Fagyizó a Centenáriumi lakótelepen: egy különleges történet a XVI. kerületből

Budapest kerületeit megírva egyre kijjebb jutunk a fővárosi magtól, és bevesszük a kertvárosi részeket, így most eljutottunk a XVI. kerülethez, ami valójában többünknek is közel áll a szívéhez.

Gyerekkori korcsolyázás a Naplás-tavon, hosszú séták a Szilas-patak mentén, gimisként kószálni a mátyásföldi villatelepen, órák után bandázni az Erzsébet-ligetben és olykor hosszasan várni a HÉV-et - nekünk ezt is jelenti ez a külvárosi kerület.

Földrajz és közlekedés

Térkép alapján elsőre nem biztos, hogy a legzöldebb kerületnek kiáltanánk ki, mégis itt van Budapest legnagyobb tava, átfolyik rajta a Szilas-patak, van ártéri erdő, és a kertvárosi részeken sétálva is mindenhol árnyas fákba botlunk.

Cinkotára, Árpádföldre vagy a Naplás-tóhoz már nem érünk ki fél óra alatt tömegközlekedéssel, így belvárosi ismerőseinktől viszonylag gyakran hallottuk az „Az már vidék!” élcelődést, ha szóba került a XVI. kerület.

Északkeleten Csömör, keleten Nagytarcsa, délkeleten a XVII., délnyugaton a X., nyugaton a XIV., míg északnyugaton a XV. kerület határolja.

A hivatalos elnevezést illetően 1995-ben kiírtak egy pályázatot a kerület egységes földrajzi nevére, ahol többek között az Ilona-kertváros, Pestszentmargit, Margitváros és a Szilas-kertváros nevek szálltak versenybe a címért, de végül egyik sem nyert.

Az egyes városrészek elnevezése maradt: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom.

Természet és látnivalók

A kerület a Pesti-hordalékkúpsíkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál terül el, a Szilas-patak két partján, és számtalan virágos rétet, mezőt, valamint ligetes erdőt találunk itt.

A Naplás-tó természetvédelmi területe Budapest legnagyobb állóvize, egyben a Szilas-patak árvízvédelmi tározója, de a Caprera-patak mentén is érdemes sétát tenni.

A 19. században itt fürdőhely is működött, de ez a patak a kerület egyik legjelentősebb vízfolyása is, ahol régen források voltak, később pedig szőlőföldek.

A Szilas-patak menti lápréteknél különleges élővilágot figyelhetünk meg, és több védett állatfaj otthona ez a környék, például szarvasbogár, békafajok, denevérek, fakopáncsok, zöldikék, gyurgyalagok és csuszkák.

A Cinkotai parkerdő az 1700-as években még legelő volt, száz évvel később fásítását kezdték meg, ma pedig egy kilátóból szemlélhetjük a kerületet körbeölelő szántókat.

A kerület természeti értékeit több tanösvény is bemutatja: a Naplás-tó tanösvény, a Fekete István tanösvény, a Sashalmi-erdő tanösvény, illetve a Torma Zsófia botanikai tanösvény.

Infografika: XVI. kerület természeti értékei, tanösvények térképe

Történelem és fejlődés

Autóval és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető a kerület, fontos csomópontokkal és útvonalakkal, mint a Veres Péter út, a Csömöri út, az Újszász utca és a Bökényföldi út.

Megközelíthetjük a HÉV-et is az Örs vezér teréről, ahonnan több járat indul a kerületbe, például a 31-es, a 44-es, a 45-ös, a 131-es, a 144-es és a 276E busz, továbbá a Puskás Ferenc Stadion felől a 130-as busz érkezik.

Ahogy több fővárosi kerület, úgy a XVI. is Nagy-Budapest létrejöttével alakult ki; ekkor csatolták a fővároshoz Cinkotát, Mátyásföldet, Rákosszentmihályt és Sashalomt nagyközségeket.

Az 1950 előtti évszázadok falvai és uradalmi birtokok voltak a területen, a birtokosok között Grassalkovich Antalék is fellelhetők.

Külön érdekesség, hogy a Nagyicce HÉV-megállóhely a cinkotai kántor és Mátyás király történetéről kapta nevét.

Mátyásföld története és látványosságai

Mátyásföld évszázados nyaralótelepének ötlete valamikor a BHÉV vasút felépítésére vezethető vissza, ami jelentősen megemelte a telekárakat.

Az Erzsébet-ligetben egy korábbi favázas vendéglő állt, amelyet 1932 óta a Corvin Mátyás Gimnázium vesz körül; később egy strandfürdő is nyílt a környéken.

1916-ban Mátyásföldön rendezte be első repülőgépüzemét a Magyar Általános Gépgyár, 1918-ban pedig innen indult Bécsbe Európa első postai küldeményeket szállító repülője.

A világháború után a terület katonai célokat szolgált, 1956 után pedig a szovjet hadsereg laktanyája lett.

Itt volt a világhírű Ikarus-gyár üzeme is, ami a magyar ipar egyik legsikeresebb vállalata volt.

A kerület 70-es években a M2-es metró építése és a lakótelep-építési hullám hatására gyors fejlődésnek indult.

Illusztráció: Mátyásföld tengelypontjai a közlekedésben

Ínyencek a XVI. kerületben

Gasztronómia kettős: a kertváros hagyományos kedvenceivel és az utóbbi évek pezsgő új hellyel bővült.

Kiváló a Kis Tirol Fogadó és Étterem, a Fáncsi család alpesi hangulatú helye, a Corner's Pub és Pizzéria a Rákosi úton, a Submarine Station, a Három Oroszlán és a Ropogós bisztró különböző ízvilágokat kínálnak.

A Vadkovász kis pékség és a Fazekas Cukrászda fagylaltja híres:

  • A Kertvárosi Időutazó séták Mátyásföldön és Cinkotán
  • A Naplás-tó kilátója és teknősbékák a parton
  • A Sashalmi sétány Helytörténeti Fasorai a kerület kiemelkedő alakjainak állítanak emlékeket

Jelenleg a San Marino fagyizó a Centenáriumi lakótelepen működik, különleges alkoholtartalmú fagylaltokat is kínálva, és a tulajdonos a piacra reflektálva folyamatosan kísérletezik új ízekkel.

The Confusing History of San Marino

Gasztronómia és kisvállalkozások

A San Marino fagyizó az alkoholos fagylaltok úttörője, három évnyi kísérletezés eredményeként hozott létre ízvilágokat alkohollal, amelyeket a vevők is nagyon kedvelnek.

A vállalkozó példája mutatja, hogyan lehet a válság idején is megőrizni a kézműves termékek értékét és hűséges vásárlói kört építeni.

Kertvárosi kulturális élet

Az Erzsébetligeti Színház, LIMO és a Szabad (a) Tér programjai a kertvárosi szórakozás és kulturális programok fontos elemei, szeptemberben pedig Kertvárosi Vigasságok is lesznek.

Az idegenvezetés kedvelőinek számottevő lehetőség a Kertvárosi Időutazó által vezetett tematikus séták, amelyek Mátyásföldön és Cinkotán kalandoznak.

tags: #fagyizo #16 #centenariumi #lakotelep

Népszerű bejegyzések: