházy-kastélyok közül a Fertőd-esterházi kastély a legismertebb, amelyet a fiatalabb Miklós tervezett és építtetett. A 18. században a kastély parkja és épületei páratlan kulturális központtá váltak a korszakban. A kornak megfelelően a későbbiekben a család több tagja is hozzájárult a birtokok fejlődéséhez és összetartásához, még ha a háborúk és adósságok nehézségeket is hoztak.

Helytörténeti térkép: Esterházy-kastélyok Magyarországon és Burgenlandban

Az Esterházy-birtokok sorsa a háborúk és politikai változások hullámaiban hullámzott. 1955-1956 között az osztrák állam visszaadta a birtokokat az Osztrák Köztársaságnak, majd a magyar és osztrák jogi viták nyomán más megoldások születtek. 1956-tól kezdve a birtokok kormányzása és gazdasági irányítása újra megerősödött, és a vezetés külföldről is koordinálhatóvá vált. Esterházy Melinda is részt vett a birtokigazgatás tanácskozásain, így a család öröksége tovább élhet Magyarország és Ausztria határán átívelve. Ma az Esterházy-birtokok mind gazdasági, mind kulturális szempontból jelentős szerepet töltenek be a térségben, és történelmi rétegzettségük tükrözi a nemzetközi kapcsolatok sokrétűségét is.

tags: #esterhazy #herceg #foldbirtok

Népszerű bejegyzések: