Az építményadó összefoglaló útmutatója: adókötelezettség, bejelentés és mentességek

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Az adó alanya és az adó alapelve

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadainak arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete, függetlenül attól, hogy az adott ingatlant lakásként, üzleti vagy egyéb célra használják-e.

A bejelentési kötelezettség és az esetek, amikor nem kell újabb bejelentés

A 2017. évi CL. törvény szerint az adózó 15 napon belül köteles adatbejelentést tenni, ha új adókötelezettség keletkezik, ha tulajdonosváltozás történik, vagy ha az adóalapot érintő fontos adat módosul (például bővítés, átminősítés). A bejelentéshez általában az önkormányzat által használt nyomtatványt kell használni. Fontos: a bejelentési kötelezettség nem évül el, de az építményadót az Art. általános szabályai szerint öt évre visszamenőleg lehet megállapítani.

Mi számít „építménynek”?

  • lakás
  • nem lakás célú épület (iroda, raktár, üzlet)
  • épületrész

Az, hogy ki van adva, üresen áll-e vagy éppen átmenetileg nem használják, nem érinti a kötelezettséget.

Mikor keletkezik és mikor szűnik meg az építményadó?

Keletkezik a tényleges vagy engedély szerinti használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követő év január 1-jétől, vagy ha engedély nélkül épült, a tényleges használatbavételt követő év első napjától. Megszűnik az építmény megszűnésének évében; ha az év első felében bontják, a második felére már nem kell fizetni.

Mentességek és kedvezmények

Országos szinten több általános mentesség létezik, például szükséglakáshoz, vegyes rendeltetésű ingatlanokhoz kapcsolódó kivételek, vagy műemlékek 3 évig tartó adómentessége. Helyi szinten további kedvezmények lehetnek: életvitelszerű ottlakás, szociális helyzet, többgyermekes család, vállalkozások érintett kedvezményei. Műemléképület felújításához kapcsolódó speciális mentesség is előfordulhat: adott feltételek teljesülése esetén három adóévig adómentesség biztosítható (felújítás jellege, igazolások, jelzálogbejegyzés szükségessége).

Adófelfüggesztés időseknél és megváltozott munkaképesség esetén

A Htv. lehetőséget ad adófelfüggesztésre: 65 év feletti tulajdonos, illetve megváltozott munkaképességű személy részére, ha az érintett lakásban életvitelszerűen él. Kérelemre adózók részére a NAV elbírálhatja adóalóztatás felfüggesztését.

Mi történik, ha az önkormányzat szerint fizetnie kellene, Ön szerint viszont nem?

Előfordulhat, hogy az önkormányzat tévesen minősíti az ingatlant vagy hiányoznak kedvezmények. Lépések: írásos egyeztetés az adóirodával, fellebbezés az elsőfokú határozat ellen, majd bírósági felülvizsgálat. Szükség esetén ingatlanjogi és adójogi szakértő bevonása ajánlott.

Befolyásolja-e az építményadó a telek és a lakás értékét?

Igen. A magas adó csökkentheti a keresletet, rontja a hozamot bérbeadás esetén, és alacsonyabb forgalmi értékhez vezethet a becsléseknél, mivel az üzemeltetési költségek nőnek.

Visszamenőleges fizetési kötelezettség vagy bírság?

Az adót az önkormányzat öt évre visszamenőleg állapíthatja meg. A 5 év után évül el a jog, amely alapján adóalapot megállapították. Késedelmes fizetés esetén mulasztási bírság és késedelmi pótlék merül fel.

Összegzés

Az építményadó helyi adó, amelynek részletszabályait a konkrét önkormányzati rendelet határozza meg a Htv. keretei között. Tudatos tulajdonosként érdemes pontosan ismerni, kinek, mikor és mennyit kell fizetni, utánanézni a mentességeknek és kedvezményeknek, időben teljesíteni az adatbejelentési kötelezettségeket, vitás esetben pedig szakértő segítséget kérni.

Infografika: Építményadó alapelvei és bejelentési folyamat

Rendkívüli országgyűlés: Magyar Péter A Parlamentben, Óriási Vita!

Gyakran ismételt kérdések

  1. Mi az építményadó alapja? - Négyzetméter-alapú vagy értékalapú adó van érvényben a helyi rendelet szerint.
  2. Mennyi lehet az építményadó maximuma? - Négyzetméter-alapú adó max 1100 Ft/m²/év; értékalapú pedig a korrigált forgalmi érték 3,6%-a/év.
  3. Kinek kell építményadót fizetnie? - Az év január 1-jén az építmény tulajdonosa vagy joga jogosultja; társasháznál a közös helyiségek után a közösség felel.
  4. Milyen bejelentési kötelezettségem van? - 15 napon belül adatbejelentés az adóalany személyes adataival és az építmény adataival kapcsolatban.
  5. Milyen mentességek érhetők el? - Országos és helyi mentességek, például lakóingatlanokra vonatkozó kedvezmények, műemlék felújítási mentességek.

tags: #fadd #ingatlanado #bevallas

Népszerű bejegyzések: