Fedeles lovarda epitése: tervezés, szerkezetek és üzemeltetés nagyobb vállalkozások számára

A fedeles lovarda építése nagyobb vállalkozások számára a gazdaságos működés alapkövetelménye. A fedeles lovardának nem muszáj kívülről sivár üzemcsarnokhoz hasonlítani, a környezetbe való harmonikus illeszkedéséről egy korábbi fejezetben szóltunk. Meglévő épület rövidebb oldalának a szélesítése igen költséges, ezért új épületet legalább 20×40 m-esre tervezzünk, de még helyesebb 25×45 m-re (patanyomméret) méretezni, hogy a díjlovagló négyszöget körül lehessen lovagolni, illetve növekedjen a parcours felépítésére fordítható hely.

4. Építése nagyobb vállalkozások számára a gazdaságos működés alapkövetelménye. Mivel a fedeles lovardákat újabban már 20×60, sőt 25×65 m-esre is építik, a tervezéskor hasznos, ha gondolunk az esetleges későbbi bővítésre (pl. A versenyeken kötelező csarnokméreteket a 14. Ha a lovarda forgalma (lovasiskola, voltizsálás, terápiás lovaglás) meghatározott órákban, délután vagy este nagyobb, alakítsunk ki időjárástól függetlenül használható, megvilágított helyet a szabadban.

Hasznos kiegészítő a fedett futószárazó csarnok, amelynek átmérője 1416, illetve voltizsáláshoz 1820 m. Az eddig megadott méretek a lambrin alsó szélén mért patanyomméretre vonatkoznak. A szerkezet fesztávolságát a tartóelem közepétől középéig adják meg. A szerkezettől függően adott esetben az összekötők ferdeségét és a lambrin ferde elhelyezkedését kell figyelembe venni. A fedeles lovardák tetőszerkezetének nagy fesztávolsága igényes kivitelezésű áthidalószerkezeteket (mérnöki és ács-munkát) tesz szükségessé. A legelterjedtebb változatokat a 40. ábrán láthatjuk.

Bár az L alakú fedeles lovarda szerkezete viszonylag drága, különféle elrendezéseket tesz lehetővé: két, 20×40 m vagy 20×60 m és 20×20 m, esetleg négy, 20×20 m-es terület alakítható ki. A fedeles lovarda a meghosszabbításon kívül más módon is bővíthető (41. ábra). Ha pl. a meglévő épület mellé némi távolságra egy másikat építünk, a két csarnok közötti térséget mint akadályraktárt, néző-teret, társalgót stb. hasznosíthatjuk. A szakszerű futószárazást megkönnyíti a futószárazó kört körülvevő fal teljesen kerek szerkezete, bár maga csarnok lehet szögletes alakú is (42. ábra).

Nagyon elterjedtek a hat-, illetve nyolcszögletű épületek is, amelyek üdítő építészeti változatosságot nyújthatnak a lovarda szögletes épületei között. A nyolcsarkú homlokzat tagolására alkalmas pl. a 2 m-es fa- vagy falszerkezet, fölötte 1,3 m-es ablaksorral (pl. saroktól sarokig négy ablak), afölött pedig 1,2 m-es deszka zsaluzással.

Szellőztetés, világítás és hőgazdálkodás

4.2.1. A csarnok és a tető jó szellőztetéséről minden esetben gondoskodni kell. Ily módon elkerülhető a nyári túlmelegedés, télen pedig a páralecsapódás. Jó megoldás az ereszcsatorna szellőztetése: kb. 20 cm széles fedőlappal és szélfogóval ellátott tetőgerincnyílások és átfutó.

4.2.2. A tető hőszigetelése télen-nyáron kiegyenlíti a külső és belső hőmérséklet különbségét (télen pl. a talaj ritkábban fagy meg), ezenkívül csökkenti az eső vagy jégeső dobolásának zaját is.

4.2.3. A fedeles lovarda főbejáratát úgy méretezzük, hogy teherautó is behajthasson rajta, tehát legalább 3×3 m-es, de még inkább 3,5×4 m-es legyen.

4.2.4. A fedeles lovarda nappali megvilágítására a falakon vagy a tetőszerkezetben elhelyezett ablakok szolgálnak. Optikai szempontból a nagy, északi vagy északkeleti tájolású ablakfelületek a legkedvezőbbek. A vakítás ellen a fényt szóró üvegezés, az ablakok két falon való elhelyezése, illetve a felső kiegészítő világítás véd. A közvetlenül a csarnokba beeső napsugárzás rontja a látási viszonyokat és nyár túlzottan felmelegíti az épületet, ezért a nap felé nyíló ablakokat kívülről semleges színű napvédővel kell árnyékolni.

4.2.5. Mesterséges megvilágítás. A világítás erőssége a fedeles lovardában lovagláskor 80, ugratáskor 150, verseny rendezésekor 300 lux legyen, hogy a nézők igényeit is kielégítse. Célszerű tehát a soros kapcsolás, hogy a használattól függően takarékoskodhassunk az árammal. A megvilágítás erősségének egyenletessége edzéskor 1:3-tól 1:2-ig (ugratás), versenyeken 1:2-ig terjedjen.

Tervezési és üzemeltetési szempontok

Lovasakadémia 9. kötetében a Lovardák, Istállók tervezése, építése című fejezet rávilágít arra, hogy gyakran először az istállót építik meg, majd a külső munkapályákat, és a fedeles lovarda tervezése ezt követi. Az ajtónyílások elhelyezésekor fontos a szélirány, a terepcsatlakozás és a vízelvezetés. A kapu lehet kétszárnyú, motorosan feltekerhető, toló kapu alsó vagy felső görgőkkel, és legyen szemléltető betekintő nyílás. A tartószerkezetnek úgy kell megfelelnie, hogy a lovardai munkapálya területén ne legyen tartópillér, a ragasztott fatartó megoldás drága lehet, az acélvázas csarnok ára pedig emelkedik.

Az építészeti megoldásoknál fontos, hogy a belső világítás, locsolórendszer, hangosítás és lambrin műszaki megoldásait alaposan átgondoljuk. A talajszerkezetnél a professzionális lovardatalaj-rendszerek kedvező fizikai tulajdonságokat nyújtanak, stabilabb támaszkodást és kímélő hatást az ízületekre. Alaprajzi terület növelése esetén az olcsóbb megoldás a csarnokszerkezet hosszának növelése a keretállások távolságának egészszámú többszörösével.

Nagyobb fedelesek építése során, ahol komolyabb versenyeket szeretnének rendezni, vagy toborozni, a 20-25 méteres csarnok fesztávot meg kell tudni növelni. A hosszú falak mentén istállók alakíthatók ki, de gondosan figyelembe kell venni a szellőzést és a természetes fény viszonyait. A két csarnok közötti térséget például akadályraktárként, nézőtérként vagy társalgóként hasznosíthatjuk. A belső térre vonatkozó döntések meghatározóak a későbbi költségekben és a funkcionalitásban.

Gyakorlati példák és történeti megközelítés

Az Alcsútdobozi fedeles lovarda volt az első magyarországi vasbeton szerkezetű csarnok, amelyet a párizsi Eiffel iroda tervezett. A Ruppert család Babarcszőlősön közel harminc éve tart lovakat, és példaként szolgálhat a fedeles lovarda integrált működésére: meglévő épület mellé látogatóteret és funkciókban gazdag közösségi teret hoztak létre, amely alkalmas rendezvényekre, kézműves foglalkozásokra és terepiskolai programokra. A vadonatúj tervezés során a nap járásának figyelembevétele, a teljes akadálymentesítés és a környezetbarát energiafelhasználás is kiemelt szempont volt.

A Frisomat Magyarország bemutatja, hogy az acélcsarnokok tervezésétől a gyártáson át a szállításon és az összeszerelésen át számos lehetőség áll rendelkezésre. A kivitelezés során hangsúlyozzák a gyorsaságot, a hosszú élettartamot és az egyedi igényekre szabhatóságot. A helyszín kiválasztásánál kiemelten fontos a közvetlen közeliség az istállóhoz, a meglévő vízelvezetés és az engedélyezési feltételek figyelembe vétele. A tervezést megelőző kutatások segítik elkerülni a későbbi problémákat, és a 20×40 vagy 20×60 méteres díjlovagló négyszög, egy 40×70 méteres ugrópálya, valamint egy 40×80 méteres bemelegítőhely gyakorlati alapokat ad.

Összefoglaló javaslatok a megvalósításhoz

Válasszon legalább 20×40 m-es alapterületet, lehetőleg 25×45 m-eset a díjazás és a jövőbeni bővítés érdekében.
Tervezzen megvilágítást és szellőzést úgy, hogy nyári hőmérséklet és téli páratesés ellen is hatékony legyen.
A kapu legyen elég széles a teherautók és a lelátók számára, ajtók legyenek könnyen nyithatók és legyen betekintő nyílás.
Fontolja meg a két oldal közötti tér akadályraktárként vagy rendezvényterként való hasznosítását.
Gondoskodjon a talajról: professzionális talajjavító rendszerek és megfelelő keverékek.
Építsen hosszú távra: vasbeton szerkezet vagy korszerű acélvázas megoldások közül válasszon, figyelembe véve a költséget és a fenntarthatóságot.
Biztosítson akadálymentes hozzáférést, és tervezze meg a környezetkímélő energiaforrásokat, például napelemes rendszert a melegvíz- és fűtéskvá választható megoldásokkal együtt.

Fedeles lovarda ábra: elrendezések és méretek

MEGNYERTE !!! 🤩 | FEDELES DÖNTŐ VLOG