Fejes saláta termés hektáronként: termesztési lehetőségek, fajták és igények
A fejes saláta az őszirózsafélék családjába tartozik. Nagyon elterjedt zöldség, többek között jelentős C és B-vitamin, illetve karotin tartalmának köszönhetően. Fogyasztani főleg frissen szokták salátaként, akár magában, akár más zöldségekkel vegyesen. Kerülhet hamburgerbe vagy tacóba, de babáknak főzelék formában is készíthető. A fejes saláta mellett több más salátafajt megtalálhatunk a kertészetek kínálatában vagy a zöldségesek polcain, mint például a tépősaláta, a kötözősaláta, jégsaláta, endívia, cikória, mezei saláta vagy más néven galambbegy saláta.
A fejes saláta a görögöknek köszönhetően terjedt el egész Európában, akik az egyiptomiaktól vették át ezt a növényt. Hazánkban a 17. századtól honosodott meg a saláta termesztése, illetve a fogyasztása. A saláta egyáltalán nem igényes növény, így bátran megpróbálkozhatunk a termesztésével.
Fejessaláta fajták
Hajtató gigant
Fűtetlen fólia alatti hajtatásra és korai szabadföldi termesztésre alkalmas fajta. A fej nagy, tömör, sárgászöld színű. Levelei ép szélűek, kissé hólyagos felületűek.
Május királya
Korai fajta szabadföldi termesztésre, valamint őszi és tavaszi fólia alatti hajtatásra is kitűnő fajta. Közép-nagy, tömött, jól záródó fejet nevel. Levelei hullámosak, szabálytalan hólyagokkal, sárgás világoszöldek.
Attrakció
Szabadföldi termesztésre és őszi hajtatásra javasolt fajta. Közép-nagy, kissé lapított, világoszöld, jól zárt fejet képez. Levele sima, hullámos szélű. Folyamatosan termeszthető, nem magzik fel.
Keszthelyi nyári
Szabadföldi termesztésre javasolt fajta. Felmagzásnak jól ellenáll, rendszeres öntözés mellett nyáron is termeszthető. A fej nagy, kemény, jól zárt. Levelei világoszöldek, közepesen hólyagosak.
Balatoni zöld
Hosszú tenyészidejű szabadföldi fejessalátafajta. Nagy, zárt, középszöld fejet képez. Nyári termesztésre kiváló, nem hajlamos korai magszárképződésre.
Téli vajfej
Ősszel vethető, palánta formájában áttelelő fajta, mely tavasszal korán fejesedik. A fej közép-nagy, jól boruló, világos sárgászöld. Külső levelei kissé hullámosak.
Kobak
Enyhén fűtött és fűtetlen fólia alatti hajtatásra javasolt, rövid tenyészidejű fajta. Levelei igen finom szerkezetűek, sárgászöld színűek. A fej 25-30 dkg tömegű, jól záródó. Magszárképzésre nem hajlamos, az egyik legízletesebb fajta, friss fogyasztásra kitűnő.
Edina
Enyhe fűtésű, vagy fűtés nélküli fólia alatti hajtatásra, valamint korai szabadföldi termesztésre javasolt, rövid tenyészidejű, gyors fejképzésű fejessaláta. Levelei sárgászöldek, finom szerkezetűek, felületük kissé hólyagos. A fej közép-nagy vagy nagy, jól záródó, tömött. A fej átlagos súlya 18-20 dkg. Fejrothadásra és levélszélbarnulásra nem hajlamos. Az alacsony és ingadozó hőmérsékletet is jól bírja.
Tépősaláta fajták
Amerikai barna: Fejet nem képez, ugyanakkor sok zsenge levelet hoz, melyek élénkbarna rajzolatúak. Szakaszosan vethető és folyamatosan szedhető, hamar regenerálódik.
Lollo bionda
Szakaszosan egész évben vethető dekoratív tépősaláta. Dús levélrózsát nevel fodros, sárgás-zöldes, finom, ropogós levelekkel, melyeket folyamatosan szedhetünk.
Lollo rossa
Szakaszosan egész évben vethető dekoratív tépősaláta. Levélrózsát nevel fodros, sárgás-zöldes levelekkel, melyek piros szegélyben végződnek. Leveleit folyamatosan szedhetjük.
Jégsaláta fajták
Great lakes: Hosszú tenyészidejű szabadföldi termesztésre ajánlott fajta. Nagy, kemény fejet nevel, levele ropogós, közép-zöld színű. Magszárképződésre nem hajlamos.
Tarzan
Szabadföldi helybevetésre javasolt fajta, tenyészideje 80-90 nap. Nagyméretű, zárt, tömött fejet képez, mely elérheti az 1 kg átlagtömeget is. Felmagzásra nem hajlamos.
A fejes saláta igényei, termesztése
A fejes saláta leginkább a tápanyagban gazdag, vízzel jól ellátott, kissé lúgos talajokat szereti, jól termeszthető laza szerkezetű, barna homoktalajon is, de alapvetően nem igényes, és bármilyen talajtípusban megél. Mivel szereti, ha tápanyagban dús a talaj, ültetés előtt érdemes műtrágyázni, illetve szerves trágyázni. Rendszeres öntözésre, és sok nedvességre a növekedési időszakban van szüksége, később kevesebb vizet igényel, mivel a túl sok nedvesség a fejeket lazává teheti. A saláta számára lehetőleg világos helyet keressünk. Alapvetően hidegtűrő növény, így a palántáit már kora tavasszal kiültethetjük, de akár át is teleltethetjük őket a szabadban.
Mivel a nagy meleg és a hosszú nappalok következtében hajlamos felmagzani, célszerű a fajtakiválasztásra több gondot fordítani, valamint szakaszosan vetni. Tavaszi szabadföldi vetésre nyári fajtát érdemes választani, mert a korai fajta felmagzik a nyári melegben. A saláta betegségei közül a salátaperonoszpóra és a salátavész okozhat gondot, a kártevők közül pedig a lótücsök, drótféreg és a saláta bagolylepke hernyója támadhatja meg. A saláta termesztése több módon is történhet, vásárolhatunk előnevelt palántákat, de elvethetjük a magokat mi is, akár szabadföldbe, akár palántanevelés céljából beltérben.
Ha már március elején szeretnénk kiültetni a palántákat, akkor az első magokat már február közepétől elvethetjük. A magokat jó szerkezetű, szobahőmérsékletű földdel töltött cserepekbe vagy ládába vessük, majd nyomkodjuk őket a földbe. A csírázáshoz fényre és nedvességre van szüksége a magoknak. Emellett a kellemes párás környezet is kedvez a folyamatnak, amit úgy tudunk biztosítani, ha egy üveglappal vagy fóliával befedjük a cserepet. Kikelés után a cserepet költöztessük át valamilyen napos helyre, és gondoskodjunk arról, hogy a talaj folyamatosan nedves legyen.
A palánták már március elejétől kiültethetők 20 cm-es tő, és 30 cm-es sortávolságot tartva. A magokat szabadföldbe is vethetjük, hozzávetőleg a retekkel egy időben tehetjük ezt meg, áprilistól azonban már ne vessünk korai fajtákat, csak nyári salátafajtát válasszunk. Mivel a magok meglehetősen aprók, a vetést szélcsendes időben végezzük. Kikelés után ritkítsuk meg a vetést, hogy 20 cm-es tőtávokat tudjunk tartani. A kiritkított növényeket ültessük át másik helyre.
A kertben a nyár folyamán többször is vethetünk salátát, augusztustól azonban már kezdjük el az áttelelő salátafajták vetését. Az áttelelő saláta palántái szeptember végén, október elején kerülhetnek a végleges helyükre, ebben az esetben is figyeljünk a 20 cm-es tőtávolság betartására. A saláta olyan egyéves növény, amely minden család kedvence. Magas vitamintartalma mellett a diétás étrendbe is jól beilleszthető. Jó hatást fejt ki a gyomor működésére, cukorbetegek is fogyaszthatják. Apró, szürke magja 4-5 évig is csíraképes. Egyetlen szép salátafejet, ha hagyunk magszárba szökni, évekre ellátja a családot saláta maggal. Hőoptimuma 16 °C, meleg időben laza fejet képez és magot hoz, nagy hidegben egyes fajtái lilulnak. Ez az antociánosodási folyamat melegedés hatására visszafordul. Csak teljes napfényen érzi jól magát, talajban viszont nem válogat. Itt érdemes megjegyezni, hogy előzőleg gyomirtóval kezelt területen ne termesszük, mert a saláta levelei elraktározzák a méreganyagokat. Ha az Isten esőt ád, nincs gondunk a salátára, csak gyommentesen kell tartanunk. Nyári fajtákat helybe vetünk, korai szabadföldi termesztés és áttelelő termesztés esetében azonban palántáról termesztünk. Ha sűrűn vetettünk, a saláta növekedésével egyeljünk, ritkítsunk 30x30 cm-es térállásra. A kihúzott palántákat a kert más részein elültethetjük. Nyári fajtákat melegebb tavasz esetén már március végétől lehet vetni, egészen júniusig. Nyáron fajtaváltással gondoskodjunk arról, hogy tömör fejeket szüretelhessünk, ezért augusztus végén, október elején ültethetjük az őszi salátákat, majd október elején az áttelelő salátát. Amíg a saláta levelei nem takarják a talajt, gyommentesen tartásáról kézzel, vagy kapálással kell gondoskodnunk, utána mulcsot terítsünk a növény köré. Kevés öntözővizet igényel, és trágyázni sem szükséges, hacsak nem extrém módon sovány, homokos a talajunk. A túltrágyázásra rendkívül érzékeny.
Termesztési technológiák és gazdasági vonatkozások
A fejes saláta története visszanyúlik az ókori Egyiptomhoz, majd Görögországból és Olaszországból került el Európába. A hazai piac igényeinek megfelelően fontos a fej zártsága és tömöttsége, bár ezek a fajták érzékenyek az élettani betegségekre. A belső levelek zöldesszürkés vagy lilás árnyalatai a hőmérséklet és fény függvényében alakulnak ki. A termesztés során a fényigény alapján fajtasorokat állítanak össze, hogy mindig legyen megfelelő időszak a fejesedésre. A közel 500-550 hektárnyi felület iskolázottabb termesztése, fűtött fóliák és szabadföld összességében kevésbé korszerű, de jelentős részben alkalmas a piac igényeire.
- Korai és késő őszi szezonban a hideg hajtatásból, majd szabadföldi termesztésből kerül ki a saláta döntő mennyisége.
- A termesztés palántázott intenzív tépoldatos technológiával történik.
- A saláták táplálkozási értéke főleg a korai és szezonon kívüli vitaminforrás jellege, beltartalma azonban változó a termesztési körülményektől függően.
Közegészség és beltartalom
A fejes saláta beltartalma 100 g termésben értékes vitaminokat tartalmaz: C-vitamin körülbelül 20 mg, karotin kb. 0,8 mg, B6-vitamin kb. 0,04 mg, E-vitamin kb. 0,4 mg, niacin kb. 0,5 mg. Emellett fehérje és szénhidrát mind 2 g körül vannak 100 g-onként. A nitrát tartalom kezelés alatt és a fényviszonyok függvényében változik, az optimális termesztés során általában a nitrát mennyisége alacsony marad.
Fontos a kalcium és a nátrium megfelelő bevitele is; a relatív kalciumhiány a sarvasodás ellenőrzése érdekében kerülhető el a jó gyökérzónában zajló kalciumfelvétellel. A nitrogén és kálium utánpótlása alapvető a növény megfelelő vegetációjához. A saláta vízigénye viszonylag alacsony, de az öntözés ütemezése a termesztési időszaktól függően változik: legnagyobb a fejesedés alatt, majd csökken.
Betegségek és védelem
A fejes saláta legkitetettebb kártevői közé tartozik a pajor, a drótféreg és a levéltetű, amelyek elleni védekezés gyakran palántázás előtti ágyáskezeléssel kezdődik. A salátaperonoszpóra és a levéltetű problémákra gomba- és rovarölő szerek használhatók, a kezelések mindig a gyártói utasítások szerint történjenek. A belső levélszélbarnulás, valamint a mészhiány és más tápanyag-hiányok gyakori élettani problémák közé tartoznak, melyek a környezeti feltételek és a tápanyag-utánpótlás összefüggéseiben jelentkeznek.

Saláta termesztése a vetéstől a betakarításig
Szedés és aratás
A fejes saláta szedésének ideje a fejek keménységétől függ. A szedés során érdemes egyöntetű és azonos fejlettségű palántákat használni, különben letaposás történik. A fejet késsel vágjuk le úgy, hogy a földön maradjanak a külső levelek:
- Vágás előtt ellenőrizzük a fej zártságát és a fejek állapotát.
- A levágott fejeket azonnal torzsával felfelé tisztán, nedves környezetben tároljuk.
Ha a fej fehérje tejnedvét érinti a levelek, az oxigén hatására gyorsan megfeketedik, ezért a vágás után azonnali kezelés és hűtés szükséges.
Összegzés
A fejes saláta sokoldalú, alacsony vízigényű, gyorsan termeszthető zöldség, amely a hűvös időszakokban is jól megteremhető. A fajta kiválasztása, a megfelelő fény- és hőmérsékletkezelés, valamint a víz- és tápanyag-gazdálkodás kulcsfontosságú a jó minőségű, tömött fejű saláta előállításához. A különböző fajták lehetővé teszik a folyamatos kínálatot egész évben, és a piac igényeihez igazodó termesztési stratégiákkal sikeresen megvalósítható a fejes saláta hektáronkénti termése is.
tags: #fejessalata #termes #hektaronkent
Népszerű bejegyzések:
- Elektromos motoros tetőtéri ablakok okos otthonba
- Tatabányai Paletta lakópark alaprajz – 68 m2-es újszerű lakás eladó a Gál I. lakótelepen
- Balatoni panoráma nyaraló kiadó: tökéletes hely családoknak és baráti társaságoknak
- Házátadás utáni lakcímbejelentés lépései
- Mezőkeresztesi banki árverés lehetőségei és tippek
